Tanárjelöltek vélekedése egy reflexiófejlesztés célú egyetemi tantárgy célkitűzéseiről és feladatairól
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanárjelöltek reflektív gondolkodásának fejlesztése kevéssé kutatott, pedig a folyamatos szakmai reflexió elvárt a professzionális munkát végző gyakorló pedagógusoktól. Jelen tanulmányunkban ezért a reflektív gondolkodás kutatásszerű értelmezéséből (Kolb, 1984) és ciklikus modelljéből (Korthagen és Kessels, 1999) indultunk ki, ezzel összhangban állt a vizsgált, mikrotanítást és tanórakutatást ötvöző tanárszakos egyetemi kurzus. Akciókutatásunkban ennek a reflexiófejlesztés célú tantárgynak célkitűzéseiről és reflektív feladatairól gyűjtöttünk – vegyesen kvalitatív és kvantitatív – adatokat harmadéves tanárjelöltektől (N=95) annak érdekében, hogy feltárjuk nézeteiket a tantárgyról. Adatgyűjtésünk önkéntes alapon, online, kéthetes intervallumban valósult meg, s a félév végi kurzusértékeléshez kapcsolódott. Eredményeink szerint a kurzus reflexiófejlesztési célja érvényesült, s összességében változást idézett elő a tanári szerepértelmezésekben. A tanárszakosok a reflexió elősegítésének lehetőségei közül (Korthagen és Vasalos, 2005; Ryan, 2013) a bemutatott tanítási epizódok utáni diszkussziót találták a leghatékonyabbnak. A reflexiót ugyanakkor inkább a tanítási feladatokhoz kapcsolódónak vélték, a kutatási feladatokban (pl. szakirodalomfeltárás) a szerepét nem ismerték fel.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bengtsson, J. (1995). What is Reflection? On reflection in the teaching profession and teacher education. Teacher and Teaching. Theory and Practice, 1(1), 23–32. DOI: 10.1080/1354060950010103
Bús, E. (2015). Tanárképzés Finnországban. Iskolakultúra, 25(11), 17–28. DOI: 10.17543/ISKKULT. 2015.11.17
Csíkszentmihályi, M. (1997/2010). Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Clarà, M. (2015). What Is Reflection? Looking for Clarity in an Ambiguous Notion. Journal of Teacher Education, 66(3), 261–271. DOI: 10.1177/0022487114552028
Davis, M. H. (1980). A multidimensional approach to individual differences in empathy. JSAS Catalog Select Documents Psychology, 10, 85.
Dewey, J. (1933). How We Think. A restatement of the relation of reflective thinking to the educative process. Heath.
Dewey, J. (1938). Logic: The theory of inquiry. Holt, Rinehart and Winston.
Dudley, P. (2013). Teacher learning in Lesson Study: What interaction-level discourse analysis revealed about how teachers utilised imagination, tacit knowledge of teaching and fresh evidence of pupils learning, to develop practice knowledge and so enhance their pupils’ learning. Teaching and Teacher Education, 34, 107–121. DOI: 10.1016/j.tate.2013.04.006
Falus, I. (1986). A mikrotanítás elméleti és gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó.
Fernandez, M. L. (2010). Investigating how and what prospective teachers learn through microteaching lesson study. Teaching and Teacher Education, 26(2), 351–362. DOI: 10.1016/j.tate.2009.09.012
Gáspár, Cs. & Kasik, L. (2015). A szociálisprobléma-megoldás, az empátia és a szorongás kapcsolata serdülők körében. Iskolakultúra, 25(10), 48–58. DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.48
Gordon Győri, J. (2007). Tanórakutatás (lesson study) Egy elterjedőben lévő oktatásfejlesztési módszer magyarországi adaptációjának kérdései. Új Pedagógiai Szemle, 57(2), http://epa.oszk.hu/00000/00035/00111/2007-02-ta-Gordon-Tanorakutatas.html
Gordon Győri, J., Halász, G. & Endrődy-Nagy, O. (2017). A pedagógiai tudásépítés kultúrája a budapesti japán iskolában. Magyar Pedagógia, 117(3), 325–344. DOI: 10.17670/MPed.2017.3.325
Gibson, A., Kitto, K. & Bruza, P. (2016). Towards the Discovery of Learner Metacognition from Reflective Writing. Journal of Learning Analytics, 3(2), 22–36. DOI: 10.18608/jla.2016.32.3
Grant, A. M., Franklin, J. & Langford, P. (2002). The Self-Reflection and Insight Scale: A New Measure of Private Self-Consciousness. Social Behaviour and Personality, 30(8), 821–836. DOI: 10.2224/sbp.2002.30.8.821
Halpern, D. F. (2007). The Nature and Nurture of Critical Thinking. In Sternberg, R. J., Roediger, H. L. III. & Halpern, D. F. (szerk.), Critical Thinking in Psychology. Cambridge University Press. 1–15. DOI: 10.1017/CBO9780511804632.002
Hatton, N. & Smith, D. (1995). Reflection in Teacher Education: Towards Definition and Implementation. Teaching & Teacher Education, 11(1), 33–49. DOI: 10.1016/0742-051X(94)00012-U
Hofer, B. K. (2017). Shaping the Epistemology of Teacher Practice Through Reflection and Reflexivity. Educational Psychology, 52(4), 299–306. DOI: 10.1080/00461520.2017.1355247
Impedovo, M. A. & Malik, S. K. (2016). Becoming a Reflective In-service Teacher: Role of Research Attitude. Australian Journal of Teacher Education, 41(1), 100–112. DOI: 10.14221/ajte.2016v41n1.6
Kolb, D. A. (1984). Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. Prentice Hall.
