A kutatásalapú tanulás hazai útja és fogalmi keretei a rokon pedagógiai stratégiák kontextusában
Main Article Content
Absztrakt
Az elmúlt évek nemzetközi és hazai kutatásai rámutattak, hogy a tanulói kompetenciák fejlesztése nem érhető el pusztán tantárgyi tartalmak átadásával. A kompetenciaalapú és interdiszciplináris szemlélet térnyerésével előtérbe kerültek a tanulói aktivitásra és a tapasztalati tanulásra épülő stratégiák. Ezek közül kiemelt jelentőségű az Inquiry-Based Learning (továbbiakban: IBL), amely rokonságot mutat a Problem-Based Learning (továbbiakban: PBL), a Project-Based Learning (továbbiakban: PjBL), a Design-Based Learning (továbbiakban: DBL) és a Research-Based Learning (továbbiakban: RBL) megközelítésekkel, melyek sajátos módszertani keretekkel rendelkeznek. A tanulmány célja hármas: (1) bemutatni az IBL elméleti hátterét és történeti gyökereit, (2) feltárni a magyar nyelvű szakirodalomban jelen lévő terminológiai bizonytalanságokat, (3) értelmezési keretet nyújtani az IBL és az RBL elkülönítéséhez a Nemzeti alaptanterv 2020 (NAT 2020) elvárásaihoz igazodva. Az elemzés szerint a magyar szakirodalomban az IBL-t gyakran „kutatásalapú tanulásként” fordítják, ugyanakkor ugyanezt a terminust az IBSE és az RBL megnevezésére is alkalmazzák. A nemzetközi szakirodalom az IBL és az RBL esetében eltérő célokat, valamint különböző tanári és tanulói szerepeket határoz meg. Az IBL elsősorban a tudományos gondolkodás és a kutatói készségek fejlesztésére, valamint a meglévő tudás elmélyítésére irányul, míg az RBL új tudományos eredmények létrehozását célozza, főként felsőoktatási környezetben. A világos terminológiai keretek kialakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógusok pontosabban alkalmazzák az IBL stratégiát, amely így hatékonyan támogathatja a tanulói kompetenciák, a kritikai gondolkodás és a tudományos attitűd fejlődését.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Barak, M. (2020). Problem-, project-and designbased learning: their relationship to teaching science, technology and engineering in school. Journal of Problem-Based Learning, 7(2), 94–97. DOI: https://doi.org/10.24313/jpbl.2020.00227
Békefi, I. (2005). A biológia tanításának története a tudomány fejlődésének tükrében. In Bodzsár, É. (szerk.), Kézikönyv a biológiatanítás módszertanához. Trefort Kiadó. 15–27.
Bencéné Fekete, A. (2024). Kutatásalapú tanulás. In Bencéné Fekete, A. & Schlichter-Takács, A. (szerk.), Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára 2. MATE Press. 9–22. DOI: https://doi.org/10.54597/mate.0109
Bónus, L. & Nagy, L. (2020). Kutatási készségek fejlesztése digitálisjáték-alapú tanulással tantárgyi tartalmon. Iskolakultúra, 30(8), 82–96. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.82
Bónus, L., Antal, E. & Korom, E. (2024). Digital game-based inquiry learning to improve eighth graders’ inquiry skills in Biology. Journal of Science Education and Technology, 33(4), 1–17. DOI: https://doi.org/10.1007/s10956-024-10096-x
Bruner, J. (1961). The act of discovery. Harvard Educational Review, 21–32.
Colburn, A. (2000). An Inquiry Primer. Science Scope, 23(6), 42–44.
