A zenetanulás jótékony hatásai az énhatékonyság, az önértékelés és a vizsgaszorongás vizsgálata középiskolás diákok körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Háttér és célkitűzések: A zenetanulás jótékony hatásainak vizsgálata már az 1900-as években elkezdődött, a kodályi alapokra építve számos hazai és külföldi tanulmány született a témával kapcsolatban. Jelen kutatás a zenetanulás énhatékonyságra, önértékelésre és vizsgaszorongásra gyakorolt hatásaira helyezi a hangsúlyt, célja az ezen változók közötti összefüggések feltárása zenét tanuló és nem tanuló középiskolás diákok körében. Módszer: A vizsgálatban 290 fő vett részt, a változók mérése az alábbi kérdőívekkel történt: Tanulói énhatékonyság skála (iskolai), TAI-H (Milyen vizsgázó vagyok kérdőív), Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H). Eredmények: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a zenét tanuló diákok magasabb mértékű énhatékonysággal, illetve alacsonyabb mértékű vizsgaszorongással rendelkeznek, mint azok, akik nem tanulnak zenélni. Az önértékelés és zenetanulás között ugyanakkor nem áll fenn közvetlen összefüggés. Elmondható azonban, hogy a zenetanulás pozitívan hat a diákok iskolai énhatékonyság-érzésére, amely az önértékelés növelésén keresztül képes mérsékelni a vizsgaszorongás szintjét. Következtetések: A zenetanulás jótékony hatásai tehát bizonyos faktorok tekintetében érvényesülni látszanak, ugyanakkor a vizsgálat eredményei rámutattak további megválaszolandó kérdésekre is az egyes változók összefüggéseiben, melyek jövőbeni kutatások alapját képezhetik a zenepszichológia területén belül.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Babo, G. D. (2004). The Relationship Between Instrumental Music Participation And Standardized Assessment Achievement Of Middle School Students. Research Studies in Music Education, 22(1), 14–27. DOI: https://doi.org/10.1177/1321103X040220010301
Bandura, A. (1977). Self-efficacy: Toward a Unifying Theory of Behavioral Change. Psychological Review, 84(2), 191–215. DOI: https://doi.org/10.1037/0033-295X.84.2.191
Bandura, A. (1994). Self-efficacy. In Ramachaudran, V. S. (szerk.), Encyclopedia of human behavior. Academic Press. 71–81.
Bandura, A. (1995). Exercise of personal and collective efficacy in changing societies. In Bandura, A. (szerk.), Self-efficacy in Changing Societies. Cambridge University Press. 1–45. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511527692.003
Bandura, A., Pastorelli, C., Barbaranelli, C. & Caprara, G. V. (1999). Self-efficacy pathways to childhood depression. Journal of Personality and Social Psychology, 76(2), 258–269. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.76.2.258
Bányai, É. (2014). A motiváció és affektus szerepe az emberi magatartás szabályozásában. In Bányai, É. & Varga, K. (szerk.), Affektív pszichológia. Medicina Könyvkiadó Zrt. 499–529.
Barrows, J., Dunn, S. & Lloyd, C. A. (2013). Anxiety, Self-Efficacy, and College Exam Grades. Universal Journal of Educational Research, 1(3), 204–208. DOI: https://doi.org/10.13189/ujer.2013.010310
Beck, A. T. & Emery, G. (1999). A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula.
Byrne, B. M. (2000). Measuring Self-Concept Across Culture: Issues, Caveats, and Practice. In Craven, R. G. & Marsh, H. W. (szerk.), Self-Concept Theory, Research and Practice: Advances for the New Millennium. University of Western Sydney. 30–41.
Cassady, J. C. (2010). Test anxiety: Contemporary theories and implications for learning. In Cassady, J. C. (szerk.), Anxiety in schools: The causes, consequences, and solutions for academic anxieties. Peter Lang. 7–26.
Cast, A. D. & Burke, P. J. (2002). A theory of self-esteem. Social Forces, 80(3), 1041–1068. DOI: https://doi.org/10.1353/sof.2002.0003
Chen, G., Gully, S. M. & Eden, D. (2004). General self-efficacy and self-esteem: Toward theoretical and empirical distinction between correlated self-evaluations. Journal of Organizational Behavior, 25(3), 375–395. DOI: https://doi.org/10.1002/job.251
Clift, S. & Hancox, G. (2010). The significance of choral singing for sustaining psychological wellbeing: findings from a survey of choristers in England, Australia and Germany. Music Performance Research, 3(1), 79– 96.
