Looking at the Contact between Family and High School in Light of Constructive Learning Concepts
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
In the high school environment, the impact of parent-teacher communication is less explored compared to the preschool or elementary school settings. However, attitudes towards school that emerge within the family are significant for the 15-18 age group, as a student’s positive school attitude contributes to academic success and reduces dropout (Green et al., 2012), thereby preventing some social issues (Rumberger & Rotermund, 2012). Accordingly, it may be worthwhile to examine the processes contributing to the school attachment of students over the age of 16, which includes the cooperation between schools and families. In Hungary, compulsory education ends in the school year when the student turns 16, making it pertinent to address the factors that can support young students’ further education. Students at risk of dropping out require complex, systemic pedagogical measures (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). This paper explores the communication and interaction between high school teachers and parents, aligning with the principles of constructive learning theory. This paper also addresses prior knowledge, the family as an important element of prior knowledge, cultural and linguistic differences, socioeconomic status, learning environment, adaptive pedagogy, and the organization of the learning-teaching process. Ultimately, it is explored what steps teachers in high schools should take to ensure that cooperation with parents can develop into a well-functioning partnership, and how this cooperation can create a unified, consistent learning environment for students, contributing to academic success.
Downloads
Article Details
References
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv Utolsó letöltés: 2025.04.28.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm Utolsó letöltés: 2025.01.10.
Allen, K.-A., Slaten, C. D., Arslan, G., Roffey, S., Craig, H.,, Vella-Brodrick, D. A. (2021). School belonging: The importance of student and teacher relationships. In M. L. Kern,, M. L. Wehmeyer (Eds.), The Palgrave Handbook of Positive Education (1st ed., pp. 525-550). Palgrave Macmillan. DOI: 10.1007/978-3-030-64537-3_21
Bacskai, K., Bencze, Á., Dorogi, A., Hegedűs, G., Major, E., Rétháti, Cs., Pusztai, G. (2024). A szülői bevonódás és eredményesség összefüggései Magyarországon az országos kompetenciamérés adatai alapján. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 10(4), 7-20. DOI: 10.18458/KB.2024.4.7
Baker, J. A. (2006). Contributions of teacher–child relationships to positive school adjustment during elementary school. Journal of School Psychology, 44 (3), 211–229. DOI: 10.1016/j.jsp.2006.02.002
Bakker, J., Denessen, E. (2007). The concept of parent involvement. Some theoretical and empirical considerations. International Journal about Parents in Education, 2007, Vol. 1, No. 0, 188-199.
Bereczky, K., Fejes, J. B. (2010). Pedagógusok nézeteinek és tapasztalatainak vizsgálata egy deszegregációs intézkedéssel összefüggésben. Magyar Pedagógia, 110(4), 329–354. DOI: 10.14232/belvbook.2013.58504.g
Bernstein, B. (1964). Elaborated and Restricted Codes: Their Social Origins and Some Consequences. American Anthropologist, 66: 55–69. DOI: 10.1525/aa.1964.66.suppl_3.02a00030
Boreczky, Á. (200). Kultúraazonos pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 50(7-8), 81-89.
Cserné, A. G. (1997). A tanári elvárások hatása a tanulók teljesítményére. Iskolakultúra, 7(10), 14-20.
Desforges, C., Abouchaar, A. (2003). The impact of parental involvement, parental support and family education on pupil achievement: A literature review. Research Report 433. Department for Education and Skills, London.
Epstein, J. L. (1984). School Policy and Parent Involvement: Research Results. Educational Horizons, 62(2), 70-22.
