Hova tovább? Szakképzésben tanulók jövőtervei

Absztrakt

A középfokú szakképzés 2019-es reformjának célja, hogy a szakképzés presztízsének növelése mellett az Ipar 4.0 stratégiában foglaltak szerint úgy szolgálja ki az ipar magasan képzett szakemberek iránti igényét, hogy ezzel párhuzamosan a fiatalok érdeklődésének, elképzeléseinek és vágyainak megfelelő szakmai életutat biztosítson. Tanulói kérdőíves kutatásunk során lehetőségünk nyílt a megújult középfokú szakképzési programtípusokban elsőként részt vevőket kérdezni. Jelen tanulmány a régiószintű kutatás egyik fontos szegmensének eredményeit foglalja össze, mely a fiatalok távoli jövőre vonatkozó terveiről szól. Széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalmi előzményekből tudjuk, hogy a családi háttér és a tanulmányi teljesítmény szoros kapcsolatban áll, ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy ugyanilyen összefüggést találunk-e a jövőre vonatkozó tervek mentén is. Az adatok lekérdezése a 2022/2023-as tanév során zajlott online formában. Adatbázisunk (N = 973) egy hátrányos helyzetű térség, az Észak-alföldi régió szakképzési centrumainak 11. évfolyamos tanulói válaszait tartalmazza. A régió gazdasági-társadalmi adottságaiból adódóan különösen fontos, hogy az itt élő és szakképzésben tanuló fiatalokat jobban megismerjük, különös tekintettel a szakmai végzettség megszerzése utáni terveikre, elképzeléseikre. Az adatokat SPSS program segítségével dolgoztuk fel, leíró statisztikai eljárásokkal, kereszttábla-elemzéssel és klaszteranalízis módszerével. Eredményeinkkel alátámasztottuk hipotéziseinket, miszerint az új szakképzési programtípusokban tanuló fiatalok esetében a magasabb társadalmi-gazdasági státus és a felsőfokú továbbtanulási utat lehetővé tevő programtípus optimistább jövőképpel jár együtt, mint az alacsony szocioökonómiai státus és az érettségit nem adó programtípus.