A pszichológiai tőke fogalma, jelentősége és fejlesztési lehetőségei az iskolában

Main Article Content

Szabó Renáta Krisztina
Fodor Szilvia

Absztrakt

A pozitív pszichológia térnyerésével egyre inkább előtérbe kerülnek azok az intervenciók, amelyek az egyéni és közösségi szintű fejlődést célozzák meg (Seligman és Csíkszentmihályi, 2000). A pozitív szervezeti viselkedéshez köthető pszichológiai tőke újfajta fejlesztési lehetőséget jelent a pozitív pszichológia iskolai vonatkozásában. Összetevői, az énhatékonyság, optimizmus, remény és reziliencia jól ismert és vizsgált fogalmak, amelyek külön-külön már mind bizonyították jelentőségüket a tanulók pszichológiai jólléte és iskolai teljesítménye szempontjából. A pszichológiai tőke egységes vizsgálata idáig elsősorban szervezeti és felsőoktatási környezetben folyt. Az eredmények alapján négy összetevője egymást erősítve, együttesen járul hozzá igazán a munkahelyi és tanulmányi eredményességhez, jólléthez, elégedettséghez, és más pszichológiai erőforrások fejlődéséhez (Avey és mtsai, 2011; Jafri, 2013). Ugyanakkor a szervezeti környezetben megjelenő, vizsgálható fogalmak (munkahelyi teljesítmény, szervezeti attitűdök, pozitív szervezeti viselkedés, támogató munkahelyi klíma) más formában, de iskolai környezetben is értelmezhetők, ezért feltehetően a pszichológia tőke egységes vizsgálata és fejlesztése hasonlóan jó eredményekkel járna általános- és középiskolákban is. Cikkünkben ismertetjük a pszichológiai tőke elméleti hátterét, kutatási eredményeit és iskolai alkalmazási lehetőségeit. Kitérünk arra is, hogy a pszichológiai tőke miért több mint összetevőinek egésze (Luthans és mtsai, 2007a), és milyen módon építhető be a tanítási gyakorlatba. Írásunk olyan pszichológiai tőkét fejlesztő gyakorlatok bemutatásával zárul, amelyek célzottan a pszichológiai tőke fejlesztésére irányulnak. Ezen gyakorlatok rendszerszemléletű alkalmazása, tanulási folyamathoz illesztése hozzájárulhat a tanulmányi eredményességhez, valamint a tanárok és diákok pszichológiai jóllétéhez is.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szabó, R. K., & Fodor, S. (2020). A pszichológiai tőke fogalma, jelentősége és fejlesztési lehetőségei az iskolában. Iskolakultúra, 30(10), 65–82. Elérés forrás https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33979
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Avey, J. B., Reichard, R. J., Luthans, F. & Mhatre, K. H. (2011). Meta‐analysis of the impact of positive psychological capital on employee attitudes, behaviors, and performance. Human Resource Development Quarterly, 22(2), 127–152. doi: 10.1002/hrdq.20070
Bagdi Bella, Bagdy Emőke & Dobrova Zita (2017). Boldogságóra: kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek (6-10 éveseknek). Budapest: Mental Focus.
Bandura, A. (1986). The explanatory and predictive scope of self-efficacy theory. Journal of Social and Clinical Psychology, 4(3), 359–373. https://doi.org/10.1521/jscp.1986.4.3.359
Bandura, A. (1993). Perceived self-efficacy in cognitive development and functioning. Educational Psychologist, 28(2), 117–148. DOI: 10.1207/s15326985ep2802_3
Bandura, A. (1994). Self-efficacy. In Ramachaudran, V. S. (szerk.), Encyclopedia of Human Behavior, 4. New York: Academic Press. 71–81.
Bandura, A. (1998). Personal and collective efficacy in human adaptation and change. In Adair, J. G., Belanger, D. & Dion, K. L. (szerk.), Advances in Psychological Science, Vol. 1: Personal, Social and Cultural Aspects. Hove, UK: Psychology Press. 51–71.
Békés Vera (2002). Reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In Forrai Gábor & Margitay Tihamér (szerk.), Tudomány és történet. Budapest: Typotex. 215–228.
Bernard, M. E. & Walton, K. (2011). The effect of You Can Do It! education in six schools on student perceptions of wellbeing, teaching, learning and relationships. Journal of Student Wellbeing, 5(1), 22–37. DOI: 10.21913/JSW.v5i1.679
Boman, P. & Yates, G. C. R. (2001). Optimism, hostility, and adjustment in the first year of high school. British Journal of Educational Psychology, 71(3), 401–411. https://doi.org/10.1348/000709901158587
Boman, P., Furlong, M. J., Shochet, I., Lillies, E. & Jones, C. (2009). Optimism and the school context. In Furlong, M. J., Gilman, R. & Huebner, S. (szerk.), Handbook of positive psychology in schools. New York: Routledge. 129–170.