Epstein, J. L. (2011). School, Family, and Community Partnerships: Preparing Educators and Improving Schools (2nd ed.) (Boulder, CO: Westview Press). Routledge. DOI: 10.4324/9780429494673
Grabacz, S. A., Zerr A. A., Dishion J. T., Seeley, R. J., Stormshak E. (2018). Parent Educational Involvement in Middle School: Longitudinal Influences on Student Outcomes. Journal of Early Adolescence, Vol. 38(5) 629 –660. DOI: 10.1177/0272431616687670
Green, J., Liem, G. A. D., Martin, A. J., Colmar, S., Marsh, H. W., McInerney, D. (2012). Academic motivation, self-concept, engagement, and performance in high school: Key processes from a longitudinal perspective. Journal of Adolescence, 35(5), 1111–1122. DOI:10.1016/j.adolescence.2012.02.016
Habók, L., Czirfusz, D. (2014). A kommunikáció változása a digitális térben. Eszközhasználat és funkciók. In Buda, A., Kiss, E. (szerk.), Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés: A VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia előadásainak szerkesztett változata. Kiss Árpád Archívum Könyvtára, ¬ DE Neveléstudományok Intézete, Debrecen. 182-192
Imre, N. (2016a). Az iskola és a szülő közötti kapcsolatrendszer különböző nézőpontokból. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 143-160.
Imre, N. (2016b). A szülői támogatás szerepe a tanuló előmenetelében. In Kozma, T., Perjés, I. (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest. 33–39.
Jakobson, Roman (1969). Hang – jel – vers. Gondolat Kiadó. Budapest.
Juhász, J., Mihályi, K. (2015). A pedagógus kulcsszerepe a középfokú oktatásból történő lemorzsolódás megelőzését célzó jelző- és pedagógiai támogatórendszerben hazai és nemzetközi példák alapján. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 3(3), 17–30. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6540 Utolsó letöltés: 2025.01.09.
Kemény, I., Janky, B., Lengyel G. (2004). A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó, Budapest.
Koltói, L., Harsányi, Sz. G., Kovács, N., Kövesdi, A., Nagybányai-Nagy, O., Nyitrai, E., Simon, G., Smohai, M., Takács, N., Takács, Sz. (2019). A szülők tanulmányokba való bevonódásának összefüggése az iskolai teljesítménnyel. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 86–103.
Könczei, Cs. (2008). A saját társadalom reprezentációjának konstruktivista megközelítése. In Harbula, H., Magyar-Vincze, E. (szerk.), Anthropo lenyomatok. Amprente. Imrintis. EFES, Fundația pentru Studii Europene, Cluj, Románia. 177-190.
Kuperminc, G. P., Leadbeater, B. J., Blatt, S. J. (2001). School social climate and individual differences in vulnerability to psychopathology among midd-le school students. Journal of School Psychology, 39. 141–159. DOI: 10.1016/S0022-4405(01)00059-0
M. Nádas, M. (2010). Adaptív nevelés és oktatás. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest.
Mogyorósi, Zs. (2015). Az oktatás funkciói. (3. modul 10. lecke.) In Mogyorósi, Zs.,, Virág, I. (szerk.), Iskola a társadalomban – az iskola társadalma. HUNline. Hungarian Online University. Elektronikus tananyag. http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/hunline_pedpszi/15_iskola_a_tarsadalomban/1025_csaldi_szocializci_s_iskola.html Utolsó letöltés: 2024.05.14.
Mogyorósi, Zs. (2023). Az oktatási esélynövelés lehetőségei – mentortanárképzési szempontok. In Balázs, L., Szűts, Z., Németh, I., P. (szerk.) Civil Szemle Különszám – 2023 – Special Issue VI. Társadalmi szakadékok és pedagógiai hidak. 127-139.
Mogyorósi, Zs., Virág, I. (2023). Konstrukció és narratíva. A „szakmai Én” megjelenítése tanárjelölti portfóliókban. Magyar Nyelvőr, Special Issue, 147(5), 623-652. DOI: 10.38143/Nyr.2023.5.623
Nahalka, I. (1997). Konstruktív pedagógia—Egy új paradigma a láthatáron (III.). Iskolakultúra, 7(4), 3–20.
Nahalka, I. (2022). A tanulás In Falus, I. (főszerk.), Szűcs, I. (szerk.). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest. 108-175. DOI: 10.1556/9789634548454.3
Nyitrai, E., Harsányi, Sz. G., Koltói, L., Kovács, D., Kövesdi, A., Nagybányai-Nagy, O., Simon, G., Smohai, M., Takács, N., Takács, Sz. (2019). Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7(2), 7-28.
