Az intézményvezetés és az iskolai digitális érettség összefüggései
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Ahhoz, hogy a digitális pedagógia intézményi szinten kerüljön implementálásra és integrálásra a hazai iskolákban, az intézményvezetésnek is meghatározó szerepe van. Többek között a vezetői stílus kulcsfontosságú a különféle szervezetek transzformációs törekvéseiben (Dióssy et al., 2023). Bár az iskola speciális szervezet, tanulmányozása, a működés hatásainak feltérképezése, egyrészt az adott iskola, másrészt a köznevelési rendszer egészét segítheti (Serfőző, 2005), ahogyan Schüttler (2008) is megjegyzi, hogy az iskolavezetés – ezáltal az iskola, mint szervezet – fejlesztése egy jól megtérülő oktatásügyi befektetés lehet. Ehhez kapcsolódva, empirikus kutatásunk célja a digitális érettség különböző területeinek vizsgálata, valamint a szervezeti kultúra feltárása volt. A SELFIE és az OCAI mérőeszközök használatával a Külső-Pesti Tankerületi Központ köznevelési intézményeiben (N=40) végeztük vizsgálatunkat. Az eredmények rámutattak arra, hogy az iskolavezetők megítélése alapján az intézmények digitális érettségének területeinek egy része rendben lévőnek tekinthető, azonban egy részük jelentősebb fejlesztést igényel. A vezetés és a digitális érettség területeinek összefüggései kapcsán megállapítottuk, hogy míg a humán kapcsolatokra épülő vezetés kedvezett a digitális érettség bizonyos területeinek, addig a szabályozottságot előtérbe helyező stílus negatív összefüggéseket mutatott több területtel is. Így az iskolák vezetése és digitális érettségük összefüggéseiről megállapítható volt, hogy azok egy összetett – és további vizsgálatokat igénylő – rendszert alkottak.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Buda, A. & Czékmán, B. (2021). Pandemic and Education. Central European Journal of Educational Research, 3(3), 1–10. DOI: 10.37441/cejer/2021/3/3/10391
Cheng, T.-F. & Wu, H-C. (2017). A Study on the Constructions of Vocational High School Principals’ Leadership Effectiveness Indicators-Based on Competing Values Framework. In The Asian Conference on Education & International Development 2017 – Official Conference Proceedings. The International Academic Forum (IAFOR). 481–493.
Czékmán, B. (2023). Tabletek az iskolában. Kérdések és válaszok az intézményi bevezetéstől a hatékonyságig. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Czékmán, B. & Fehér, P. (2017). A számítógéppel támogatott tanítás és tanulás története a közoktatásban Magyarországon (1983–2016). Képzés és Gyakorlat, 15(1–2), 45–66. DOI: 10.17165/TP.2017.1-2.3
Deal, T. E. & Kennedy, A. A. (1982). Corporate Cultures: The Rites and Rituals of Corporate Life. Addison-Wesley Publishing Company.
Fehér, P. (2004). Az IKT-kultúra hatása az iskolák belső világára. Iskolakultúra, 14(12), 27–46.
Fraillon, J., Friedman, T., Ainley, J., Duckworth, D. & Schulz, W. (2019). Preparing for Life in a Digital World: IEA International Computer and Information Literacy Study 2018 International Report. The International Association for the Evaluation of Educational Achievement. DOI: 10.1007/978-3-030-38781-5
Gulosino, C. A., Jones, L. & Franceschini, L. (2016). Using the Competing Values Framework (Cvf) to Examine Teacher Satisfaction in Tennessee Schools. Planning & Changing, 47(3–4), 141–168.
Handy, C. (1985). Gods Of Management. Penguin Group.
Hofstede, G. (1991). Cultures and organizations: software of the mind. McGraw-Hill.
Killen, C. & Beetham, H. (2017). Developing organisational approaches to digital capability. https://www.jisc.ac.uk/guides/developing-organisational-approaches-to-digital-capability. Utolsó letöltés: 2024. 07. 20.
Kono, T., 1990. Corporate culture and long-range planning. Long Range Planning, 23(4), 9–19. DOI: 10.1016/0024-6301(90)90148-W
Kroeber, A. L. & Kluckhohn, C. (1978). Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions. Kraus Reprint Company.
Lippert, R. (2015). Vezetői szerepek és szervezeti kultúra hatása a klaszterek működésére. PhD-értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOI: 10.18136/PE.2015.579
Papp, G. (2020). Quinn szervezeti kultúra modellje. https://pappgab.com/quinn-szervezeti-kultura-modellje/ Utolsó letöltés: 2024. 07. 20.
Ruel, H., Rowlands, H. & Njoku, E. 2021). Digital business strategizing: the role of leadership and organizational learning. Competitiveness Review: An International Business Journal, 31(1), 145–161. DOI: 10.1108/CR-11-2019-0109
Sanderson, D.M. (2006). Using a competing values framework to examine university culture (masters_by_research). Queensland University of Technology.
Schein, E. H. (2010). Organizational Culture and Leadership. John Wiley & Sons.
Serfőző, M. (2005). Az iskolák szervezeti kultúrája. Iskolakultúra, 15(10), 70–83.
Szabó, T. & Molnár, E. (2022). A szervezeti kultúra és a vezetés kapcsolata. Gradus, 9(1), 1–8. DOI: 10.47833/2022.1.ECO.002
Tóth, E., Molnár, Gy. & Csapó, B. (2011). Az iskolák IKT-felszereltsége – helyzetkép országos reprezentatív minta alapján. Iskolakultúra, 21(10–11), 124–137.
Trompenaars, F. (1993). Handbuch globales Managen: wie man kulturelle Unterschiede im Geschäftsleben versteht. ECON-Verlag.
Ujhelyi, M. & Kun, A. (2016). Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói körében. International Journal of Engineering and Management Sciences
(IJEMS), 1(1), 1–8. DOI: 10.21791/IJEMS.2016.1.46.
UNESCO (2023). Global Education Monitoring Report 2023: Technology in education – A tool on whose terms? UNESCO. DOI: 10.54676/UZQV8501
Varga, A. (2011). Intézményfejlesztés = vezetésfejlesztés? Válaszok a TÁMOP 3.1.1 projekt kutatási eredményeire alapozva. Új Pedagógiai Szemle, 61(10), 48–56.
Vincze, A. (2018). Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései. Magyar Tudomány, 179(11), 1725–1736.
Yu, T. & Vu, N. (2009). A Review of Study on the Competing Values Framework. International Journal of Business and Management, 4(7), 37. DOI: 10.5539/ijbm.v4n7p37