Korthagen, F. A. J. (2001). Linking practice and theory: The pedagogy of realistic teacher education. Lawrence Erlbaum Associates Publishers. DOI: 10.4324/9781410600523
Korthagen, F. & Kessels, J. (1999). Linking Theory and Practice: Changing the Pedagogy of Teacher Education. Educational Researcher, 28, 17–24. DOI: 10.3102/0013189X028004004
Korthagen, F. & Vasalos, A. (2005). Levels in reflection: core reflection as a means to enhance professional growth. Teachers and Teaching: theory and practice, 11(1), 47–71. DOI: 10.1080/1354060042000337093
Korthagen, F. A. & Vasalos, A. (2010). Going to the Core: Deepening Reflection by Connecting the Person to the Profession. In Lyons, N. (szerk.), Handbook of Reflection and Reflective Inquiry. Springer. 529–552. DOI: 10.1007/978-0-387-85744-2_27
Körkkö, M., Kyrö-Ämmälä, O. & Turunen, T. (2016).
Professional development through reflection in teacher education. Teaching and Teacher Education, 55, 198–206. DOI: 10.1016/j.tate.2016.01.014
Mezirow, J. (2003). Transformative Learning as Discourse. Journal of Transformative Education, 1(1), 58–63. DOI: 10.1177/1541344603252172
Molnár, E. K. (2015). A pedagógiai kutatás módszerei és a tudományos eredmények iskolai alkalmazása. Kézirat. TÁMOP 4.1.2.B-2-13/1-2013-0008 „MENTOR(h)ÁLÓ PROGRAM” SZTE BTK, Neveléstudományi Intézet, Pedagógiai Értékelés Tanszék.
Moon, J. (1999). A handbook of reflective and experiential learning. Routledge
Mrázik, J. (2012). A portfólió dokumentumgyűjtemény vagy reflexiógyűjtemény? In Márhoffer, N. (szerk.), Autonómia és felelősség II.: Tanulásközpontú pedagógia – Kompetencia alapú pedagógusképzés. PTE BTK Neveléstudományi Intézet. 77–87.
Puustinen, M., Santti, J., Koski, A. & Tammi, T. (2018). Teaching: A practical or research-based profession? Teachercandidates’ approaches to researchbased teacher education. Teaching and Teacher Education, 74, 170–179. DOI: 10.1016/j.tate.2018.05.004
Rogers, C. R. (1961/2019). Valakivé válni. A személyiség születése. EDGE 2000 Kft.
Rutten, L. (2021). Toward a theory of action for practitioner inquiry as professional development in preservice teacher education. Teaching and Teacher Education, 97, 103–194. DOI: 10.1016/j.tate.2020.103194
Ryan, M. (2013). The pedagogical balancing act: teaching reflection in higher education. Teaching in Higher Education, 18(2), 144–155. DOI: 10.1080/13562517.2012.694104
Ryan, M. & Ryan, M. (2013). Theorising a model for teaching and assessing reflective learning in higher education. Higher Education Research and Development, 32(2), 244–257. DOI: 10.1080/07294360.2012.661704
Sántha, K. (2008). Tanárjelöltek reflektív naplói a gyakorló tanításról. Pedagógusképzés, 6(35), 87–94. DOI: 10.37205/TEL-hun.2008.4.06
Schön, D. A. (1983). The Reflective Practitioner: How Professionals Think in Action. Basic Books.
Schön, D. A. (1987). Educating the Reflective Practitioner: Toward a New Design for Teaching and Learning in the Professions. Jossey-Bass.
Schön, D. A. (1990, szerk.). The Reflective Turn. Case studies in and on educational practice. Teachers College Press.
Schön, D. A. (1992). The Theory of Inquiry: Dewey’s Legacy to Education. Curriculum Inquiry, 22(2), 119–139. DOI: 10.1080/03626784.1992.11076093
Smyth, J. (1989). Developing and Sustaining Critical Reflection in Teacher Education. Journal of Teacher Education, 40(2), 2–9. DOI: 10.1177/002248718904000202
Szivák, J. (2010). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.
Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. A pedagógusképzés megújítása: Alapozó tanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó.
Tierney, R. J. & Shanahan, T. (1991). Research on the reading-writing relation: Interactions, transactions, and outcomes. In Pearson, D., Barr, R., Kamil, M. & Mosthenthal, P. (szerk.), Handbook of reading research. Longman. 609–640.
Van Beveren, L., Roets, G., Buysse, A. & Rutten, K. (2018). ‘We all reflect, but why? A systematic review of the purposes of reflection in higher education in social and behavioural sciences’. Educational Research Review, 24, 1–9. DOI: 10.1016/j.edurev.2018.01.002
Vígh, T. (2024). Development of research skills through research-focused microteaching lesson study in preservice teacher education. Teaching and Teacher Education, 145. DOI: 10.1016/j.tate.2024.104618
Zhou, G. & Xu, J. (2017). Microteaching Lesson Study: An Approach to Prepare Teacher Candidates to Teach Science through Inquiry. International Journal of Education in Mathematics, Science and Technology, 5(3), 235–247. DOI: 10.18404/ijemst.296039
Wallace, M. J. (1991/2001). Training Foreign Language Teachers. A reflective approach. Cambridge University Press.
Win, Y. M. & Kovacs, Z. (2024). A tanórakutatásról mint szakmai fejlődési gyakorlatról: Mianmari tanárképzők perspektívái. Pedagógusképzés, 22(3), 029–057. DOI: 10.37205/TEL-hun.2023.3.02