Szülői bevonódás szerepe az extrakurrikuláris tevékenységekben – kérdőíves vizsgálat eredményei a Kárpát-medence öt országában

Article Sidebar

PDF
Megjelent: ápr. 1, 2026
DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2026.3-4.22
Kulcsszavak:
szüllői bevonódás, extrakurrikuláris tevékenység, eredményesség

Main Article Content

Miklódi-Simon Zsófia
Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Szociálpedagógiai Tanszék, MTA-DE Jövőtudatosság fejlesztése Kutatócsoport
Kovács-Nagy Klára
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Tanszék, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, MTA-DE Jövőtudatosság fejlesztése Kutatócsoport

Absztrakt

A kutatás célja a szülői bevonódás és a felsőoktatásban tanuló hallgatók extrakurrikuláris tevékenységekben való részvételének vizsgálata volt, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági háttérre és a nemi különbségekre. A kérdőíves adatfelvétel során öt Kárpát-medencei ország 1336 egyetemi hallgatóját vizsgáltuk, kvantitatív módszerekkel. Az elemzés alapját Epstein (1995) hatdimenziós szülői bevonódási modellje képezte. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a szülők iskolai végzettsége, anyagi helyzete és bevonódási mintázatai szignifikánsan befolyásolják a hallgatók iskolán kívüli aktivitását. A nők nagyobb arányban vesznek részt szakkollégiumi programokban, míg a férfiak inkább sportegyesületi tevékenységekben. A hátrányosabb helyzetű diákok részvételét jelentősen növeli az aktív szülői támogatás. A klaszterelemzés alapján négy szülői bevonódási típust azonosítottunk, amelyek markánsan különböznek az extrakurrikuláris aktivitás mértékében. Eredményeink megerősítik a korábbi kutatásokat, miszerint a szülői bevonódás nemcsak az iskolai teljesítmény, hanem a tanulók tanórán kívüli részvételének egyik legmeghatározóbb tényezője is, különösen akkor, ha a részvétel támogató és együttműködő jellegű.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Miklódi-Simon, Z., & Kovács-Nagy, K. (2026). Szülői bevonódás szerepe az extrakurrikuláris tevékenységekben: – kérdőíves vizsgálat eredményei a Kárpát-medence öt országában. Iskolakultúra, 36(3-4), 22–45. https://doi.org/10.14232/iskkult.2026.3-4.22
Folyóirat szám
Évf. 36 szám 3-4 (2026)
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Bacskai, K., Bencze, Á., Dorogi, A., Hegedűs, G., Major, E., Rétháti, C. & Pusztai, G. (2024). A szülői bevonódás és eredményesség összefüggései Magyarországon az országos kompetenciamérés adatai alapján. Különleges Bánásmód, 10(4), 7–20. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2024.4.7

Bourdieu, P. (1986). The forms of capital. In Richardson, J. G. (szerk.), Handbook of theory and research for the sociology of education. Greenwood. 241–258.

Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press. DOI: https://doi.org/10.4159/9780674028845

Đurišić, M. & Bunijevac, M. (2017). Parental involvement as an important factor for successful education. Center for Educational Policy Studies Journal, 7(3), 137–153. DOI: https://doi.org/10.26529/cepsj.291

El Nokali, N. E., Bachman, H. J. & Votruba–Drzal, E. (2010). Parent Involvement and Children’s Academic and Social Development in Elementary School. Child Development, 81(3), 988–1005. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2010.01447.x

Epstein, J. L. (1995). School-Family-Community Partnerships: Caring for the children we share. Phi Delta Kappan, 76, 701–712.

Fredricks, J. A. & Eccles, J. S. (2006). Is extracurricular participation associated with beneficial outcomes? Concurrent and longitudinal relations. Developmental Psychology, 42(4), 698–713. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.42.4.698

Hill, N. E. & Tyson, D. F. (2009). Parental involvement in middle school: A meta-analytic assessment of the strategies that promote achievement. Developmental Psychology, 45(3), 740–763. DOI: https://doi.org/10.1037/a0015362

Hjalmarsson, S. (2023). Pay to play? Economic constraints and participation in extracurricular activities. European Sociological Review, 39(4), 586–600. DOI: https://doi.org/10.1093/esr/jcac061

Imre, A. (2018). Délutáni tanulás az általános iskola felső tagozatán: A tanuláshoz való hozzáférés és támogatások módozatai. In Imre, A. (szerk.), Eredményesség és társadalmi beágyazottság. Debreceni Egyetemi Kiadó. 107–126. https://mek.oszk.hu/15500/15561/15561.pdf

Lannert, J. & Szekszárdi, J. (2015). Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? Iskolakultúra, 25(1), 15–34. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.1.15

Markos, V. (2020). A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel és a társadalmi háttér összefüggései. Kapocs, 3(2), 45–52. DOI: https://doi.org/10.63582/KAPOCS.2020.2.5

Park, J. J. & Kim, B. H. (2023). Extracurricular involvement in high school is not a level playing field. The Brookings Institution. https://www.brookings.edu

Pusztai, G. (2020). A vallásosság nevelésszociológiája: Kutatások vallásos nevelésről és egyházi oktatásról. Gondolat Kiadó.

Roy, M. & Giraldo-García, R. (2018). The role of parental involvement and social/emotional skills in academic achievement: Global perspectives. School Community Journal, 28(2), 29–46.

Shulruf, B. (2010). Do extra-curricular activities in schools improve educational outcomes? A critical review and meta-analysis of the literature. International Review of Education, 56(5–6), 591–612. DOI: https://doi.org/10.1007/s11159-010-9180-x

Szabó, D. (2015). Connections in the Evaluation of Holistic Approaches to the Disabled in Hungary. Magyar Pedagógia, 115(4), 319–341. DOI: https://doi.org/10.17670/MPed.2015.4.319

OECD (2024). PISA 2022 findings on parental involvement. European School Education Platform, március 26-i híradás.

OECD (2012). PISA 2012 results: What students know and can do. OECD Publishing

OECD (2024). Education at a glance 2024: OECD indicators. OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/c00cad36-en