A koronavírus-járvány okozta rendkívüli oktatási helyzet hatása 2-8. évfolyamos diákok tudás- és képességszintjére az olvasásszövegértés, a matematika és a természettudományok területén

Main Article Content

Molnár Gyöngyvér
Hódi Ágnes
Ökördi Réka
Mokri Dóra

Absztrakt

A tanulmány keretein belül 2-8. évfolyam vonatkozásában elemezzük, hogy a 2020 tavaszi digitális oktatás hatására hogyan, milyen irányban változott a diákok olvasás-szövegértés, matematika és természettudományos tudása az év azonos időszakában 2019-ben és 2018-ban tapasztalt áltagos tudásszinthez képest. Az elemzések alapját több mint 21.000 diák tesztmegoldása képezte, a kutatás mérőeszközét az eDia diagnosztikus mérés-értékelési rendszer feladatai adták. A diákok képességszintjének meghatározásakor a valószínűségi tesztelmélet adta Rasch-modellt alkalmaztuk. Az eredmények szerint mindhárom vizsgált területen az egy évfolyamon belüli különbségek jelentősen nagyobbnak bizonyultak, mint az évfolyamok közötti átlagos fejlődés mértéke, azaz a COVID-19 által indukált helyzet kapcsán alapvetően nagyvonalú megközelítés, átlagról és az átlagok különbözőségéről beszélni. Ennek ellenére a tendenciák szemléltetése végett mégis az átlagok és az átlagos teljesítményben tapasztalt változásra fókuszáltunk a tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésekben. Az iskolai oktatás nélküli időszak, illetve a megváltozott oktatási környezet, feltételek hatása mind az olvasás-szövegértés, mind a matematika, mind a természettudományok területén egyértelműen tetten érhető. A 2020/21-es tanévben a korábbi két tanévhez képest alacsonyabbnak bizonyult a diákok átlagos tudás- és képességszintje, míg a 2018-as és 2019-es átlagos teljesítmények között alapvetően nem történt jelentős változás. A negatív irányú teljesítményváltozás mind fiúk mind lányok esetében bekövetkezett. A tanulmány utolsó fejezetében megoldási javaslatként a Szegedi Műhely két kutatócsoportja együttműködésével fejlesztett online, személyre szabott kompenzációra alkalmas fejlesztő eszközeit mutatjuk be.

Article Details

Hogyan kell idézni
Molnár, G., Hódi, Ágnes, Ökördi, R., & Mokri, D. (2021). A koronavírus-járvány okozta rendkívüli oktatási helyzet hatása 2-8. évfolyamos diákok tudás- és képességszintjére az olvasásszövegértés, a matematika és a természettudományok területén. Iskolakultúra, 31(2), 3–22. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

C. Neményi Eszter (2005). Tantárgypedagógiai füzetek, A természetes szám fogalmának kialakítása. ELTE TÓFK, Budapest.
Csapó Benő, Csíkos Csaba, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). A matematikai tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Csapó Benő, Korom Erzsébet, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér & Kinyó László (2009). A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 3-4, 3-13.
Csapó Benő, Steklács János, & Molnár Gyöngyvér (2015, szerk.). Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Hock, M. F., Brasseur, I. F., Deshler, D. D., Catts, H. W., Marquis, J. G., Mark, C. A., & Stribling, J. W. (2009). What is the reading component skill profile of adolescent struggling readers in urban schools?. Learning Disability Quarterly, 32(1), 21–38.
Howard, S. K., Tondeur, J., Siddiq, F., & Scherer, R. (2020). Ready, set, go! Profiling teachers’ readiness for online teaching in secondary education. Technology, Pedagogy and Education, 1–18.
Józsa Krisztián & Fazekasné Fenyvesi Margit (2008). A tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, 1, 76–92.
Józsa Krisztián (2000). A számlálási készség kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 50(7), 270–278.
Józsa Krisztián (2003). A számolási készség fejlesztése. In Dubiczné Mile, K. & Farkas Istvánné (szerk.). Az általános iskola alapozó szakaszának megújítása. Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet, Székesfehérvár. 27–44.
Józsa Krisztián, Steklács János, Hódi Ágnes, Csíkos Csaba, Adamikné Jászó Anna, Molnár Edit Katalin, Nagy Zsuzsanna, & Szenczi Beáta. (2012). Részletes tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. In Csapó Benő & Csépe Valéria (szerk.). Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 219–308.
Mancilla-Martinez, J., & Lesaux, N. K. (2010). Predictors of reading comprehension for struggling readers: The case of Spanish-speaking language minority learners. Journal of educational psychology, 102(3), 701.
McNulty, R. & Baird, K. (2020). The impact of school closures on student learning: An analysis of real-time data for 1.6 million students using Achieve3000 literacy. Red Bank: Achieve3000.
Molnár Gyöngyvér & Csapó Benő (2019a). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: Az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4-5). 16-32.
Molnár, G. & Csapó, B. (2019b). Making the psychological dimension of learning visible: Using technology-based assessment to monitor students’ cognitive development. Frontiers in Psychology, 10:1368.
Nagy József (2003): Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről. Iskolakultúra, 13(8), 40–52.
Nagy József (1980). 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy József (2008). A közoktatás megújításának koncepcionális kérdései. Iskolakultúra, 18(3–4), 31–38.
OECD (2019), PISA 2018 Results (Volume I): What Students Know and Can Do, PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/5f07c754-en.
OECD (2016), PISA 2015 Results (Volume I): Excellence and Equity in Education, PISA, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/9789264266490-en.
Skemp, R. R. (2005): A matematikatanulás pszichológiája. Edge 2000 Kiadó, Budapest.
Varol, F. & Farran, D. (2006). Early mathematical growth: How to support young children’s mathematical development. Early Childhood Education, 33, 381–387. https://doi.org/10.1007/s10643-006-0060-8