Palts, K., Harro-Loit, H. (2015). Parent-Teacher Communication Patterns Concerning Activity and Positive-Negative Attitudes. Trames Journal of the Humanities and Social Sciences, 19(2), 139–154.
Pintér, T. K., Csíkos, Cs. (2020). Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra, 30(7), 3–25. DOI: 10.14232/ISKKULT.2020.7.3
Podráczky, J. (2012, szerk). Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Pusztai, G., Ceglédi, T., Bacskai, K., Pallay, K. (2024). Az iskola-szülő kapcsolattartás gyakorlatai. Intervenciók, programok, gyakorlatok pedagógusoktól pedagógusoknak. Oktatáskutatók könyvtára. CHERD-Hungary, Debrecen.
Réger, Z. (1998). Az orális kultúra és a nyelvi szocializáció összefüggései magyarországi cigány nyelvi közösségekben. In Kovalcsik, K. (szerk.), Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. BTF-IFA-MKM, Budapest. 303–314.
Réger, Z. (2002). Utak a nyelvhez, Nyelvi Szocializáció - Nyelvi hátrány. Második kiadás. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Rumberger, R. W., Rotermund, S. (2012). The Relationship Between Engagement and High School Dropout. In Christenson, S. L., Wylie, C., Reschly, A. L. (Eds.), Handbook of Research on Student Engagement, Springer Science + Business Media. 491–513. DOI: 10.1007/978-1-4614-2018-7_24
Schein, E. H. (2017). Organizational Culture and Leadership. Wiley.
Sebestyén, K., Hegedűs, R. (2021). Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, 23(2-3), 21–33.
Szinger, V. (2009). Családi literációs programok. Képzés és Gyakorlat: Neveléstudományi folyóirat, 7(1-2), 91-99. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5354 Utolsó letöltés: 2025.01.09.
Somogyvári, L. (2015). Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953–1962). Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 3(3), 56–68. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6543 Utolsó letöltés: 2025.01.10.
Szász, M. M., Sárosi-Blága, Á. (2022). Az iskola-szülő kapcsolat elemzése szülői percepciók alapján egy székelyföldi, periférikus vidéki térségben. Iskolakultúra, 32(7), 3–17. DOI: 10.14232/ISKKULT.2022.7.3
Széll, K., Szabó, L., Fehérvári, A. (2020). Iskolai kötődés, iskolai klíma diák és pedagógus szemmel. Iskolakultúra, 30(8), 21–40. DOI: 10.14232//ISKKULT.2020.8.21
Tiringer, I., Szondy, M., Gyollai, Á., Harmat, L., Pap, Á., Füzéki, B. (2012). Könyvszemle = Book review. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(1), 85-102. DOI: 10.1556/Mental.13.2012.1.5
Tóth, P. (2014). Változó szakképzés, változó pedagógiai környezet. Opus et Educatio, 1(1), 32-47. DOI: 10.3311/ope.9
Vargáné Nagy, A. (2015). Inklúzió a kezdetektől. Útmutató a roma gyermekek koragyermekkori gondozásáról és neveléséről. In Pálfi, S. (szerk.), Roma gyermekek nevelése és segítése. Didakt Kft., Debrecen. 9-32.
Vargáné Nagy, A., Pálfi, S., Teszenyi, E. (2022). From institutional dominance to parental involvement: Models of working with families in Hungarian Kindergartens. In Garvis, S., Phillipson, S., Harju-Luukkainen, H., Sadownik, A., R. (eds.) Parental Engagement and Early Childhood Education Around the World. Routledge, Abingdon. 136-150. DOI: 10.4324/9780367823917-12
Zsolnai, A. (2022). Kötődés, iskolai és pedagógiai kötődés. Iskolakultúra, 32(11), 142–149. DOI: 10.14232/iskkult.2022.11.142