Család és középiskola kapcsolattartása konstruktív tanuláselméleti fogalmak mentén
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Középiskolai környezetben talán kevésbé feltárt a szülők és a pedagógusok kapcsolattartásának hatása, mint óvodai vagy általános iskolai színtéren. A családban megjelenő, az iskolával kapcsolatos attitűdök azonban a 15–18 éves korosztály számára sem mellékesek, hiszen a diák pozitív iskolai attitűdje hozzájárul a gyermek tanulmányi sikerességéhez és csökkenti a lemorzsolódás esélyét (Green és mtsai, 2012), amivel további társadalmi problémák lavinája előzhető meg (Rumberger és Rotermund, 2012). Ennek megfelelően érdemes a 16 éven felüli diákok iskolai kötődését erősítő folyamatokat vizsgálni, amelyekhez hozzátartozik az iskola és a családok együttműködése. Hazánkban a tankötelezettség annak a tanévnek a végén megszűnik, amelyben a diák a 16. életévét betölti, ezért is érdemes azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mely tényezők segíthetik a fiatalok továbbtanulását. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedig komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazását igénylik (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). Jelen írásban a középiskolák és azon belül a középiskolai tanárok szülőkkel történő kommunikációját, kapcsolattartását járjuk körbe a konstruktív tanuláselmélet egyes megállapításaival párhuzamba állítva. Ennek megfelelően megjelenik az előzetes tudás, a család mint az előzetes tudás egy meghatározó eleme, a kulturális és nyelvi különbségek, a családiháttér-index, a tanulási környezet, az adaptív pedagógia és a tanulási-tanítási folyamat szervezése. Végső soron azt a kérdést fejtegetjük, hogy a középiskolában a tanároknak milyen lépéseket érdemes megtenniük annak érdekében, hogy a szülővel történő együttműködés hatékony partneri viszonyban valósulhasson meg, és hogy ebből az együttműködésből egységes, következetes tanulási környezetet teremthessenek a tanulók számára, amely hozzájárulhat az iskolai sikerességükhöz.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv Utolsó letöltés: 2025.04.28.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm Utolsó letöltés: 2025.01.10.
Allen, K.-A., Slaten, C. D., Arslan, G., Roffey, S., Craig, H.,, Vella-Brodrick, D. A. (2021). School belonging: The importance of student and teacher relationships. In M. L. Kern,, M. L. Wehmeyer (Eds.), The Palgrave Handbook of Positive Education (1st ed., pp. 525-550). Palgrave Macmillan. DOI: 10.1007/978-3-030-64537-3_21
Bacskai, K., Bencze, Á., Dorogi, A., Hegedűs, G., Major, E., Rétháti, Cs., Pusztai, G. (2024). A szülői bevonódás és eredményesség összefüggései Magyarországon az országos kompetenciamérés adatai alapján. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 10(4), 7-20. DOI: 10.18458/KB.2024.4.7
Baker, J. A. (2006). Contributions of teacher–child relationships to positive school adjustment during elementary school. Journal of School Psychology, 44 (3), 211–229. DOI: 10.1016/j.jsp.2006.02.002
Bakker, J., Denessen, E. (2007). The concept of parent involvement. Some theoretical and empirical considerations. International Journal about Parents in Education, 2007, Vol. 1, No. 0, 188-199.
Bereczky, K., Fejes, J. B. (2010). Pedagógusok nézeteinek és tapasztalatainak vizsgálata egy deszegregációs intézkedéssel összefüggésben. Magyar Pedagógia, 110(4), 329–354. DOI: 10.14232/belvbook.2013.58504.g
Bernstein, B. (1964). Elaborated and Restricted Codes: Their Social Origins and Some Consequences. American Anthropologist, 66: 55–69. DOI: 10.1525/aa.1964.66.suppl_3.02a00030
Boreczky, Á. (200). Kultúraazonos pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 50(7-8), 81-89.
Cserné, A. G. (1997). A tanári elvárások hatása a tanulók teljesítményére. Iskolakultúra, 7(10), 14-20.
Desforges, C., Abouchaar, A. (2003). The impact of parental involvement, parental support and family education on pupil achievement: A literature review. Research Report 433. Department for Education and Skills, London.