Crawford, B. A. (2007). Learning to Teach Science as Inquiry in the Rough and Tumble of Practice. Journal of Research in Science Teaching, 44(4), 613–642. DOI: https://doi.org/10.1002/tea.20157
Csapó, B. (2015). A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, 25(11), 3–16. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.3
Csapó, B., Csíkos, C. & Korom, E. (2016). Értékelés a kutatásalapú természettudomány-tanulásban: a SAILS projekt. Iskolakultúra, 26(3), 3–16. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.3
Csíkos, Cs. (2010). A PRIMAS projekt. Iskolakultúra, 20(12), 4–12. DOI: https://doi.org/10.25656/01:7120
Csíkos, Cs., Korom, E. & Csapó, B. (2016). Tartalmi keretek a kutatásalapú tanulás tudáselemeinek értékeléséhez a természettudományokban. Iskolakultúra, 26(3), 17–29. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.17
Darabos, K. & Nógrádi, Z. (2024). Problémaalapú oktatás és interdiszciplinaritás a fizika és földrajz tantárgyakban: egy tantárgyközi projekt bemutatása. Iskolakultúra, 34(11), 87–102. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.11.87
De Jong, T., Gillet, D., Rodríguez-Triana, M. J. … & Zacharia Z. C. (2021). Understanding teacher design practices for digital inquiry–based science learning: the case of Go-Lab. Educational Technology Research and Development, 69, 417–444. DOI: https://doi.org/10.1007/s11423-020-09904-z
Dobber, M., Zwart, R., Tanis, M. & Oers, B. (2017). Literature review: The role of the teacher in inquiry-based education. Educational research review, 22, 194–214. DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2017.09.002
Falus, I. & Szűcs, I. (2022). Az oktatás stratégiái. In Falus, I. & Szűcs, I. (szerk.), A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó. 483–511. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634548454.14
Ghani, A. S. A., Rahim, A. F. A., Yusoff, M. S. B. & Hadie, S. N. H. (2021). Effective learning behavior in problem-based learning: a scoping review. Medical science educator, 31(3), 1199–1211. DOI: https://doi.org/10.1007/s40670-021-01292-0
Ghosheh, W. D., Najjar, E. A., Sartawi, A. F., Abuzant, M. & Daher, W. (2021). The role of project-based language learning in developing students’ life skills. Sustainability, 13(12), 6518. DOI: https://doi.org/10.3390/su13126518
Hmelo-Silver, C. E. (2004). Problem-based learning: What and how do students learn? Educational psychology review, 16, 235–266. DOI: https://doi.org/10.1023/B:EDPR.0000034022.16470.f3
Horváth, E. (2015). A kutatásalapú tanulás (IBL) és a „BINET-BioTár Modell” tapasztalatai a természettudományos oktatás megújításában [melléklet]. Iskolakultúra, 25(5–6), 3–34. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21649
Jenkins, A. & Healey, A. (2011). Research based learning – a collection of case studies in different disciplines. In Jahnke, I & Wildt, J. (szerk.), Fachbezogene und fachübergreifende Hochschuldidaktik. wbw Media. 37–46.
Józsa, K. & Fejes, J. B. (2012). A tanulás affektív tényezői. In Csapó, B. (szerk.), Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó. 367–406.
Katona, N., Konrád, Á., Perlusz, A., Polányi, V., Porogi, A. & Sisa, P. (2020). A tanulás és tanítás súlypontjai. Oktatás 2030 – Eszterházy Károly Egyetem.
Kojanitz, L. (2011). A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás, 2(4). https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2012/01/kojanitz-laszlo-a-forrasfeldolgozastol-a-kutatasalapu-tanulasig-02-04-05/ Utolsó letöltés: 2025. 09. 03.
Korom, E. (2010). A tanárok szakmai fejlődése − továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén. Iskolakultúra, 20(12), 78–91. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21103
Korom, E., Csíkos, Cs. & Csapó, B. (2016). A kutatásalapú tanulás megvalósításának feltételei a természettudományok tanításában. Iskolakultúra, 26(3), 30–42. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.30
Kotsis, K. T. (2024). The significance of experiments in inquiry-based science teaching. European Journal of Education and Pedagogy, 5(2), 86–92. DOI: https://doi.org/10.24018/ejedu.2024.5.2.815
Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (2015). A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. DOI: https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5
Marimuthoo, P. & Nasri, N. M. (2019). 043: A systematic review: Inquiry-based learning-teachers’ outlook. Graduate Research in Education Seminar (GREduc). Faculty of Educational Studies University Putra Malaysia, Serdang, Selangor MALAYSIA. 18–26. https://www.researchgate.net/profile/Mohd-Hazwan-Mohd-Puad/publication/339089432_The_Influence_of_Gender_Career_Exposure_and_Self-Concept_Factors_towards_Employability_Skills_among_Students_in_Entrepreneurial_Development_and_Graduate_Marketability_Program/links/5e3cee1aa6fdccd9658e1943/The-Influence-of-Gender-Career-Exposure-and-Self-Concept-Factors-towards-Employability-Skills-among-Students-in-Entrepreneurial-Development-and-Graduate-Marketability-Program.pdf
Mitchell, J. E. & Rogers, L. (2020). Staff perceptions of implementing project-based learning in engineering education. European Journal of Engineering Education, 45(3), 349–362. DOI: https://doi.org/10.1080/03043797.2019.1641471
Nagy, L. (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31–51. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21100 Utolsó letöltés: 2025. 04. 17.
