A szakmai közösségek szerepe magyarországi tudományegyetemek tanárképzésében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Napjaink tanárhiánnyal foglalkozó kutatásai egyaránt foglalkoznak az okok, illetve a megoldási stratégiák feltárásával. A téma egyrészt a felsőoktatási expanzió, másrészt pedig a hazai tanárképzés szerkezeti változásainak kontextusába ágyazódik be. A vizsgálatok részét képezi a tanári utánpótlás kérdése is, melyet több tényező árnyal (például a rekrutáció, valamint a képzésben megvalósuló társas és szakmai szocializáció). A korábbi tanulmányok az intra- és intergenerációs kapcsolatépítés, illetve a professzionális szocializáció terén felmerülő kihívásokra hívják fel a figyelmet a hallgatók szemszögéből. Mindezek fényében vesszük szemügyre a szakmai tanulóközösségek alkalmazhatóságát a formális tanárképzésben. Ezen innovatív csoportok ugyanis ötvözik a tagok közösségérzet iránti igényének kielégítését, a trialogikus tanulást és a professzionális, célirányú fejlődés lehetőségét. A kutatás során négy magyarországi tudományegyetemen (Polónyi, 2019) vagy azokhoz kapcsolódóan működő szakmai közösséget vizsgáltunk. Fókuszcsoportos és egyéni interjúinkban 16 hallgató vett részt. Kutatási kérdéseink a formális képzés tapasztalataira, a közösségek működésére, illetve az interjúalanyok karrierterveire irányultak. Társadalmi és tanulmányi hátterüket háttérkérdőívvel mértük fel. Az interjúk elemzését kombinált logikai eljárással (Atlas.ti 7) hajtottuk végre. A hallgatók a szakirodalomban taglaltakhoz hasonló kihívásokkal szembesültek a formális képzésben, például a szoros interperszonális kapcsolatok hiányával vagy a pedagógiai tartalom alacsony mennyiségével. PLC-jellegű közösségeik az aktív és reflektív tanulás, illetve a társas kapcsolatok révén azonban megoldást jelenthetnek. Frissdiplomásként mindannyian az oktatás világában terveznek elhelyezkedni, amit a professzionális identitás közösség általi erősítésének jeleként értelmezünk.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Astin, A. W. (1984). Student Involvement: A developmental theory for higher education. Journal of College Student Personnel, 25, 297–308.
Babbie, E. (2017). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Bacskai, K. (2015). Iskolák a társadalom peremén. Belvedere Meridionale. DOI: 10.14232/belvbook.2015.58513
Bacskai, K. (2020). Egy szakmai közösség: a pedagógusok. In Pusztai, G. (szerk.), Nevelésszociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. 303–330.
Bacskai, K., Dan, B. A., Szűcs, T., Sávai-Átyin, R., Hrabéczy, A., Kovács, K. E., Ridzig, G., Kiss, D. M. & Pusztai, G. (2023). Problémák és megoldások a sajátos nevelési igényű diákok tanárai és szülei közötti együttműködésben. Iskolakultúra, 33(9), 3–29. DOI: 10.14232/iskkult.2023.9.3
Balázsi, I. & Vadász, Cs. (2019). TALIS 2018. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.
Bodnár, D. (2025). „Egy csomó ember találta meg így az élethivatását...” – A magyarországi tanárképző tudományegyetemek szakmai közösségei oktatói perspektívából. In Dobi, E., & Reszegi, K. (szerk.), Juvenilia XI. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája. Debrecen: Printart-Press Kft. 39–54.
Bodnár, D., Ceglédi, T., Csák, Zs., Fekete, D., Fekete, E. K., Horváth, A., Janecskó, L., Kiss, D. M., Papp, H., Puskás, M. & Tóth, R. (2023). Hallgatók a tanárképzés és az oktatás fejlesztéséért: a CHERD-Hungary oktatáskutató gyakornoki program a debreceni egyetemen. Pedagógusképzés, 22(3), 80–96. DOI: 10.37205/TEL-hun.2023.3.04
Bolam, R., McMahon, A., Stoll, L., Thomas, S., Wallace, M., Greenwood, A., Hawkey, K., Ingram, M., Atkinson, A. & Smith, M. (2005). Creating and sustaining effective professional learning communities. DfES and University of Bristol.
Bordás, A. (2015). Pedagógusok szakmai tanulása alulról szerveződő és felülről szervezett szakmai közösségekben. In Kozma, T., Kiss, V. Á., Jancsák, Cs. & Kéri, K. (szerk.), Tanárképzés és oktatáskutatás. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). 13–26.
