K.Ö.SZ.I. – Kommunikáció és Összhang a Szülők és az Iskola között A család és iskola kapcsolattartásának fejlesztése társasjáték által
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A szülői részvétel hatását sokféleképpen mérték, s leggyakrabban a tanulmányi eredményre gyakorolt pozitív hatását támasztották alá, de egyéb járulékos előnyökről is beszélhetünk. A szülői bevonódást támogató nemzetközi programok tapasztalatai szerint nemcsak az iskolai színtéren látható javulás, hiszen a részt vevő családok a szülő-gyerek kapcsolat javulásáról, a szülők nevelési stílusának fejlődéséről számoltak be. Korábbi kutatásaink tapasztalatai azt mutatták, hogy a szülő-pedagógus kapcsolattartásban vannak fejlesztésre szoruló tényezők. A kutatócsoportunk célja feltárni az eredményes iskolai gyakorlatok működési mechanizmusait, s olyan eljárások kialakítása, amelyeket a pedagógusképzésbe integrálva a pedagógus-szülő kooperáció fejlesztését és a szülői gyermeknevelési kompetenciák erősítését eredményezik. Fejlesztőmunkánk eszköze egy általunk tervezett társasjáték, amelyet elsősorban tanárjelölteknek, pedagógusképzésben részt vevő hallgatóknak, illetve pedagógusoknak ajánlunk. Kiemelten javasoljuk a társasjátékot az iskolai segítő szakembereknek. A társasjáték segítségével a játékosok részletesebben megismerkedhetnek a szülői bevonódás kérdéskörével és fontosságával, bővíthetik tudásukat a szülői bevonódás hatásairól, a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokról.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program;Bolyai János Kutatási Ösztöndíj -
Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Grant numbers EKÖP-24-2
Hivatkozások
Abt, C.C. (1970). Serious games. The Viking Press.
Aczél, Z. (2015). A társasjáték-pedagógia filozófiája. Taní-tani Online, 2015. szeptember 15., https://www.tani-tani.info/a_tarsasjatek_pedagogia_filozofiaja (Utolsó letöltés: 2024.01.27)
Al-Azawi, R., Al-Faliti, F. & Al-Blushi, M. (2016). Educational Gamification Vs. Game Based Learning: Comparative Study. International Journal of Innovation, Management and Technology, 7(4), 131–136. https://doi.org/10.18178/ijimt.2016.7.4.659
Aldemir, T., Celik, B. & Kaplan, G. A (2018). Qualitative Investigation of Student Perceptions of Game Elements in a Gamified Course. Computers in Human Behavior, 78, 235–254. https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.10.001
Al-Fatta, H., Maksom, Z. & Zakaria, M.H. (2018). Game-Based Learning and Gamification: Searching for Definitions. International Journal of Simulation: Systems, Science & Technology, 19(6), 41.1-41.5. https://doi.org/10.5013/IJSSST.a.19.06.41
Bacskai, K. (2020). Az iskola és a család kapcsolata. Kapocs, 3(2), 11-20.
Bacskai, K., Dan, B. A., Szűcs, T., Sávai-Átyin, R., Hrabéczy, A., Kovács, K. E., Ridzig, G., Kiss, D. M. & Pusztai, G. (2023). Problémák és megoldások a sajátos nevelési igényű diákok tanárai és szülei közötti együttműködésben. Iskolakultúra, 33(9). https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.9.3
Boonk, L., Gijselaers, H. J., Ritzen, H. & Brand-Gruwel, S. (2018). A review of the relationship between parental involvement indicators and academic achievement. Educational Research Review, 24, 10-30. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2018.02.001
Brydges, S. & Dembinski, H. E. (2019). Catalyze! Lowering the Activation Barriers to Undergraduate Students’ Success in Chemistry: A Board Game for Teaching Assistants, Journal of Chemical Education, 96(3), 511–517. https://doi.org/10.1021/acs.jchemed.8b00544
Camacho-Sánchez, R., Rillo-Albert, A. & Lavega-Burgués, P. (2022). Gamified Digital Game-Based Learning as a Pedagogical Strategy: Student Academic Performance and Motivation. Applied Sciences, 12(21), 11214. https://doi.org/10.3390/app122111214
Cosimini, MJ. & Collins, J. (2023). Card and board game design for medical education: length and complexity considerations. Korean journal of medical education, 35(3), 291-296. https://doi.org/10.3946/kjme.2023.267
Csák, Z. (2023). Types of Fathers’ Home-based and School-based Involvement in a Hungarian Interview Study. Central European Journal of Educational Research, 5(1), 95-103. https://doi.org/10.37441/cejer/2023/5/1/12047
Csikszentmihalyi, M. (1990). Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row.