Epstein, J. L. (1984). School Policy and Parent Involvement: Research Results. Educational Horizons, 62(2), 70-22.
Epstein, J. L. (2011). School, Family, and Community Partnerships: Preparing Educators and Improving Schools (2nd ed.) (Boulder, CO: Westview Press). Routledge. DOI: 10.4324/9780429494673
Grabacz, S. A., Zerr A. A., Dishion J. T., Seeley, R. J., Stormshak E. (2018). Parent Educational Involvement in Middle School: Longitudinal Influences on Student Outcomes. Journal of Early Adolescence, Vol. 38(5) 629 –660. DOI: 10.1177/0272431616687670
Green, J., Liem, G. A. D., Martin, A. J., Colmar, S., Marsh, H. W., McInerney, D. (2012). Academic motivation, self-concept, engagement, and performance in high school: Key processes from a longitudinal perspective. Journal of Adolescence, 35(5), 1111–1122. DOI:10.1016/j.adolescence.2012.02.016
Habók, L., Czirfusz, D. (2014). A kommunikáció változása a digitális térben. Eszközhasználat és funkciók. In Buda, A., Kiss, E. (szerk.), Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés: A VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia előadásainak szerkesztett változata. Kiss Árpád Archívum Könyvtára, ¬ DE Neveléstudományok Intézete, Debrecen. 182-192
Imre, N. (2016a). Az iskola és a szülő közötti kapcsolatrendszer különböző nézőpontokból. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 143-160.
Imre, N. (2016b). A szülői támogatás szerepe a tanuló előmenetelében. In Kozma, T., Perjés, I. (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest. 33–39.
Jakobson, Roman (1969). Hang – jel – vers. Gondolat Kiadó. Budapest.
Juhász, J., Mihályi, K. (2015). A pedagógus kulcsszerepe a középfokú oktatásból történő lemorzsolódás megelőzését célzó jelző- és pedagógiai támogatórendszerben hazai és nemzetközi példák alapján. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 3(3), 17–30. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6540 Utolsó letöltés: 2025.01.09.
Kemény, I., Janky, B., Lengyel G. (2004). A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó, Budapest.
Koltói, L., Harsányi, Sz. G., Kovács, N., Kövesdi, A., Nagybányai-Nagy, O., Nyitrai, E., Simon, G., Smohai, M., Takács, N., Takács, Sz. (2019). A szülők tanulmányokba való bevonódásának összefüggése az iskolai teljesítménnyel. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 86–103.
Könczei, Cs. (2008). A saját társadalom reprezentációjának konstruktivista megközelítése. In Harbula, H., Magyar-Vincze, E. (szerk.), Anthropo lenyomatok. Amprente. Imrintis. EFES, Fundația pentru Studii Europene, Cluj, Románia. 177-190.
Kuperminc, G. P., Leadbeater, B. J., Blatt, S. J. (2001). School social climate and individual differences in vulnerability to psychopathology among midd-le school students. Journal of School Psychology, 39. 141–159. DOI: 10.1016/S0022-4405(01)00059-0
M. Nádas, M. (2010). Adaptív nevelés és oktatás. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest.
Mogyorósi, Zs. (2015). Az oktatás funkciói. (3. modul 10. lecke.) In Mogyorósi, Zs.,, Virág, I. (szerk.), Iskola a társadalomban – az iskola társadalma. HUNline. Hungarian Online University. Elektronikus tananyag. http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/hunline_pedpszi/15_iskola_a_tarsadalomban/1025_csaldi_szocializci_s_iskola.html Utolsó letöltés: 2024.05.14.
Mogyorósi, Zs. (2023). Az oktatási esélynövelés lehetőségei – mentortanárképzési szempontok. In Balázs, L., Szűts, Z., Németh, I., P. (szerk.) Civil Szemle Különszám – 2023 – Special Issue VI. Társadalmi szakadékok és pedagógiai hidak. 127-139.
Mogyorósi, Zs., Virág, I. (2023). Konstrukció és narratíva. A „szakmai Én” megjelenítése tanárjelölti portfóliókban. Magyar Nyelvőr, Special Issue, 147(5), 623-652. DOI: 10.38143/Nyr.2023.5.623
Nahalka, I. (1997). Konstruktív pedagógia—Egy új paradigma a láthatáron (III.). Iskolakultúra, 7(4), 3–20.