Costa-Giomi, E. (2004). Effects of three years of piano instruction on children’s academic achievement, school performance and self-esteem. Psychology of Music, 32(2), 139–152. DOI: https://doi.org/10.1177/0305735604041491
Darrow, A., Novak, J. M., Swedberg, O., Horton, M. M. & Rice, B. (2009). The Effect of Participation in a Music Mentorship Program on the Self Esteem and Attitudes of At-Risk Students. Australian Journal of Music Education, 2, 5–16.
Erikson, E. H. (1968). Identity: Youth and crisis. W. W. Norton.
Földi, F., Szabó, N. & Józsa, K. (2022). A szülők motiváló szerepe a hangszertanulásban. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 10(4), 5–18. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.39.2022.4.1
Guhn, M., Emerson, S. D. & Gouzouasis, P. (2020). A population-level analysis of associations between school music participation and academic achievement. Journal of Educational Psychology, 112(2), 308–328. DOI: https://doi.org/10.1037/edu0000376
Gürnipar, E. (2016). Relationship between Self-Confidence, Test Anxiety and Musical Skills of Candidates Attending Music Teacher Skills Test. İnönü Üniversitesi Sanat ve Tasarım Dergisi, 6(14), 1–18.
Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó.
Hargitai, R., Rózsa, S., Hupuczi, E., Birkás, B., Hartung, I., Hartungné, S. E., Tiringer, I., Martin, L. & Kállai, J. (2020). Énkép egyértelműség mérése és korrelátumai. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(4), 557–580. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2020.00033
Héjja, B. E. (2018). A zeneművészeti szakgimnazista tanulók iskolaválasztási motivációi. Iskolakultúra, 28(1-2), 104–117.
Héjja, B. E. (2022). A zeneművészeti szakgimnazista tanulók pályafejlődésével kapcsolatos jellemzői a szociál-kognitív pályamodell mentén. PhD-értekezés. DE BTK Humán Tudományok Doktori Iskolája, Debrecen.
Holochwost, S. J., Propper, C. B., Wolf, D. P., Willoughby, M. T., Fisher, K. R., Kolacz, J., Volpe, V. V. & Jaffee, S. R. (2017). Music education, academic achievement, and executive functions. Psychology of Aesthetics, Creativity, and the Arts, 11(2), 147–166. DOI: https://doi.org/10.1037/aca0000112
Janurik, M. (2009). Hogyan viszonyulnak az általános és középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez? Új Pedagógiai Szemle, 7, 47–64.
Janurik, M. & Józsa, K. (2022). Long-Term Impacts of Early Musical Abilities on Academic Achievement: A Longitudinal Study. Journal of Intelligence, 10(3), 36. DOI: https://doi.org/10.3390/jintelligence10030036
Janurik, M., Antal-Lundström, I. & Józsa, K. (2018). A zenei hallás korai fejlesztésének a szerepe a beszédészlelés fejlődésében: Egy zenei fejlesztőprogram tanulságai. Gyermeknevelés, 6(2), 64–79. DOI: https://doi.org/10.31074/gyn201826479
Jia, J., Ma, Y., Xu, S., Zheng, J., Ma, X., Zhang, Y., Sun, W. & Liu, L. (2023). Effect of Academic Self-Efficacy on Test Anxiety of Higher Vocational College Students: The Chain Mediating Effect. Psychology research and behavior management, 16, 2417–2424. DOI: https://doi.org/10.2147/PRBM.S413382
Jiang, J. (2024). Impact of music learning on students’ psychological development with mediating role of self-efficacy and self-esteem. PloS one, 19(9), e0309601. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0309601
Kissné, P. E. & Bencéné, F. A. (2014). A zenei nevelés helye és szerepe az oktatásban az alapfokú művészetoktatásra fókuszálva. Acta Scientiarum Socialium, 41, 51–66.
Kodály, Z. (1954). A zene mindenkié. Zeneműkiadó.