Bordás, A. & Ceglédi, T. (2012). A debreceni szakkollégiumok mint a tudásmegosztó és a tudásteremtő tanulóközösségek színterei. In Dusa, Á. R., Kovács, K., Márkus, Zs., Nyüsti, Sz. & Sőrés, A. (szerk.), Egyetemi élethelyzetek. Ifjúságszociológiai tanulmányok II. Debreceni Egyetemi Kiadó. 9–52.
Ceglédi, T. (2015). Egy alkalmazott eredményességkoncepció és annak hatása a szakkollégiumok társadalmi zártságára. In Pusztai, G. & Kovács, K. (szerk.), Ki eredményes a felsőoktatásban? Partium Könyvkiadó – Personal Problems Solution – Új Mandátum Könyvkiadó. 9–24.
Ceglédi, T., Bordás, A. & Kardos, K. (2016). Egyről a kettőre vagy nulláról a háromra? Szakkollégiumok intézményi hatása. In Pusztai, G., Bocsi, V. & Ceglédi, T.. (szerk.), A felsőoktatás (hozzáadott) értéke: Közelítések az intézményi hozzájárulás empirikus megragadásához. Partium Könyvkiadó – Personal Problems Solution – Új Mandátum Könyvkiadó. 302–316.
Ceglédi, T. & Lólé, B. (2023). Veszélyben a legfeljebb 5 és 10 éve tanító pedagógusok? A pályaelhagyást előrejelző lehetséges tünetek. Iskolakultúra, 33(10), 3–20. DOI: 10.14232/iskkult.2023.10.3
Chrappán, M. (2010). Pályaelégedettség és karriertervek a pedagógus képzettségű hallgatók körében. In Garai, O., Horváth, T., Kiss, L., Szép, L. & Veroszta, Zs. (szerk.), Diplomás pályakövetés IV. Educatio Kft. 267–286.
Chrappán, M. (2023). Felsőoktatási mentorok a tanárképzés új rendszerében. (The Role of University Tutors In the New Teacher Education System.) Magyar Tudomány, 173–182. DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.5
Czető, K., Lénárd, S. & Tóth-Pjeczka, K. (2024). A vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában. In Rapos, N. & Lénárd, S. (szerk.), Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben. Iskolai esettanulmányok másodelemzése. Akadémiai Kiadó.
Czike, K. & Kuti, É. (2006). Önkéntesség, jótékonyság és társadalmi integráció. Nonprofit Kutatócsoport Egyesület – Önkéntes Központ Alapítvány.
Csapó, B. (2015). A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, 25(11), 3–16. DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.11.3
Csók, C. (2020). Diplomások szakmai szocializációja szociális és pedagógiai segítő pályákon. In Dobi, E. (szerk.), Juvenilia VIII. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája. Printart-Press Kft. 42–59.
Csók, C. & Hrabéczy, A. (2021). Honnan jöttünk és hová tartunk? Pályaválasztás és tanulmányi előrehaladási utak. In Pusztai, G. & Szigeti, F. (szerk.), Lemorzsolódási kockázat és erőforrások a felsőoktatásban. Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-Hungary). 57–75.
Csók, C. & Pusztai, G. (2022). Parents’ and Teachers’ Expectations of School Social Workers. Social Sciences, 11(10), 487. DOI: 10.3390/socsci11100487
Dan, B. A., Szűcs, T., Sávai-Átyin, R., Hrabéczy, A., Kovács, K. E., Ridzig, G., Kis, D., Bacskai, K. & Pusztai, G. (2024). Narrowing the inclusion gap – teachers and parents around SEN students. International Journal of Inclusive Education, 1–27. DOI: 10.1080/13603116.2024.2361102
Engstrom, C. & Tinto, V. (2008). Access Without Support is not Opportunity. Change: The Magazine of Higher Learning, 40(1), 46–50, DOI: 10.3200/CHNG.40.1.46-50
Fejes, J. B., Kelemen, V. & Szűcs, N. (2014). A Motiváció Hallgatói Mentorprogram modellje. Útmutató felsőoktatási hallgatók részvételével szervezett hátránykompenzáló programok megvalósításához. SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet.
Fényes, H. (2015). Önkéntesség és új típusú önkéntesség a felsőoktatási hallgatók körében. Debrecen University Press.
