Problémák és megoldások a sajátos nevelési igényű diákok tanárai és szülei közötti együttműködésben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Számos kutatás vizsgálta az inkluzív, heterogén tanulói környezet, valamint a szülői bevonódás pozitív hatását a tanulói eredményességre, azonban a sajátos nevelési igényű tanulók esetén a címkézés miatti exklúziós folyamat és a szülők bevonódásának támogatását övező problémakör gyakran megoldatlan marad. Kutatásunk ennek fényében arra keresi a választ, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők bevonódásának milyen perspektívái figyelhetők meg a pedagógusok szemszögéből. Ennek feltárása érdekében félig strukturált személyes interjúkon keresztül kérdeztünk meg gyakorló pedagógusokat. 22 olyan interjút elemeztünk, amelyek esetében a pedagógus jelentős tapasztalattal rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában és a szüleikkel való kapcsolattartásban; az ő interjúikat vetettük alá szövegelemzésnek a megalapozott elmélet konstruktivista vonalát követve. Legfontosabb eredményeink között említhető, hogy a családi bevonódásra egyaránt jelentős hatással vannak az egyéni, szervezeti és társadalmi tényezők, s ebben kiemelt szereppel bír a tanárok integrációs szemlélete. Eredményeink segíthetnek a sajátos nevelési igényű szülők és az iskola kapcsolatának mélyebb megértésében és a pedagógusok erre való felkészítésének, támogatásának megalapozásában.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers ÚNKP-23-3
Hivatkozások
Anderson, J. & Boyle, C. (2015). Inclusive education in Australia: Rhetoric, reality and the road ahead: Inclusive Education in Australia. Support for Learning, 30(1), 4–22. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9604.12074
Arishi, A., Boyle, C. & Lauchlan, F. (2017). Inclusive education and the politics of difference: Considering the effectiveness of labelling in specialeducation. https://ore.exeter.ac.uk/repository/handle/10871/29377 DOI: https://doi.org/10.53841/bpsecp.2017.34.4.9
Babbie, E. R. (1986). The practice of social research(4th ed). Wadsworth Pub. Co.
Bariroh, S. (2018). The Influence of Parents’ Involvement on Children with Special Needs’ Motivation and Learning Achievement. International Education Studies, 11(4), 96. DOI: https://doi.org/10.5539/ies.v11n4p96
Biklen, D. (2010). Schooling Without Labels: Parents, Educators, and Inclusive Education. Temple University Press.
Blackman, S. & Mahon, E. (2016). Understanding Teachers’ Perspectives of Factors That Influence Parental Involvement Practices in Special Education in Barbados. Journal of Research in Special Educational Needs,16(4), 264–271. DOI: https://doi.org/10.1111/1471-3802.12083
Braley, C. (2012). Parent-teacher partnerships in special education. Honors Projects Overview. https://digitalcommons.ric.edu/honors_projects/65
Brussino, O. (2020). Mapping policy approaches and practices for the inclusion of students with special education needs. OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/ 600fbad5-en
Bryant, A. & Charmaz, K. (2012). Grounded theory and psychological research. In Cooper, H., Camic, P. M., Long, D. L., Panter, A. T., Rindskopf, D. & Sher, K. J. (szerk..), APA handbook of research methods in psychology, Vol 2: Research designs: Quantitative, qualitative, neuropsychological, and biological. American Psychological Association. 39–56. DOI: https://doi.org/10.1037/13620-003
Budde, J. & Hummrich, M. (2015). Inklusion aus erziehungswissenschaftlicher Perspektive. Erziehungswissenschaft, 26(51), 33–41. DOI: https://doi.org/10.25656/01:11569
Carlisle, E., Stanley, L. & Kemple, K. M. (2005). Opening doors: Understanding school and family influences on family involvement. Early Childhood Education Journal,33(3), 155–162. DOI: https://doi.org/10.1007/s10643-005-0043-1
Casale, G. & Hennemann, T. (2019). Schulklima und Pädagogik bei Gefühls- und Verhaltensstörungen. Aktueller Forschungsstand und erste Ergebnisse bei Schülerinnen und Schülern mit Symptomverhalten. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfe und bei Verhaltensstörungen, 1(1), 56–72 DOI: https://doi.org/10.25656/01:25183
Charmaz, K. (2017). Constructivist grounded theory. The Journal of Positive Psychology, 12(3), 299–300. DOI: https://doi.org/10.1080/17439760.2016.1262612
Christenson, L. & Sheridan, M. (2001). School and families: Creating essential connections for learning. The Guilford Press. DOI: https://doi.org/10.1002/pits.10101
Crouter, A. C., Head, M. R., Mchale, S. M. & Tucker, C. J. (2004). Family time and the psychosocial adjustment of adolescent siblings and their parents. Journal of Marriage and Family, 66(1), 147–162. DOI: https://doi.org/10.1111/j.0022-2445.2004.00010.x-i1
Dafinoiu, I. & Lungu, O. (2003). Research Methods in the Social Sciences. Peter Lang.