Kokas, K. (1972). Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó.
Kokas, K. (1992). A zene felemeli a kezeimet. Akadémia Kiadó.
Kovács, K., Janurik, M., Oo, T. Z., Szabó, N. & Józsa, K. (2025). Mastery Motivation, Mastery Pleasure, and Self-Concept in Singing of Students in Specialized and Non-Specialized Music Classes. Education Sciences, 15(2), 235. DOI: https://doi.org/10.3390/educsci15020235
Lane, J., Lane, A. M. & Kyprianou, A. (2004). Self-efficacy, self-esteem and their impact on academic performance. Social Behavior and Personality: An International Journal, 32(3), 247–256. DOI: https://doi.org/10.2224/sbp.2004.32.3.247
Lazarov, A., Pine, D. S. & Bar-Haim, Y. (2017). Gaze-Contingent Music Reward Therapy for Social Anxiety Disorder: A Randomized Controlled Trial. The American journal of psychiatry, 174(7), 649–656. DOI: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2016.16080894
Nagyné, H. A. (2021). Az énhatékonyság vizsgálata tipikus fejlődésű és intellektuális képességzavart mutató tanulók körében. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Nemes, L. N. (2016). Énekelni, énekelni, énekelni – A zenetanulás és az éneklés szerepe a fiatalok érzelmi és értelmi fejlődésében. In Falus, A. (szerk.), Zene és egészség. Kossuth Kiadó. 177–182.
Nogaj, A. A. (2020). Emotional Intelligence and Strategies for Coping With Stress Among Music School Students in the Context of Visual Art and General Education Students. Journal of Research in Music Education, 68(2), 78–96. DOI: https://doi.org/10.1177/0022429420901513
Nótin, Á. (2015). Iskolai szorongásformák megjelenése középiskolás tanulóknál. PhD-értekezés. DE BTK Humán Doktori Tudományok Iskola, Debrecen.
Nótin, Á. & Páskuné, K. J. (2013). A tehetséggondozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés és „távolmaradás” intrapszichés feltételeinek vizsgálata. In Páskuné, K. J. (szerk.), A tehetséggondozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférés pszichológiai és szociológiai tényezői. Kutatási beszámoló, NTP-TSZK-MMPA-12. 36–86.
Nótin, Á., Páskuné, K. J. & Kurucz, Gy. (2012). A matematikai szorongás személyen belüli tényezőinek vizsgálata középiskolás tanulóknál. Magyar Pedagógia, 112(4), 221–241.
Nótin, Á., Páskuné, K. J. & Kurucz, Gy. (2015). A Tantárgyi szorongás kérdőív bemutatása. Alkalmazott Pszichológia, 15(4), 109–131.
Páskuné, K. J. (1999). A zenei nevelés nem specifikus hatásai. In Balogh, L. (szerk.), Tehetség és iskola. Kossuth Egyetemi Kiadó. 152–160.
Petrides, K. V., Niven, L. & Mouskounti, T. (2006). The trait emotional intelligence of ballet dancers and musicians. Psicothema, 18, 101–107.
Pikó, B. & Dobos, B. (2016). A zenei teljesítményszorongás rizikó- és protektív faktorai: a stressz, az önbizalom és az énhatékonyság vizsgálata. Iskolakultúra, 26(10), 73–80. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.10.73
Reinhardt, M., Horváth, Zs., Tóth, L. & Kökönyei, Gy. (2020). A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(2), 217–246. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2020.00014
Ritchie, L. & Williamon, A. (2011). Measuring distinct types of musical self-efficacy. Psychology of Music, 39(3), 328–344. DOI: https://doi.org/10.1177/0305735610374895
Roick, J. & Ringeisen, T. (2017). Self-efficacy, test anxiety, and academic success: A longitudinal validation. International Journal of Educational Research, 83(2), 84–93. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijer.2016.12.006
Rosenberg, M. (1965). Society and the adolescent self-image. Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9781400876136
Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T. & Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259–275. DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.7
Sarı, S. A., Bilek, G. & Çelik, E. (2017). Test anxiety and self-esteem in senior high school students: a cross-sectional study. Nordic journal of psychiatry, 72(2), 84–88. DOI: https://doi.org/10.1080/08039488.2017.1389986
Schunk, D. H. (1989). Self-efficacy and achievement behaviors. Educational Psychology Review, 1, 173–208. DOI: https://doi.org/10.1007/BF01320134
Schunk, D. H. & DiBenedetto, M. K. (2016). Self-Efficacy Theory in Education. In Wentzel, K. R. & Miele, D. B. (szerk.), Handbook of Motivation at School. Routledge.34–54.
