Health Promoting School – from an Educators’ Perspective Results and Lessons Learnt from a Participatory Action Research in a Hungarian Context
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
With the legislative introduction of comprehensive institutional health promotion (CIHP), the implementation of school health promotion has become a mandatory task for all Hungarian public education institutions. However, only partial successes can be reported in relation to the realization of the health promoting school approach. This is challenging not only in Hungarian public education, but also in the school systems of other countries, where integrating a health promoting approach into public education poses a similar challenge. In our study, we analysed the results of a participatory action research in which we worked with educators qualified in health promotion and working in public education on a daily basis to find answers to the question of what the status of the health promoting school concept is in today’s Hungarian public education system. Among the multifaceted, qualitative results of the participatory action research, one is particularly noteworthy. Based on our findings, during the implementation of health promoting schools surprisingly little attention is paid to the fact that competitive performance expectations permeate the public education system. On the one hand, this is problematic because the theory and practice of health promoting schools do not take into account the burden of performance expectations and therefore do not provide methodological support for overcoming difficulties. On the other hand, teachers do not recognize that their individual developing and community-building activities, which have been largely invisible until now, could receive more professional and organizational support and recognition in order to keep performance expectations within healthy limits.
Downloads
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers SZKF-19/2021
References
Acolin, J. & Fishman, P. (2023). Beyond the biomedical, towards the agentic: A paradigm shift for population health science. Social Science & Medicine, 326, 115950. DOI: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2023.115950
Angelusz, R. (1999, szerk.). A társadalmi rétegződés komponensei. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum.
Antonovsky, A. (1980). Health, stress, and coping. 1st ed. Jossey-Bass Publishers.
Benkő, Zs. (2005). Bevezetés az egészségfejlesztésbe. In Benkő, Zs. & Tarkó, K. (szerk.), Iskolai egészségfejlesztés: Szakmai és módszertani írások egészségterv készítéséhez. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 13–28.
Benkő, Zs. (2019). Az egészség történeti és modern megközelítése. Az egészségfejlesztés fogalma, szemléletmódja. In Benkő, Zs., Lippai, L. & Tarkó, K. (szerk.), Az egészség az életünk tartópillére. Egészségtanácsadási kézikönyv. Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 15–49.
Benkő, Zs., Lippai, L. & Tarkó, K. (2019, szerk.). Az egészség az életünk tartópillére: Egészségtanácsadási kézikönyv. Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Benkő, Zs. & Tarkó, K. (2020). Hagyomány és modernitás innovációja egy tradicionális felsőoktatási intézményben: 25 éves az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet (2020. szeptember 1.). Egészségfejlesztés, 61(3), 29–38. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v61i3.616
Benkő, Zs. & Vetró, Á. (1995). Egészségfejlesztés, mentálhigiéné, hálózatépítés: Modellkísérlet Szegeden. In Benkő, Zs. (szerk.), „Ne üljön lelkünkön szenvedés” Egészségfejlesztés, mentálhigiéne, hálózatépítés. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó. 21–53.
Bittlingmayer, U. H. & Okcu, G. (2022). Schule aus dem Geist von Public Health? Schulische Gesundheitsförderung aus bildungssoziologischer Perspektive. Bundesgesundheitsblatt – Gesundheitsforschung – Gesundheitsschutz, 65(7–8), 768–775. DOI: https://doi.org/10.1007/s00103-022-03547-6
Braun, V. & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. DOI: https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Dénes, Z. & Kullmann, L. (2023). A rehabilitációs medicina fejlődése hazánkban, az elmúlt húsz év eredményei. Orvosi Hetilap, 164(19), 722–728. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32765
Grossman, R. & Scala, K. (1993). Health promotion and organizational development: Developing settings for health. WHO Regional Office for Europe.