Coutu, D. L. (2002). How resilience works. Harvard Business Review, 80(5), 46–50. https://hbr.org/2002/05/how-resilience-works Utolsó letöltés: 2020. 07. 06.
Duckworth, A., Peterson, C., Matthews. M. D. & Kelly, D. R. (2007). Grit: Perseverance and passion for long-term goals. Journal of Personality and Social Psycholog, 92(6), 1087–1101. https://doi.org/10.1037/0022-3514.92.6.1087
Fodor Szilvia & Korényi Róbert (2019). Jóllét és teljesítmény az iskolában – A kibékíthető ellentét. In Polonyi Tünde, Abari Kálmán & Szabó Fruzsina (szerk.), Innováció az oktatásban. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. 83–103.
Fodor Szilvia & Molnár Adrienn (2020). Karaktererősségek az iskolában. Fogalmak, jellemzők és a fejlesztésre irányuló intervenciók. Iskolakultúra, 30(4-5), 20–39. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.4-5.20
Gilman, R., Dooley, J. & Florell, D. (2006). Relative levels of hope and their relationship with academic and psychological indicators among adolescents. Journal of Social and Clinical Psychology, 25(2), 166–178. https://doi.org/10.1521/jscp.2006.25.2.166
Jafri, H. M. (2013). A study of the relationship of psychological capital and students’ performance. Business Perspectives and Research, 1(2), 9–16. https://doi.org/10.1177/2278533720130202
Luthans, B. C., Luthans, K. W. & Avey, J. B. (2013). Building the leaders of tomorrow: The development of academic psychological capital. Journal of Leadership & Organizational Studies, 21(2), 191–199. https://doi.org/10.1177/1548051813517003
Luthans, B. C., Luthans, K. W. & Jensen, S. M. (2012). The impact of business school students’ psychological capital on academic performance. Journal of Education for Business, 87(5), 253–259. https://doi.org/10.1080/08832323.2011.609844
Luthans, F. & Youssef, C. M. (2004). Human, social, and now positive psychological capital management: Investing in people for competitive advantage. Organizational Dynamics, 33(2), 143–160. https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2004.01.003
Luthans, F. (2002a). The need for and meaning of positive organizational behavior. Journal of Organizational Behavior, 23(6), 695–706. DOI: 10.1002/job.165
Luthans, F. (2002b). Positive organizational behavior: Developing and managing psychological strengths. The Academy of Management Executive, 16(1), 57–72. DOI: 10.5465/AME.2002.6640181
Luthans, F., Avey, J. & Patera, J. (2008). Experimental analysis of a web-based training intervention to develop psychological capital. Academy of Management Learning & Education, 7(2), 209–221. https://doi.org/10.5465/amle.2008.32712618
Luthans, F., Avey, J. B., Avolio, B. J. & Peterson, S. J. (2010). The development and resulting performance impact of positive psychological capital. Human Resource Development Quarterly, 21(1), 41–67. https://doi.org/10.1002/hrdq.20034
Luthans, F., Avey, J., Avolio, B., Norman, S. & Combs, G. (2006). Psychological capital development: Toward a micro-intervention. Journal of Organizational Behavior, 27(3), 387–393. https://doi.org/10.1002/job.373
Luthans, F., Avolio, B. J., Avey, J. B. & Norman, S. M. (2007). Positive psychological capital: Measurement and relationship with performance and satisfaction. Personnel Psychology, 60(3), 541–572. https://doi.org/10.1111/j.1744-6570.2007.00083.x
Luthans, F., Luthans, K. W. & Luthans, B. C. (2004). Positive psychological capital: Beyond human and social capital. Business Horizons, 47(1), 45–50. DOI: 10.1016/j.bushor.2003.11.007
Luthans, F., Norman, S. M., Avolio, B. J. & Avey, J. B. (2008). The mediating role of psychological capital in the supportive organizational climate employee performance relationship. Journal of Organizational Behavior, 29(2), 219–238. https://doi.org/10.1002/job.507
Luthans, F., Youssef, C. M. & Avolio, B. J. (2007). Psychological capital: Developing the human competitive edge. New York: Oxford University Press.