Nagy, L. & Nagy, M. T. (2016): Kutatásalapú tanítás-tanulás a biológiaoktatásban és a biológiatanár-képzésben. Iskolakultúra, 26(3) 57–69. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.57
Nagy, L., Fazekas, E. A & Korom, E. (2021). A kutatási készségek fejlesztése problémaalapú tanulással. In Korom, E. & Nagy, L. (szerk.), Biológia: módszertani kézikönyv. Mozaik Kiadó 145–160. ISBN: 9789636978440
Nahalka. I. (1998). A magyar iskolarendszer átalakulása befejeződött. Új Pedagógiai Szemle, 5, 3–19.
NAT 2020. = 5/2020. (I. 31.) Korm. Rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2020). Magyar Közlöny, 17, 294–369. https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk20017.pdf Utolsó letöltés: 2025. 02. 13.
National Research Council (1996). The role of scientists in the professional development of science teachers. National Academies Press.
Oo, T. Z., Kadyirov, T., Kadyjrova, L. & Józsa, K. (2024). Design-based learning in higher education: Its effects on students’ motivation, creativity and design skills. Thinking Skills and Creativity, 53, 101621. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tsc.2024.101621
Orgoványi-Gajdos, J. & Virág, I. (2024). Projektorientált tanulás és tanítás a gyakorlatban. Líceum Kiadó.
Ozdem-Yilmaz, Y. & Bilican, K. (2020). Discovery Learning—Jerome Bruner. In Akpan, B. & Kennedy, T. J. (szerk.), Science education in theory and practice: An introductory guide to learning theory. Springer. 177–190. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-43620-9_13
Pedaste, M., Mäeots, M., Siiman, L. A., de Jong, T., van Riesen, S. A., Kamp, E. T., … & Tsourlidaki, E. (2015). Phases of inquiry-based learning: Definitions and the inquiry cycle. Educational Research Review, 14, 47–61. DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2015.02.003
Pukánszky, B. & Németh, A. (1996). Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Radnóti, K. & Hasznosi, T. (2019). A kutatásalapú tanulás/tanítás lehetőségei a fizikaoktatásban. In Fehérvári, A. & Széll, K. (szerk.), Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések: Új kutatások a neveléstudományokban. L’Harmattan Kiadó. 80–97.
Rocard, M., Csermely, P., Jorde, D., Lenzen, D., Walberg-Henriksson, H. & Hemmo, V. (2010). Természettudományos nevelés ma: megújult pedagógia Európa jövőjéért: vezetői összefoglaló. Iskolakultúra, 20(12), 13–30. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21099
Russell, C. B. & Weaver, G. C. (2011). A comparative study of traditional, inquiry-based, and researchbased laboratory curricula: impacts on understanding of the nature of science. Chemistry Education Research and Practice, 12(1), 57–67. DOI: https://doi.org/10.1039/C1RP90008K
Sanda, I. D. (2008). A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. Iskolakultúra, 18(9–10), 129–142. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20790 Utolsó letöltés: 2025. 04. 17.