Herlitz, L., MacIntyre, H., Osborn, T. & Bonell, C. (2020). The sustainability of public health interventions in schools: A systematic review. Implementation Science, 15(1), 4. DOI: https://doi.org/10.1186/s13012-019-0961-8
Jacobs, S. D. (2016). The Use of Participatory Action Research within Education-Benefits to Stakeholders. World Journal of Education, 6(3), 48. DOI: https://doi.org/10.5430/wje.v6n3p48
Jagodics, B., Kóródi, K. & Szabó, É. (2021). A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(1), 1–22. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2021.00020
Járomi, É. & Vitrai, J. (2017). Az iskolai egészségfejlesztés hazai és nemzetközi szemléletének bemutatása. Egészségfejlesztés, 58(1), 36–48. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v58i1.145
Kaluzeviciute, G., Jessiman, T., Burn, A., Ford, T., Geijer-Simpson, E., Kidger, J., Limmer, M., Ramsay, S. E. & Spencer, L. (2021). Participatory Action Research on School Culture and Student Mental Health: A Study Protocol. International Journal of Qualitative Methods, 20, 16094069211047753. DOI: https://doi.org/10.1177/16094069211047753
Kis, B. (2018). Az egészségnevelés fogalma és folyamata. Kooperatív tanulás és egészségnevelés. In Lippai, L. (szerk.), Testmozgásfókuszú egészségnevelést megvalósító kortárscsoportok kialakításának módszertani ismeretei. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet. 34–41.
Kollányi, Zs. & Várfi, M. (2023). Részvételi módszerek az iskolai egészségfejlesztésben: Az érintettek bevonására épülő beavatkozások. Iskolakultúra, 33(1–2), 31–45. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2023.1-2.31
Kóródi, K., Jagodics, B., Szabó, É., Kunos, N. & Fülöp, M. (2023). Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(3), 329–344. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2023.00043
Kullmann, L., Cserháti, P. & Dénes, Z. (2023). Integrált rehabilitációs ellátás II.: Nemzetközi tapasztalatok és tanulságok. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 22(3), 5–11. DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2023-301
Lalonde, M. (1974). A new perspective on the health of Canadians: A working document. Government of Canada. http://www.phac-aspc.gc.ca/ph-sp/pdf/perspect-eng.pdf
Lippai, L., Tarkó, K., Tanyi, A., Kollányi, Z., Arapovics, M. & Vitrai, J. (2025). A global framework for integrating public health into wellbeing: Why a public wellbeing system is needed. Frontiers in Public Health, 13, 1454470. DOI: https://doi.org/10.3389/fpubh.2025.1454470
Lippai, L. & Vitrai, J. (2023). Merre tovább a magyar iskolai egészségfejlesztésben? Iskolakultúra, 33(1–2), 3–20. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.3
Low, J. & Theriault, L. (2008). Health promotion policy in Canada: Lessons forgotten, lessons still to learn. Health Promotion International, 23(2), 200–206. DOI: https://doi.org/10.1093/heapro/dan002
Málovics, G. (2019). Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: A részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Magyar Tudomány. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.5
Park, P. (2019). Mi a részvételi akciókutatás? Elméleti és módszertani megközelítés. In Udvarhelyi, É. T. & Dósa, M. (szerk.), A kutatás felszabadító ereje. A részvételi akciókutatás elmélete és gyakorlata. Napvilág Kiadó. 23–45.
Prievara, D. K. (2022). Internethasználat – Egészségesen és tudatosan. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Somhegyi, A. (2022). Szakdokumentum: Az egészségfejlesztő iskolák kézikönyve. Egészségfejlesztés, 63(3), 24–27. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.8926
Somhegyi, A. (2023). A teljeskörű intézményi egészségfejlesztés (TIE) múltja, jelene és jövője. Népegészségügy, 100(1), 11–19.
Szabó-Prievara, D. K. & Tarkó, K. (2023). A problémás mértékű internethasználat gyermekek körében: – Az Internet Addiction Test for Families (IAT-F) magyar nyelvű alkalmazása. Iskolakultúra, 33(1–2), 77–92. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.77
Tarkó, K. (2024). Életmód és szabadidő ismeretek. Tankönyv. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. https://eta.bibl.u-szeged.hu/5980/
Tarkó, K. & Lippai, L. L. (2023). Iskolai egészségfejlesztő szakemberképzés az 1990-es évektől napjainkig. Népegészségügy, 100(1), 20–27.
Vilac̦a, E., Schools for Health in Europe Network Foundation & Ingibjörg Guðmundsdóttir. (2020). SHE school manual 2.0: A methodological guidebook to become a health promoting school (Updated Jan. 28., 2020). Schools for Health in Europe.
WHO (1986). The Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, Regional Office for Europe. https://apps.who.int/iris/handle/10665/349652
WHO (2021). Health promotion glossary of terms 2021. World Health Organization. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.
WHO & UNESCO (2021). Making every school a health-promoting school: Global standards and indicators for health-promoting schools and systems. World Health Organization, United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.