Kevesebb, de okosabb? A tanulói teljesítmény néhány demográfiai összefüggése
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány célja, hogy a szülői iskolázottság, termékenység, és a tanulói teljesítmény közötti kapcsolatokat vizsgálja, többek között azzal acéllal, hogy ezt kapcsolatrendszert a nemzetközi adatok mellett a hazai tényekre is elemezze. Az írás először széles irodalomelemzést mutat be a családméret és a gyermek tanulási teljesítményének viszonyáról, majd a termékenység és az iskolázottság összefüggéseiről, és a szülők iskolázottsága valamint a PISA eredmények kapcsolatáról. Ezt követően néhány makroelemzéssel – széles nemzetközi adatbázison - vizsgálja ezeknek a tényezőknek a korrelációját. Végül hazai adatokon elemzi az összefüggéseket, megállapítva, hogy a hazai trendek több vonatkozásban eltérnek a globális tendenciáktól, amelynek a sikeres- sikertelen kormányzati politika az oka.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Åslund, O. & Grönqvist, H. (2010). Family size and child outcomes: Is there really no trade-off? Labour Economics, 17(1), 130–139. DOI: 10.1016/j.labeco.2009.05.003
Asztalos, P. & Kreiszné Hudák, E. (2024). A sikeres felzárkózáshoz demográfiai fordulat szükséges. MNB. https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek/asztalos-peter-kreiszne-hudak-emese-a-sikeres-felzarkozashoz-demografiai-fordulat-szukseges Utolsó letöltés: 2026. 01. 20.
Bartolome, C. L. (2021). The Effect of Family Strukture on Children’s Academic Performance: a Literature Rewiew. Global Scientific Journal, 9(11), 2153–2161
Becker, G. S. (1960). An Economic Analysis of Fertility. In Demographic and Economic Change in Developed Countries. National Bureau of Economic Research. 209–231.
Black, S. E., Devereux, P. J. & Salvane, K. G. (2005). The More the Merrier? The effect of family size and birth order on children’s education. The Quarterly Journal of Economics, 120(2), 669–700. DOI: 10.1093/qje/120.2.669
Blake, J. (1981). Family size and the quality of children. Demography, 18(4), 421–442. DOI: 10.2307/2060941
Bloom, D. E., Canning, D. & Malaney, P. N. (1999). Demographic Change and Economic Growth in Asia. CID Working Paper No. 15 https://www.hks.harvard.edu/sites/default/files/centers/cid/files/publications/faculty-working-papers/015.pdf
Bongaarts, J. (2003). Completing the Fertility Transition in the Developing World: The Role of Educational Differences and Fertility Preferences. Population Studies, 57(3), 321–335. doi: 10.1080/0032472032000137835
Brese, F. & Mirazchiyski, P. (2019). Measuring Students’ Family Background in Large-scale Education Studies. Paper for the 4 th IEA International Research Conference July 1-3, Gothenburg, Sweden. https://www.iea.nl/sites/default/files/2019-04/IRC2010_Brese_Mirazchiyski.pdf
Buchmann, C. & Hannum, E. (2001). Education and Stratification in Developing Countries: A Review of Theories and Research. Annual Review of Sociology, 27, 77–102. DOI: 10.1146/annurev.soc.27.1.77
Freeman, R. B. & Viarengo, M. (2014). School and Family Effects on Educational Outcomes across Countries. Economic Policy, 29(79), 395–446. DOI: 10.1111/1468-0327.12033
Hanushek, E. A. & Woessmann, L. (2011). The Economics of International Differences in Educational Achievement. In Hanushek, A. E., Machin, S. & Woessmann, L. (szerk.), Handbooks in the Economics of Education. 3. kötet. Amsterdam. DOI: 10.1016/B978-0-444-53429-3.00002-8
Herczeg, B. (2020). A PISA-eredmények változása mögötti intézményi, társadalmi okok vizsgálata. HÉTFA Mûhelytanulmányok.
Horn, D. (2025). A középiskolások készségeinek változása. In. Hermann, Z. & Varga, J. (szerk.), Munkaerőpiaci tükör, 2023–2024. Hun-Ren Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Kamarás, F. (2000). Termékenység, népességreprodukció. In Kolosi, T., Tóth, I., Gy. & Vukovich, Gy. (szerk.). Társadalmi riport 2000 Budapest: TÁRKI, 409−432.
Kohler, H.-P., Billari, F. C. & Ortega, J. A. (2006). Low Fertility in Europe: Causes, Implications and Policy Options. In Harris, F. R. (szerk.), The Baby Bust: Who will do the Work? Who Will Pay the Taxes? Rowman & Littlefield Publishers. 48–109. https://www.researchgate.net/publication/239844300_Low_Fertility_in_Europe_Causes_Implications_and_Policy_Options
Maralani, V. (2008). The Changing Relationship Between Family Size and Educational Attainment Over the Course of Socioeconomic Development: Evidence From Indonesia. Demography, 45(3), 693–717. DOI: 10.1353/dem.0.0013
Monstad, K., Propper, C. & Salvanes, K. G. (2008). Education and Fertility: Evidence from a Natural Experiment. The Scandinavian Journal of Economics, 110(4), 827–852. DOI: 10.1111/j.1467-9442.2008.00563.x
Polit, D. F. (1982). Family size and child development. Draper Fund Report, 11(Dec), 19–22. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12264600/
Polónyi, I. (2023). Hol tart a hazai közoktatás? Közgazdasági Szemle, 70(7–8), 872–897. DOI: 10.18414/KSZ.2023.7-8.872
Polónyi, I. (2025). Hová jutottunk? Világpolitika és közgazdaságtan, 4(2), 46–71. DOI: 10.14267/VILPOL2025.02.07
Schultz, T. P. (2008). Population Policies, Fertility, Women’s Human Capital, and Child Quality. Center Discussion Paper No. 954, Economic Growth Center Yale University. http://www.econ.yale.edu/~pschultz/cdp954.pdf DOI: 10.2139/ssrn.985956
Sen, A. (1999). Development as freedom. Oxford University Press.
Spéder, Zs. (2024). Gyermekvállalás. In Monostori, J. & Őri, P. (szerk.), Demográfiai portré 2024. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Tanskanen, O. A., Erola, J. & Kallio J. (2016). Parental Resources, Sibship Size, and Educational Performance in 20 Countries: Evidence for the Compensation Model. Cross-Cultural Research, 50(5), 452–477. DOI: 10.1177/1069397116671139
Van Eijck, K. & de Graaf, P. M. (1995). The Effects of Family Structure on the Educational Attainment of Siblings in Hungary. European Sociological Review, 11(3), 273–292. DOI: 10.1093/oxfordjournals.esr.a036364
Vasireddy, S., Berrington, A., Kuang, B. & Kulu, H. (2023). Education and Fertility: A Review of Recent Research in Europe. Comparative Population Studies, 48, 553–588. DOI: 10.12765/CPoS-2023-21
Vázquez-Cano, E., De la Calle-Cabrera, A. M., Hervás-Gómez, C. & López-Meneses, E. (2020). Socio-Family Context and Its Influence on Students’ PISA Reading Performance Scores: Evidence from Three Countries in Three Continents. Educational Sciences: Theory & Prectice, 20(2), 50–62. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1251588.pdf
Woessmann, L. (2004). How Equal Are Educational Opportunities? Family Background and Student Achievement in Europe and the United States. IZA Discussion Paper No. 1284 https://docs.iza.org/dp1284.pdf DOI: 10.2139/ssrn.586784