Sharafati, R., Ismaili, A., Mahmoudi, S. M., Khorami, R. A. & Basir, H. G. (2022). Study Of The Effectiveness Of Music Therapy On Student’s Test Anxiety. Ilkogretim Online – Elementary Education Online, 21(2), 59–69.
Sharma, M. & Jagdev, T. (2012). Use of music therapy for enhancing self-esteem among academically stressed adolescents. Pakistan Journal of Psychological Research, 27(1), 53–64.
Sideeg, A. (2015). Test Anxiety, Self-Esteem, Gender Difference, and Academic Achievement: The Case of the Students of Medical Sciences at Sudanese Universities: (A Mixed Methods Approach). British Journal of Arts and Social Sciences, 19(2), 39–59.
Sipos, K., Sipos, M. & Spielberger, C. D. (1988). A Test Anxiety Inventory általános iskolások vizsgálatára kidolgozott magyar változata. In Mérei, F. & Szakács, F. (szerk.), Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2. Tankönyvkiadó. 136–148.
Spielberger, C. D. (1980). The test anxiety inventory. Consulting Psychologist Press Inc.
Sun, J. (2022). Exploring the Impact of Music Education on the Psychological and Academic Outcomes of Students: Mediating Role of Self-Efficacy and Self-Esteem. Frontiers in psychology, 13, 841204. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.841204
Szenczi, B. (2008). Énkép és tanulás: Nemzetközi kutatási irányzatok és tendenciák. Iskolakultúra Online, 2, 104–118.
Trent, D. E. (1996). The impact of instrumental music education on academic achievement. East Texas State University ProQuest Dissertations & Theses.
Túrmezeyné, H. E. & Balogh, L. (2009). Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Kocka Kör.
Usher, E. L. & Schunk, D. H. (2018). Social cognitive theoretical perspective of self-regulation. In Schunk, D. H. & Greene, J. A. (szerk.), Handbook of self-regulation of learning and performance. 2nd ed. Routledge/Taylor & Francis Group. 19–35. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315697048-2
Uzsalyné, P. R. (2008). Az érzelmi intelligencia fejlesztése zenével: Egy zenei nevelési koncepció bemutatása. Doktori értekezés. Eszterházy Károly Egyetem.
Váradi, J. (2022). A Review of the Literature on the Relationship of Music Education to the Development of Socio-Emotional Learning. Sage Open, 12(1), 1–11. DOI: https://doi.org/10.1177/21582440211068501
Wagner, M. E. (2004). Vagyok-e valaki? – A helyes önértékelés fontossága. Harmat Kiadó.
Weber, E., Hopwood, C. J., Nissen, A. T. & Bleidorn, W. (2023). Disentangling self-concept clarity and self-esteem in young adults. Journal of personality and social psychology, 125(6), 1420–1441. DOI: https://doi.org/10.1037/pspp0000460
Wu, S. M. (2002). Effects of Music Therapy on Anxiety, Depression and Self-Esteem of Undergraduates. Psychologia, 45, 104–114. DOI: https://doi.org/10.2117/psysoc.2002.104
Yun, H. & Wang, J. (2024). Relationship between Academic Self-Efficacy and Test Anxiety in Middle School Students. Journal of Education, Humanities and Social Sciences, 26, 1018-1023. DOI: https://doi.org/10.54097/z0jn0085
Zhu, X., Lazarov, A., Dolan, S., Bar-Haim, Y., Dillon, D. G., Pizzagalli, D. A. & Schneier, F. (2022). Resting state connectivity predictorsof symptom change during gaze-contingentmusic reward therapy of social anxietydisorder. Psychological Medicine, 1–9. DOI: https://doi.org/10.1017/S0033291721005171
Zimmerman, B. J. (2000). Self-efficacy: An essential motive to learn. Contemporary Educational Psychology, 25(1), 82–91. DOI: https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1016