Fónai, M. & Csonka, É. (2023). A végzett pedagógusok diplomás pályakövetése. Educatio, 32(1), 85–106. DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.6
Hakkarainen, K. & Paavola, S. (2009). Toward a trialogical approach to learning. In Schwarz, B., Dreyfus, T. & Hershkowitz, R. (szerk.), Transformation of knowledge through classroom interaction. Routledge. 65–80.
Hercz, M. (2016). Narratívák mint a pedagógusjelöltek szakmai szocializációjának indikátorai. In Reményi, A. Á., Sárdi, Cs. & Tóth, Zs. (szerk.), Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Tinta Könyvkiadó. 88–100.
Hipp, K. K., Huffman, J. B., Pankake, A. M. & Olivier, D. F. (2008). Sustaining professional learning communities: Case studies. Journal of Educational Change, 9, 173–195. DOI: 10.1007/s10833-007-9060-8
Hrabéczy A. & Csók, C. (2023). Career choice along the student’s study path In higher education. IPSZIN (Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Folyóirat), 1(1), 55–66.
Jancsák, Cs. (2014). A tanárképzésben részt vevő hallgatók felsőoktatási életútja a középiskolától a tanári oklevélig. Iskolakultúra, 24(5), 18–27.
Kardos, K. (2015). A felsőoktatás-pedagógiai gyakorlat kitüntetett terepei: a szakkollégiumok. In Kozma, T., Kiss, V. Á., Jancsák, Cs. & Kéri, K. (szerk.), Tanárképzés és oktatáskutatás. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete. 433–445.
Kocsis, M. (2003). A tanárképzés megítélése. Iskolakultúra.
Koltói, L. (2014). Hallgatók társas és tanulmányi integrációjának hatása a szakmai szocializációjukra. Felsőoktatási Műhely, 8(3), 53–66.
Kormos, K. (2020). Miért tűnnek el a tanárszakos hallgatók? Valóság, 63(9), 47–78.
Kovács, E. & Orgoványi-Gajdos, J. (2020). Tehetséges pedagógus. Nemzeti Tehetség Központ.
Kovács, E. & Stark, G. (2021). Tanár szakos hallgatók: lemorzsolódási veszély a képzés csúszása. In Pusztai, G. & Szigeti, F. (szerk.), Lemorzsolódási kockázat és erőforrások a felsőoktatásban. CHERD-Hungary. 125–140.
Kovács, K. & Bocsi, V. (2015). A hallgatók inter- és intragenerációs kapcsolati hálója. In Pusztai, G., Ceglédi, T., Bocsi, V., Kovács, K., Dusa, Á. R., Márkus, Zs. & Hegedűs, R. (szerk.), Pedagógusjelöltek oktatásszociológiai vizsgálata II. CHERD-Hungary. 54–56.
Kovács, K., Müller, A., Fenyves, V., Szűcs, E. & Bácsné Bába, É. (2017). Miért éppen pedagógusképzés? Szakközépiskolások pedagógusképzésre irányuló tanulmányi motivációi a Kárpát-medencében. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 5(3), 15–30. DOI: 10.21549/NTNY.19.2017.3.2
Kovács, K., Ceglédi, T., Csók, C., Demeter-Karászi, Zs., Dusa, Á. R., Fényes, H., Hrabéczy, A., Kocsis, Zs., Kovács, K. E., Markos, V., Máté-Szabó, B., Németh, D. K., Pallay, K., Pusztai, G., Szigeti, F., Tóth, D. A. & Váradi, J. (2019). Lemorzsolódott hallgatók 2018. CHERD-Hungary.
Lénárd, S., Kovács, I., Tóth-Pjeczka, K. & Urbán, K. (2020). A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését befolyásoló szervezeti tényezők. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(1), 46–61. DOI: 10.21549/NTNY.28.2020.1.3
Lénárd, S., Czirfusz, D., Horváth, A. & Rapos, N. (2024). A tanárszakos hallgatók tanári identitásának alakulása a pályaszocializációs gyakorlatok során. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 12(3), 49–72. DOI: 10.21549/NTNY.46.2024.3.3
Love, A. G. (2012). The growth and current state of learning communities In higher education. New Directions for Teaching & Learning, 132, 5–18. DOI: 10.1002/tl.20032
Lukács, P. (2023). Mi változott és mi nem a pedagógushiány újratermelésében? Educatio, 32(1), 41–54. DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.3
Markos, V. (2020). Önkéntes közösségek. In Pusztai, G. (szerk.), Nevelésszociológia. Debreceni Egyetemi Kiadó. 223–242.