Sass, J. G. (2024). A kutatásalapú tanulás helye a felsőoktatásban: kiváltság vagy a bevonás eszköze. Educatio, 33(2), 197–209. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.8
Septyowaty, R., Azizahwati & Syafii, M. (2023). Application of the Guided Inquiry Model to Improve Psychomotor Skills and Interest in Learning Physics. Jurnal Penelitian Pendidikan IPA, 9(10), 8106–8113. DOI: https://doi.org/10.29303/jppipa.v9i10.4434
Siantuba, J., Nkhata, L. & de Jong, T. (2023). The impact of an online inquiry-based learning environment addressing misconceptions on students’ performance. Smart Learning Environments, 10, 22. DOI: https://doi.org/10.1186/s40561-023-00236-y
Spronken-Smith, R., Angelo, T., Matthews, H., O’Steen, B. & Robertson, J. (2007). How effective is inquiry-based learning in linking teaching and research. Paper prepared for An international colloquium on international policies and practices for academic enquiry, Marwell, Winchester, UK, 2007. 04. 19–21. https://www.researchgate.net/publication/237242449
Szabó, Z. A., Garai, I. & Németh, A. (2022). The history of education in Hungary from the mid-nineteenth century to present day. Paedagogica Historica, 58(6), 901–919. DOI: https://doi.org/10.1080/00309230.2022.2090849
Szalay, L., Borbás, R., Füzesi, I. & Tóth, Z. (2023). A kutatásalapú kémiatanítás hatása a kísérlettervező képesség fejlődésére és a kísérlettervezés elfogadottságára. Új Pedagógiai Szemle, 73(5–6), 19–36. https://upszonline.hu/index.php?article=730506007
Szalay, L., Borbás, R., Füzesi, I. & Tóth, Z. (2024). Kutatásalapú kémiatanulás az általános iskolákban? Magyar Kémikusok Lapja, 79(9), 254–261. https://epa.oszk.hu/03000/03005/00098/pdf/EPA03005_MKL_2024_09.pdf
Szalay, L. & Tóth, Z. (2016). Hagyományos tanulókísérletek kutatásalapú átalakítása–egy pedagógiai kísérlet hatásvizsgálata. Magyar Kémikusok Lapja, 12, 366–372. https://www.mkl.mke.org.hu/images/Dokumentumtar/Kulonszamok/Modszertan_2016/MKL_2016-kulonszamhoz_SzalayL-TothZ_Tanulokiserletek.pdf
Szalay, L. (2022). Kutatásalapú kémiatanítás: Inquiry-based chemistry education. Magyar Tudomány, 183(11), 1420–1429. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.11.5
Szalay, L., Borbás, R., Füzesi, I. & Tóth, Z. (2022). A kémia tantárggyal és a természettudományos kísérletekkel kapcsolatos attitűdök változása egy kutatásalapú természettudomány-tanításhoz kapcsolódó longitudinális vizsgálat során. Új Pedagógiai Szemle, 72(3–4), 49–73.
Szalay, L., Tóth, Z. & Kiss, E. (2020). A kutatásalapú kémiatanítás tanulása. Magyar Tudomány, 181(8), 1032–1037. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.8.5
Szélpál, S. & Kopasz, K. (2016). A kutatásalapú tanulás alkalmazása a tehetséggondozásban. Iskolakultúra, 26(3), 109–116. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.109
Thomas, M. B., Muscat, A., Zuccolo, A., Luguetti, C. N. & Watt, E. (2025) Navigating Pedagogical Innovation in Higher Education: Education Academics’Experiences with Active and Inquiry-Based Learning in Intensive Teaching. Innovative Higher Education, 50(4). DOI: https://doi.org/10.1007/s10755-025-09807-y
Townsend, G. (2011). Problem-based learning interventions in a traditional curriculum are an effective learning tool. Evidence-Based Dentistry, 12, 115–116. DOI: https://doi.org/10.1038/sj.ebd.6400829
Van Diggelen, M. R., Doulougeri, K. I., Gomez-Puente, S. M., Bombaerts, G., Dirkx, K. J. H. & Kamp, R. J. A. (2021). Coaching in design-based learning: A grounded theory approach to create a theoretical model and practical propositions. International Journal of Technology and Design Education, 31, 305–324. DOI: https://doi.org/10.1007/s10798-019-09549-x
Wessels, I., Gess, C. & Deicke, W. (2019). Competence development through inquiry based learning. In Mieg, H. A. (szerk.), Inquiry-based learning–Undergraduate research: The German multidisciplinary experience. Springer. 59–69. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-14223-0_6
Zhang, S.-L., Ren, S.-J., Zhu, D.-M., Liu, T.-Y., Wang, L., Zhao, J.-H., Fan, X.-T. & Gong, H. (2024). Which novel teaching strategy is most recommended in medical education? A systematic review and network meta-analysis. BMC Medical Education, 24, 1342. DOI: https://doi.org/10.1186/s12909-024-06291-4