Zenehallgatás az általános iskolában : új szaktudás kihívása előtt az énekpedagógusok

Abstract

Magyarországon az 1962-es Tanterv és utasítás vezette be az általános iskolai énekórákra a zenehallgatást. Az új tevékenység miatt megváltozott a tantárgy neve: a korábbi énekből ének-zene lett. A zene elnevezés a tantárgy új nevében a zenehallgatásra utal. A zenehallgatás bevált az iskolában. Ezt mutatja, hogy 1962-től egészen napjainkig minden tantervben szerepel az ének-zene tantárgy, újabban Művészetek műveltségi terület ének-zene részterület tantervi követelményei között. Az általános iskolai zenehallgatás történetének kutatása a zenepedagógián belül új kutatási területnek számít. Kutatásom első lépéseként a kor pedagógiai szaksajtójának elemzésével a kezdeteket mutatom be: hogyan segítették az Énektanításban 1958 és 1962 között megjelent, zenehallgatásról szóló írások az énekpedagógusokat az új szaktudásra való felkészülésben?