Mihály, I. (2010). Pedagógusok pályaelhagyása. Szakképzési Szemle, 26(1), 105–110.
Nagy, M. (2004). Pályakezdés, mint a pedagógusképzés középső fázisa. Educatio, 13(3), 375–390.
Oktatási Hivatal (2023). Diplomás Pályakövetési Rendszer: Végzettek vizsgálata 2023. Kutatási zárótanulmány. Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály.
Orsós, A. (2013). A Wlislocki Henrik Szakkollégium érintkezései, beágyazódása a PTE rendszerébe. Romológia, 1(1), 72–85.
Otto, S., Evins, M. A., Boyer-Pennington, M. & Brinthaupt, T. M. (2015). Learning communities In higher education: Best practices. Journal of Student Success and Retention, 2(1).
Paksi, B., Veroszta, Zs., Schmidt, A., Magi, A., Vörös, A., Endrődi-Kovács, V. & Felvinczi, K. (2015). Pedagógus-pálya-motiváció. Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal.
Perpék, É. (2012). Formal and Informal Volunteering In Hungary: Similarities and Differences. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 3(1), 59–80. DOI: 10.14267/cjssp.2012.01.03
Polónyi, I. (2019). Hallgatói rekrutáció, képzési szerkezet és munkaerő-piaci illeszkedés a vidéki tudományegyetemeken. Köz-Gazdaság, 14(1), 30–45. DOI: 10.14267/RETP2019.01.06
Pócsik, O. (2015). Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon. Iskolakultúra, 25(7–8), 102–112. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21680
Pusztai, G. (2004). Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Gondolat.
Pusztai, G. (2009). A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai, G. (2011). A láthatatlan kéztől a baráti kezekig. Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai, G. (2015). Tanulmányi eredményességet támogató tényezők az egyetem falain belül és kívül. In Pusztai, G. & Kovács, K. (szerk.), Ki eredményes a felsőoktatásban? Partium Könyvkiadó – Personal Problems Solution – Új Mandátum Könyvkiadó. 79–96.
Pusztai, G. (2018). Egy hatékony tényező a lemorzsolódás mérséklésére. In Pusztai, G. & Szigeti, F. (szerk.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó. 109–127.
Pusztai, G. & Ceglédi, T. (2015, szerk.). Professional Calling In Higher Education. Challenges of Teacher Education In the Carpathian Basin. Partium Könyvkiadó – Personal Problems Solution – Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai, G. & Csók, C. (2020). Ambivalence of Professional Socialization In Social and Educational Professions. Social Sciences, 9(8), 147. DOI: 10.3390/socsci9080147
Pusztai, G. & Csók, C. (2022). Pedagógusok és iskolai segítő szakemberek nézetei a családi életre nevelés implementációjával és fejlesztésével kapcsolatban. Kapocs, 5(3–4), 108–116.
Pusztai, G. & Csók, C. (2023). Views of teachers and support staff at schools on the implementation and development of family life education. European Journal of Contemporary Education, 12(4), 1401–1409. DOI: 10.13187/ejced.2023.4.1401
Pusztai, G., Demeter-Karászi, Z., Major, E. & Puskás, M. (2024a). Beyond the barriers of deficit orientedness? Comparing distinct teacher approaches of parental involvement. British Journal of Religious Education, 46(4), 370–388. DOI: 10.1080/01416200.2024.2388133
Pusztai, G., Fényes, H. & Kovács, K. (2022). Factors Influencing the Chance of Dropout or Being at Risk of Dropout In Higher Education. Education Sciences, 12(11), 804. DOI: 10.3390/educsci12110804
Pusztai, G., Hrabéczy, A. & Csók, C. (2024b). A lemorzsolódási rizikó hallgatói percepciója. Az önmagukat átlagnál rizikósabbnak érző hallgatók háttértényezői. In Pusztai, G., Engler, Á., Hrabéczy, A. & Bencze, Á. (szerk.), Mesterség és intelligencia az oktatáskutatásban. Tanulmányok Kozma Tamás tiszteletére. CHERD-Hungary. 161–175.
Pusztai, G. & Kovács, K. (2014). A hallgatók intézményi integrációja és kapcsolati erőforrásai. In Pusztai, G., Kovács, K., Ceglédi, T., Dusa, Á. R. & Hegedűs, R. (szerk.), Pedagógusjelöltek oktatásszociológiai vizsgálata I. CHERD-Hungary. 34–46.