Csók, C. & Pusztai, G. (2022). Parents’ and Teachers’ Expectations of School Social Workers. Social Sciences, 11(10), 487. https://doi.org/10.3390/socsci11100487
Deci, E.L. & Ryan, R.M. (2012). Self-Determination Theory in Health Care and Its Relations to Motivational Interviewing: A Few Comments. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 9(24), 1-6. https://doi.org/10.1186/1479-5868-9-24
Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R. & Nacke, L. (2011 September). From Game Design Elements to Gamefulness: Defining “Gamification”. [Paper presentation] Proceedings of the 15th International Academic MindTrek Conference: Envisioning Future Media Environments, Tampere, Finland. 9–15. https://doi.org/10.1145/2181037.2181040
Eltahir, M.E., Alsalhi, N.R., Al-Qatawneh, S., AlQudah, H.A. & Jaradat, M. (2021). The Impact of Game-Based Learning (GBL) on Students’ Motivation, Engagement and Academic Performance on an Arabic Language Grammar Course in Higher Education. Education and Information Technologies, 26, 3251–3278. https://doi.org/10.1007/s10639-020-10396-w
Engler, Á. (2020). Távolléti oktatás a családok aspektusából. Civil Szemle, 17(1), 117-132.
Eppmann, R., Bekk, M. & Klein, K. (2018). Gameful Experience in Gamification: Construction and Validation of a Gameful Experience Scale [GAMEX]. Journal of Interactive Marketing, 43, 98–115. https://doi.org/10.1016/j.intmar.2018.03.002
Epstein, J. L. (2010). School/Family/Community Partnerships: Caring for the Children We Share. Phi Delta Kappan, 92(3), 81–96. https://doi.org/10.1177/003172171009200326
Falim, A. S. & Prestiliano, J. (2018). The Use of Board Games as Learning Media of Project
Time Management. Journal of Nonformal Education, 4(1), 69-78.https://doi.org/10.15294/jne.v4i1.13575
Fine, M. (1993). [Ap]parent Involvement: Reflections on Parents, Power, and Urban Public Schools. Teachers College Record, 94(4), 1-19. https://doi.org/10.1177/016146819309400402
Ge, X. & Ifenthaler, D. (2018). Designing Engaging Educational Games and Assessing Engagement in Game-Based Learning. In Robert Z. & Michael K.G (Eds.), Handbook of Research on Serious Games for Educational Applications, IGI Global, 253-272.
Godó K. & Hornyák Á. (2023). A mentorálás vizsgálata az iskolai közösségben. In Bajzáth A., Csányi K. és Győri J. (szerk.), Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 292.
Goodall, J. & Vorhaus, J. (2011). Review of Best Practice in Parental Engagement. Department for Education.
Győri-Nádai R. & Győri Z. (2023). Mit játsszunk? Inspiráció és tudás a modern társasjátékok birodalmából. Corvina Kiadó.
Hoover-Dempsey, K. V. & Sandler, H. M. (1997). Why Do Parents Become Involved in Their Children's Education?. Review of Educational Research, 67(1), 3-42. https://doi.org/10.3102/00346543067001003
Hwang, G.J., Hung, C.M. & Chen, N.S. (2014). Improving Learning Achievements, Motivations and Problem-Solving Skills through a Peer Assessment-Based Game Development Approach. Educational Technology Research and Development, 62, 129-145.
Hwang, R.H., Lin, H.T., Sun, J.C.Y. & Wu, J.J. (2019). Improving Learning Achievement in Science Education for Elementary School Students via Blended Learning. International Journal of Online Pedagogy and Course Design, 9(2), 44-62. https://doi.org/10.4018/IJOPCD.2019040104
Illeris, K. (2010). Towards a Contemporary and Comprehensive Theory of Learning. International Journal of Lifelong Education, 22(4), 396-406. https://doi.org/10.1080/02601370304837
Imre, N. (2017). A szülői részvétel szerepe a tanulók iskolai pályafutásának alakulásában. Ph.D. értekezés. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
Jesztl, J. & Lencse, M. (2018). Társasjáték-pedagógia. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
Jesztl, J., Lencse M., Kárpáti Gy. A., Vastag, Zs., Zsille, K., Buzgó, É., Serbán, B., Bagó, S., Páll, G., Bolla, A., Heltai, J., Bödecs, P., Bödecs, A., Csatlós, M. & Kőszegi, B. (2016). Játsszunk helyesen! A játékpedagógia helye a fiatal segítők társadalmi felelősségvállalásában. Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány
Juhász, V. & Radics, M. (2019). A kooperatív és kompetitív (társas)játékok a nem kognitív készségek fejlődésének szolgálatában. In: Döbör, A. & Juhász, V. (szerk.). A nem kognitív készségek fejlesztése a munkaerőpiaci igények tükrében. SZTE JGYPK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 63-84.