Masten, A. S. (2001). Ordinary magic. Resilience processes in development. American Psychologist, 56(3), 227–38. DOI: 10.1037/0003-066X.56.3.227
Masten, A. S. (2007). Resilience in developing systems: Progress and promise as the fourth wave rises. Development and Psychopathology, 19(3), 921–930. DOI: 10.1017/S0954579407000442
Masten, A. S., Burt, K. B., Roisman, G. I., Obradovic, J., Long, J. D. & Tellegen, A. (2004). Resources and resilience in the transition to adulthood: Continuity and change. Development and Psychopathology, 16(4), 1071–1094. DOI: 10.1017/s0954579404040143
Peters M. L, Flink I. K, Boersma K & Linton S. J. (2010). Manipulating optimism: can imagining a best possible self be used to increase positive future expectancies? The Journal of Positive Psychology, 5(3), 204–211. DOI: 10.1080/17439761003790963
Peterson, C. (2000). The future of optimism. American Psychologist, 55(1), 44–55. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.44
Scheier, M. & Carver, C. (1987). Dispositional optimism and physical well-being: The influence of generalized outcome expectancies on health. Journal of Personality, 55(2), 169–210. DOI: 10.1111/j.1467-6494.1987.tb00434.x
Scheier, M. & Carver, C. (1992). Effects of optimism on psychological and physical wellbeing: Theoretical overview and empirical update. Cognitive Therapy and Research, 16(2), 201–228. https://doi.org/10.1007/BF01173489
Schneider, S. L. (2001). In search of realistic optimism. American Psychologist, 56(3), 250–263. https://doi.org/10.1037/0003-066X.56.3.250
Seligman, M. (1998). Learned optimism. New York: Pocket Books.
Seligman, M. E. P., & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55(1), 5–14. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.5
Seligman, M. E. P., Ernst, R. M., Gillham, J., Reivich, K. & Linkins, M. (2009). Positive education: positive psychology and classroom interventions. Oxford Review of Education, 35(3), 293–311. DOI: 10.1080/03054980902934563
Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N. & Peterson, C. (2005). Positive psychology progress: empirical validation of interventions. American Psychologist, 60(5), 410–421. https://doi.org/10.1037/0003-066X.60.5.410
Shankland, R. & Rosset, E. (2017). Review of brief school-based positive psychological interventions: A taster for teachers and educators. Educational Psychology Review, 29(2), 363–392. https://doi.org/10.1007/s10648-016-9357-3
Skodol, A. E. (2010). The resilient personality. In Reich, J. W, Zautra, A. J. & Hall, J. S. (szerk.), Handbook of adult resilience. New York: The Guilford Press. 112–125.
Snyder, C. R. (2002). Hope theory: Rainbows in the mind. Psychological Inquiry, 13(4), 249–275. https://doi.org/10.1207/S15327965PLI1304_01
Snyder, C. R., Harris, C., Anderson, J. R., Holleran, S. A., Irving, L. M., Sigmon, S. T., Yoshinobu, L., Gibb, J., Langelle, C. & Harney, P. (1991). The will and the ways. Development and validation of an individual-differences measure of hope. Journal of Personality and Social Psychology, 60(4), 570–585. https://doi.org/10.1037/0022-3514.60.4.570
Snyder, C. R., Hoza, B., Pelham, W. E., Rapoff, M., Ware, L., Danovsky, M., Highberger, L., Rubinstein, H. & Stahl, K. J. (1997). The development and validation of the Children’s Hope Scale. Journal of Pediatric Psychology, 22(3), 399–421. DOI: 10.1093/jpepsy/22.3.399
Snyder, C. R., Rand, K. L. & Sigmon, D. R. (2002). Hope theory. In Snyder, C. R. & Lopez, S. (szerk.), Handbook of positive psychology. Oxford: Oxford University Press. 257–276.
Stajkovic, A. (2006). Development of a core confidence higher-order construct. Journal of Applied Psychology, 91(6), 1208–1224. https://doi.org/10.1037/0021-9010.91.6.1208
Szokolszky Ágnes & V. Komlósi Annamária (2015). A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése – ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 11–26. DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.11
Wang, J. H., Chen, Y. T. & Hsu, M. H. (2014). A case study on psychological capital and teaching effectiveness in elementary schools. International Journal of Engineering and Technology, 6(4), 331–337. DOI: 10.7763/IJET.2014.V6.722
Waters, L. (2011). A review of school-based positive psychology interventions. The Australian Educational and Developmental Psychologist, 28(2), 75–90. https://doi.org/10.1375/aedp.28.2.75
Zimmerman, B.J., Bandura, A. & Martinez-Pons, M. (1992). Self-motivation for academic achievement: The role of self-efficacy beliefs and personal goal setting. American Educational Research Journal, 29(3), 663–676. https://doi.org/10.3102/00028312029003663