Pusztai, G., Pallay, K. & Csók, C. (2023). A családi életre nevelés realitásai. Educatio, 32(3), 503–512. DOI: 10.1556/2063.32.2023.3.10
Pusztai, G., Pallay, K. & Csók, C. (2024c). Real-Life Contexts of Spontaneous Family Life Education. Horyzonty Wychowania, 23(66), 11–22. DOI: 10.35765/hw.2024.2366.03
Pusztai, G. & Szigeti, F. (2021a, szerk.). Előrehaladás és lemorzsolódási kockázat a felsőoktatásban. CHERD-Hungary.
Pusztai, G. & Szigeti, F. (2021b, szerk.). Lemorzsolódási kockázat és erőforrások a felsőoktatásban. CHERD-Hungary.
Putnam, R. (2000). Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon & Schuster. DOI: 10.1145/358916.361990
Sántha, K. (2012). Numerikus problémák a kvalitatív megbízhatósági mutatók meghatározásánál. Iskolakultúra, 22(3), 64–73. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21248
Sántha, K. (2017). Számítógéppel támogatott kvalitatív adatelemzés a hazai neveléstudományi PhD-képzésben. Képzés és Gyakorlat: Training and Practice, 15(1–2), 159–173. DOI: 10.17165/TP.2017.1-2.9
Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(2), 26–36. DOI: 10.21549/NTNY.29.2020.2.2
Stéger, Cs. (2023). Tanárképzés az adatok tükrében. Magyar Tudomány, 184(2), 192–201.
Stoll, L., Bolam, R., McMahon, A., Wallace, M. & Thomas, S. (2006a). Professional learning communities: A review of the literature. Journal of Educational Change, 7(4), 221–258. DOI: 10.1007/s10833-006-0001-8
Stoll, L., McMahon, A. & Thomas, S. (2006b). Identifying and Leading Effective Professional Learning Communities. Journal of School Leadership, 16(5), 611–623. DOI: 10.1177/105268460601600511
Sütő, Zs. (2021). A lemorzsolódás és a perzisztencia hatástényezői Közép-Európa kisebbségi magyar felsőoktatási intézményeiben. Regio, 29(4), 109–127. DOI: 10.17355/rkkpt.v29i4.109
Szabó, D. (2024). Tanárképzés a 21. században – a McKinsey-jelentéstől a kompetenciaalapú tanárképzésig. Pedagógusképzés, 23(2), 46–61. DOI: 10.37205/TEL-hun.2024.2.03
Szemerszki, M. (2023). Pedagógusképzés az adatok tükrében. Educatio, 32(1), 55–67. DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.4
Tinto, V. (1975). Dropout from Higher Education: A Theoretical Synthesis of Recent Research. Review of Educational Research, 45(1), 89–125. DOI: 10.3102/00346543045001089
Tinto, V. (1993). Leaving College. Rethinking the Causes and Cures of Student Attrition. The University of Chicago Press. DOI: 10.7208/chicago/9780226922461.001.0001
Tinto, V. (2003). Learning better together: The impact of learning communities on student success. Higher Education monograph series, 1(8), 1–8.
Tóth, É. (2021). Tanár Leszek Hallgatói Műhely – hamarosan a Modern Iskolában is! Modern Iskola, https://moderniskola.hu/2021/09/tanar-leszek-hallgatoi-muhely-hamarosan-a-modern-iskolaban-is/ Utolsó letöltés: 2024. 11. 18.
Tőzsér, Z. (2012). A „nem-tradicionális” hallgató: a nemzetközi szakirodalom tanulságai. Iskolakultúra, 22(1), 89–94. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21232
Varga, A. (2016). Student college for aspiring teacher trainees. Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences, 2(1), 61–66. DOI: 10.15170/AR.2016.2.1.5.
Varga, J. (2023). A pedagógushiány területi különbségei. Educatio, 32(1), 107–120. DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.7
Veroszta, Zs. (2015). Pályakép és szelekció a pedagóguspálya választásában. Educatio, 24(1), 47–62.
Vescio, V., Ross, D. & Adams, A. (2008). A review of research on the impact of professional learning communities on teaching practice and student learning. Teaching and Teacher Education, 24(1), 80–91. DOI: 10.1016/j.tate.2007.01.004
Vicsek, L. (2006). Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Osiris.
Weidman, J. C., Twale, D. J. & Stein, E. L. (2001). Socialization of Graduate and Professional Students In Higher Education: A Perilous Passage? Jossey-Bass.