A matematikaoktatás környezete A matematikát oktató pedagógusok vélekedése az oktatási rendszer jellemzőiről

Main Article Content

Dudok Fanni
Dudok Réka

Absztrakt

Az eredményesség és az oktatás kapcsolatának vizsgálatára már több lehetséges stratégiát is kidolgoztak, jelentéseket és esettanulmányokat készítettek. A kutatások célja minden esetben az volt, hogy feltárják azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják vagy elősegítik egy-egy ország oktatási rendszerének eredményességét. Az oktatási rendszerek változásán túl a matematika oktatása is változásokon ment keresztül hazánkban is. A matematikaoktatás területén az ország sikeressége és hatékonysága számos egymással összefüggő nemzeti jellemzőtől és döntéstől függ. A matematika területén készült nemzetközi mérések eredményei tájékoztatást nyújtanak a szakmai fejlesztéshez, a tananyagfejlesztéshez, továbbá a rendszerfejlesztéshez, amelyek információkat szolgáltatnak a politikai döntéshozók számára. Kutatásunk során célunk volt, hogy megvizsgáljuk a matematikaoktatás jelenlegi helyzetét hazánkban, a jelenleg érvényben lévő dokumentumokat, szabályozásokat.
Az átfogó elemzés után vizsgálatunkat a 8. évfolyamra szűkítettük. Vizsgálatunkban Magyarországon oktató matematikapedagógusokat kérdezünk meg egy zárt, anonim kérdőívben az ország oktatásügyéről és a matematika oktatásának helyzetéről (hogyan működnek gyakorlatban a vizsgált pontok). A kérdőív alapját korábbi kutatások eredményei és tanulságai adták, ebből készült el a saját kérdőív. Az adatfelvétel online platformon történt, amelyet olyan pedagógusok töltötték ki, akik oktatnak matematikát a 13–15 éves diákok körében. Az eredmények azt mutatják a tanárok véleménye alapján, hogy magasabb óraszámra lenne szükség a matematika területén, és szükség lenne arra, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása legyen a tantervekbe, mert ez a pedagógusok pozitívabb hozzáállását eredményezheti.

Article Details

Hogyan kell idézni
Dudok, F., & Dudok, R. (2020). A matematikaoktatás környezete: A matematikát oktató pedagógusok vélekedése az oktatási rendszer jellemzőiről. Iskolakultúra, 30(1-2), 14–28. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.1-2.14
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Európai Bizottság (2012). A matematikaoktatás Európában: közös kihívások és nemzeti szakpolitikai válaszok. Eurydice.
Hill, P. (1998). Shaking the foundations; research driven school reform. School Effectiveness and School Improvement, 9(4), 419–436.
Kellaghan, T. (2004). Public Examinations, National and International Assessments and Educational Policy. http://siteresources.worldbank.org/INTAFRREGTOPSEIA/Resources/paper_Kellaghan.pdf Utolsó letöltés: 2017. 09. 12.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Goh, S., & Cotter, K. (2016, szerk.). TIMSS 2015 Encyclopedia: Education Policy and Curriculum in Mathematics and Science. Boston College: TIMSS & PIRLS International Study Center. http://timssandpirls.bc.edu/timss2015/encyclopedia/ Utolsó letöltés: 2019. 01. 04.
Parveva, T., Noorani, S., Ranguelov, S., Motiejunaite, A., & Kerpanova, V. (2011). Mathematics Education in Europe: Common Challenges and National Policies. European Cominnion: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency.
Scheerens, J. (2015). Educational effectiveness and ineffectiveness: A critical review of the knowledge base. Dodricht: Springer.
Sutcliffe, S., & Court, J. (2005). Evidence‐Based Policy‐making: What is it? How does it work? What relevance for developing countries? United Kingdom: Overseas Development Institute.