Nahalka, I. (2022). A tanulás In Falus, I. (főszerk.), Szűcs, I. (szerk.). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest. 108-175. DOI: 10.1556/9789634548454.3
Nyitrai, E., Harsányi, Sz. G., Koltói, L., Kovács, D., Kövesdi, A., Nagybányai-Nagy, O., Simon, G., Smohai, M., Takács, N., Takács, Sz. (2019). Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 7-28.
Palts, K., Harro-Loit, H. (2015). Parent-Teacher Communication Patterns Concerning Activity and Positive-Negative Attitudes. Trames Journal of the Humanities and Social Sciences, 19(2), 139–154.
Pintér, T. K., Csíkos, Cs. (2020). Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra, 30(7), 3–25. DOI: 10.14232/ISKKULT.2020.7.3
Podráczky, J. (2012, szerk). Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Pusztai, G., Ceglédi, T., Bacskai, K., Pallay, K. (2024). Az iskola-szülő kapcsolattartás gyakorlatai. Intervenciók, programok, gyakorlatok pedagógusoktól pedagógusoknak. Oktatáskutatók könyvtára. CHERD-Hungary, Debrecen.
Réger, Z. (1998). Az orális kultúra és a nyelvi szocializáció összefüggései magyarországi cigány nyelvi közösségekben. In Kovalcsik, K. (szerk.), Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. BTF-IFA-MKM, Budapest. 303–314.
Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez, Nyelvi Szocializáció - Nyelvi hátrány. Második kiadás. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Rumberger, R. W., Rotermund, S. (2012). The Relationship Between Engagement and High School Dropout. In Christenson, S. L., Wylie, C., Reschly, A. L. (Eds.), Handbook of Research on Student Engagement, Springer Science + Business Media. 491–513. DOI: 10.1007/978-1-4614-2018-7_24
Schein, E. H. (2017). Organizational Culture and Leadership. Wiley.
Sebestyén, K., Hegedűs, R. (2021). Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, 23(2-3), 21–33.
Szinger, V. (2009). Családi literációs programok. Képzés és Gyakorlat: Neveléstudományi folyóirat, 7(1-2), 91-99. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5354 Utolsó letöltés: 2025.01.09.
Somogyvári, L. (2015). Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953–1962). Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 3(3), 56–68. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6543 Utolsó letöltés: 2025.01.10.
Szász, M. M., Sárosi-Blága, Á. (2022). Az iskola-szülő kapcsolat elemzése szülői percepciók alapján egy székelyföldi, periférikus vidéki térségben. Iskolakultúra, 32(7), 3–17. DOI: 10.14232/ISKKULT.2022.7.3
Széll, K., Szabó, L., Fehérvári, A. (2020). Iskolai kötődés, iskolai klíma diák és pedagógus szemmel. Iskolakultúra, 30(8), 21–40. DOI: 10.14232//ISKKULT.2020.8.21
Tiringer, I., Szondy, M., Gyollai, Á., Harmat, L., Pap, Á., Füzéki, B. (2012). Könyvszemle = Book review. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(1), 85-102. DOI: 10.1556/Mental.13.2012.1.5
Tóth, P. (2014). Változó szakképzés, változó pedagógiai környezet. Opus et Educatio, 1(1), 32-47. DOI: 10.3311/ope.9
Vargáné Nagy, A. (2015). Inklúzió a kezdetektől. Útmutató a roma gyermekek koragyermekkori gondozásáról és neveléséről. In Pálfi, S. (szerk.), Roma gyermekek nevelése és segítése. Didakt Kft., Debrecen. 9-32.
Vargáné Nagy, A., Pálfi, S., Teszenyi, E. (2022). From institutional dominance to parental involvement: Models of working with families in Hungarian Kindergartens. In Garvis, S., Phillipson, S., Harju-Luukkainen, H., Sadownik, A., R. (eds.) Parental Engagement and Early Childhood Education Around the World. Routledge, Abingdon. 136-150. DOI: 10.4324/9780367823917-12
Zsolnai, A. (2022). Kötődés, iskolai és pedagógiai kötődés. Iskolakultúra, 32(11), 142–149. DOI: 10.14232/iskkult.2022.11.142