Denzin, N. K. (2007). Triangulation. In Ritzer, G. (szerk.), The Blackwell Encyclopedia of Sociology. John Wiley & Sons, Ltd. DOI: https://doi.org/10.1002/9781405165518.wbeost050
Epstein, J. L. (2010). School/family/community partnerships: Caring for the children we share. Phi Delta Kappan, 92(3), 81–96. DOI: https://doi.org/10.1177/003172171009200326
Epstein, J. L. (2018). School, family, and community partnerships in teachers’ professional work. Journal of Education for Teaching, 44(3), 397–406. DOI: https://doi.org/10.1080/02607476.2018.1465669
Golnhofer, E. (2001): Az esettanulmány. Műszaki Könyvkiadó.
Green, S., Davis, C., Karshmer, E., Marsh, P. & Straight, B. (2005). Living stigma: The impact of labeling, stereotyping, separation, status loss, and discrimination in the lives of individuals with disabilities and their families. Sociological Inquiry, 75(2), 197–215. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1475-682x.2005.00119.x
Harper, D. & Thompson, A. R. (2011, szerk.). Qualitative research methods in mental health and psychotherapy: A guide for students and practitioners (1sted.). Wiley. DOI: https://doi.org/10.1002/9781119973249
Haslam, N., Rothschild, L. & Ernst, D. (2002). Are esSNItialist beliefs associated with prejudice? British Journal of Social Psychology,41(1), 87–100. DOI: https://doi.org/10.1348/014466602165072
Hattie, J. (2009). Visible Learning: A Synthesis of Over 800 Meta-Analyses Relating to Achievement. Taylor & Francis Group.
Horvat, E. M., Weininger, E. B. & Lareau, A. (2003). From Social Ties to Social Capital: Class Differences in the Relations Between Schools and Parent Networks. American Educational Research Journal,40(2), 319–351. DOI: https://doi.org/10.3102/00028312040002319
Hrabéczy, A., Ceglédi, T., Bacskai, K. & Pusztai, G. (2023). How Can Social Capital Become a Facilitator of Inclusion? Education Sciences, 13(2), Article 2. DOI: https://doi.org/10.3390/educsci13020109
Jigyel, K., Miller, J. A., Mavropoulou, S. & Berman, J. (2020). Benefits and concerns: Parents’ perceptions of inclusive schooling for children with special educational needs (SNI) in Bhutan. International Journal of Inclusive Education, 24(10), 1064–1080. DOI: https://doi.org/10.1080/13603116.2018.1511761
Jordan, A. (2018). The Supporting Effective Teaching Project: 1. Factors Influencing Student Success in Inclusive Elementary Classrooms. Exceptionality Education International, 28(3), Article 3. DOI: https://doi.org/10.5206/eei.v28i3.7769
Karisa, A., McKenzie, J. & De Villiers, T. (2021). “Their status will be affected by that child”: How masculinity influences father involvement in the education of learners with intellectual disabilities. Child: Care, Health and Development, 47(4), 517–524. DOI: https://doi.org/10.1111/cch.12864
Klicpera, C. & Gasteiger Klicpera, B. (2004). Vergleich zwischen integriertem und Sonderschulunterricht: Die Sicht der Eltern lernbehinderter Schüler. Praxis der Kinderpsychologie und Kinderpsychiatrie, 53(10), 685–706 DOI: https://doi.org/10.25656/01:2712
Koutsoklenis, A. & Papadimitriou, V. (2021). Special education provision in Greek mainstream classrooms: Teachers’ characteristics and recruitment procedures in parallel support. International Journal of Inclusive Education, 25(5), 1–16. DOI: https://doi.org/10.1080/13603116.2021.1942565
Kvande, M. N., Belsky, J. & Wichstrøm, L. (2018). Selection for special education services: The role of gender and socioeconomic status. European Journal of Special Needs Education, 33(4), 510–524. DOI: https://doi.org/10.1080/08856257.2017.1373493
Lénárt, A., Lecheval, A. & Watkins, A. (2022). European Agency Statistics on Inclusive Education:2018/2019 School Year Dataset Cross-Country Report. European Agency for Special Needs and Inclusive Education.