Kangas, M. (2010). Creative and Playful Learning: Learning through Game Co-Creation and Games in a Playful Learning Environment. Thinking Skills and Creativity, 5(1), 1-15. https://doi.org/10.1016/j.tsc.2009.11.001
Karbownik, MS., Wiktorowska-Owczarek, A., Kowalczyk, E., Kwarta, P., Mokros, Ł. & Pietras T. (2016). Board game versus lecturebased seminar in the teaching of pharmacology of antimicrobial drugs: a randomized controlled trial. FEMS Microbiology Letters, 363(7), fnw045. https://doi.org/10.1093/femsle/fnw045
Khalaf, B.K. & Zin, Z.B.M. (2018). Traditional and Inquiry-Based Learning Pedagogy: A Systematic Critical Review. International Journal of Instruction, 11(4), 545-564. https://doi.org/10.12973/iji.2018.11434a
Kocsis, Zs., Markos, V., Fazekas, E. & Pusztai, G. (2022). Az önkéntesség mint a szülők iskolai bevonódásának egy formája – szisztematikus szakirodalmi elemzés eredményeinek bemutatása. Önkéntes Szemle, 2(4), 57-87. https://doi.org/10.53585/OnkSzem.2022.4.57-87
Konrad B., Boris W., Stefanie-Yvonne Z. & Thomas K. (2007). More than mere games: a review of card and board games for medical education, Medical Teacher, 29(9), 941-948, https://doi.org/10.1080/01421590701749813
Lannert, J. & Szekszárdi, J. (2015). Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? Iskolakultúra, 25(1), 15-34. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.1.15
Lencse, M. (2015). Társasjátékok és kulcskompetenciák. http://www.tani-tani.info/tarsasjatekok_es_kulcskompetenciak (Utolsó letöltés: 2024.01.27.)
Lim, G., Shelley, A. & Heo, D. (2019). The Regulation of Learning and Co-Creation of New Knowledge in Mobile Learning. Knowledge Management & E-Learning, 11(4), 449-484. https://doi.org/10.34105/j.kmel.2019.11.024
Marton, E. (2019). A szülő és az iskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés megvalósításában. Ph.D. értekezés. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.
Mohanarajah, S. (2018). Increasing Intrinsic Motivation of Programming Students: Towards Fix and Play Educational Games. Issues in Informing Science and Information Technology, 15, 69-77. https://doi.org/10.28945/4027
OECD (2019). PISA 2018 Results (Volume III): What School Life Means for Student’s Lives. OECD Publishing. https://www.oecd-ilibrary.org/sites/acd78851-en/index.html?itemId=/content/publication/acd78851-en (Utolsó letöltés: 2024.01.27.)
Perini, S., Luglietti, R., Margoudi, M., Oliveira, M. & Taisch, M. (2018). Learning and Motivational Effects of Digital Game-Based Learning (DGBL) for Manufacturing Education –The Life Cycle Assessment (LCA) Game. Computers in Industry, 102, 40-49. https://doi.org/10.1016/j.compind.2018.08.005
Pimentel, J., López, P., Correal, C., Cockcroft, A. & Andersson N. (2022). Educational games created by medical students in a cultural safety training game jam: a qualitative descriptive study. BMC Medical Education, 22, 805. https://doi.org/10.1186/s12909-022-03875-w
Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants Part 1, On the Horizon, 9(5), 1-6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816
Pusztai, G. (2020). A reziliens szülővé válást támogató tényezők nyomában. Kapocs, 3(2), 53-66.
Sheldon, S. B., and Jung, S. B. (2015). Exploring how school-family partnerships improve attendance: Principals, teachers, and program organization. Paper presented at the 2015 Annual Conference of the American Educational Researchers Association in Chicago, IL
Smit, F., Driessen, G., Sluiter, R. & Sleegers, P. (2007). Types of parents and school strategies aimed at the creation of effective partnerships. International Journal of Parents in Education, 1(0), 45–52.
Subhash, S. & Cudney, E.A. (2018). Gamified Learning in Higher Education: A Systematic Review of the Literature. Computer in Human Behavior, 87, 192–206. https://doi.org/10.1016/j.chb.2018.05.028
Tang, S., Hanneghan, M. & El Rhalibi, A. (2009). Introduction to Games-Based Learning. In Conolly, T., Stansfield, M. & Boyle L. (Eds.), Games-Based Learning Advancements for Multi-Sensory Human Computer Interfaces: Techniques and Effective Practices, IGI Global, 1–17.
Van Gaalen, A.E.J, Schönrock-Adema, J., Renken, R.J., Jaarsma, A.D.C. & Georgiadis, JR. (2022). Identifying Player Types to Tailor Game-Based Learning Design to Learners: Cross-sectional Survey using Q Methodology. JMIR Serious Games, 10(2), e30464. https://doi.org/10.2196/30464
Wang, L.C. & Chen, M.P. (2010). The Effects of Game Strategy and Preference-Matching on Flow Experience and Programming Performance in Game-Based Learning. Innovations in Education and Teaching International, 47(1), 39-52. https://doi.org/10.1080/14703290903525838
Watson, G. L., Sanders-Lawson, E. R. & McNeal, L. (2012). Understanding parental involvement in American public education. International Journal of Humanities and Social Science, 2(19), 41-50.
Zhang, X., Tlili, A., Guo, J., Griffiths, D., Huang, R., Looi, C.-K. & Burgos, D. (2023).Developing rural Chinese children’s computational thinking through game-based learning and parental involvement. The Journal of Educational Research, 116(1), 17–32. https://doi.org/10.1080/00220671.2023.2167798