López-López, M. C., Romero-López, M. A. & Hinojosa- Pareja, E. F. (2022). School Management Teams in the Face of Inclusion: Teachers’ Perspectives. Journal of Research on Leadership Education, 19427751221138876. DOI: https://doi.org/10.1177/19427751221138875
Müller, K. & Hoffmann, S. (2019). Interprofessionelle Kooperation in der inklusiven Beschulung von Schülerinnen und Schülern mit emotional-sozialem Förderbedarf. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfeund bei Verhaltensstörungen, 1(1), 198–208. DOI: https://doi.org/10.25656/01:25193
Perlusz, A (2010). A hallássérült gyermekek integrációja.Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.
Pianta, R. & Walsh, D. (2014). High-Risk Children In Schools: Constructing Sustaining Relationships. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315811444
Poon-Mcbrayer, K. F. (2017). School leaders’ dilemmas and measures to instigate changes for inclusive education in Hong Kong. Journal of Educational Change, 18(3), 295–309. DOI: https://doi.org/10.1007/s10833-017-9300-5
Pusztai, G. & Fényes, H. (2022). Religiosity as a Factor Supporting Parenting and Its Perceived Effectiveness in Hungarian School Children’s Families. Religions, 13(10), Article 10. DOI: https://doi.org/10.3390/rel13100945
Rothì, D. M., Leavey, G. & Best, R. (2008). On the frontline: Teachers as active observers of pupils’ mental health. Teaching and Teacher Education,24(5), 1217–1231. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tate.2007.09.011
Rouse, M. & Florian, L. (2006). Inclusion and achievement: Student achievement in secondary schools with higher and lower proportions of pupils designated as having special educational needs. International Journal of Inclusive Education, 10(6), 481–493. DOI: https://doi.org/10.1080/13603110600683206
Sántha, K. (2007). A kvalitatív metodológiai követelmények problémái. Iskolakultúra, 17(6–7).
Sántha, K. (2009). Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Eötvös József Könyvkiadó.
Sántha, K. (2011). Abdukció a kvalitatív kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó.Sántha, K. (2012). Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásánál. Iskolakultúra, 22(3).
Sántha, K. (2015a). Kvalitatív Komparatív Analízis a pedagógiai térábrázolásban. Iskolakultúra, 25(3), 3–14. DOI: https://doi.org/10.17543/iskkult.2015.3.3
Sántha, K. (2015b). Trianguláció a pedagógiai kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó.
Sántha, K. (2015c). Beavatkozás nélküli vizsgálatok. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Santha-Beavatkozas.html
Sebastian, K. (2019). Distinguishing between the strains grounded theory: Classical, interpretive and constructivist. Journal for Social Thought,3(1). https://ojs.lib.uwo.ca/index.php/jst/article/view/4116
Silva, J. C. & Morgado, J. (2004). Support teachers’ beliefs about the academic achievement of students with special educational needs. British Journal of Special Education, 31(4), 207–214. DOI: https://doi.org/10.1111/j.0952-3383.2004.00356.x
Swaans, K., Boogaard, B., Bendapudi, R., Taye, H., Hendrickx, S. & Klerkx, L. (2014). Operationalizing inclusive innovation: Lessons from innovation platforms in livestock value chains in India and Mozambique. Innovation and Development, 4(2), 239–257. DOI: https://doi.org/10.1080/2157930x.2014.925246
Szabolcs, É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Mûszaki Könyvkiadó.Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó.
Szumski, G., Smogorzewska, J. & Karwowski, M. (2017). Academic achievement of students without special educational needs in inclusive classrooms: A meta-analysis. Educational Research Review,C(21), 33–54. DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.02.004
Taylor, R. L., Smiley, L. R. & Richards, S. (2015). Exceptional students: Educating all teachers for the 21st century (Second edition). McGraw-Hill.
Unger, D. G., Jones, C. W., Park, E. & Tressell, P. A. (2001). Promoting involvement between low-income single caregivers and urban early intervention programs. Topics in Early Childhood Special Education,21(4), 197–212. DOI: https://doi.org/10.1177/027112140102100401
Vaismoradi, M., Jones, J., Turunen, H. & Snelgrove, S. (2016). Theme development in qualitative content analysis and thematic analysis. Journal of Nursing Education and Practice, 6(5), 100. DOI: https://doi.org/10.5430/jnep.v6n5p100
Varga, J. (2022, szerk.). A közoktatás indikátorrendszere 2021. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Welch, M. (1998). Collaboration: Staying on the bandwagon. Journal of Teacher Education, 49(1), 26–37. DOI: https://doi.org/10.1177/0022487198049001004
Wilt, C. L. & Morningstar, M. E. (2018). Parent Engagement in the Transition From School to Adult Life Through Culturally Sustaining Practices: A Scoping Review. Intellectual and Developmental Disabilities, 56(5), 307–320. DOI: https://doi.org/10.1352/1934-9556-56.5.307