’Tüzoltó leszel s katona!’ … (vagy) … ’Vadakat terelő juhász!’
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A Magyar Honvédség elsődlegesen nemzeti hadsereg, történeti megközelítésben tagjai számára fontos kérdés az elköteleződés, hivatástudat, valamint a szakma ismerete. Kun Szabó (2018) visszatekintő elemzése igazolja, hogy a haderő története, mérete, technológiája által meghatározott szervezeti kultúrája kohéziós erőként támogatja a hadsereg tagjainak identitástudatát, ennek köszönhetően hosszú ideje biztosítja hovatartozásukat. Másrészt ezen identitásformáló erők századokon keresztül jelentkeztek vonzóerőként a magyar ifjak számára, így feltételezhető, hogy a jelenkori formális képzésben is motivációs erővel bírnak a pályaválasztás területén. Vizsgálatunkban ennek az állításnak a valóságát igyekeztünk vizsgálni a hazánkban működő katonai szakmai képzés keretében, azaz a jelenlegi kadétképzés három képzési formájában. Egy kérdőíves vizsgálattal felmértük, melyek azok a tantárgyak, amelyeket az adott képzési formában tanuló diákok a leghasznosabbaknak vélnek későbbi életpályájuk szempontjából, melyek a legfontosabb motívumok a Honvéd Kadét Program választásánál, mit gondolnak a képzés minőségéről, valamint véleményük szerint a képzés mennyiben járul hozzá a katonai pályán maradáshoz a jövőben. Tanulmányunkban feltérképezzük, milyen szándékkal választják a tanulók az iskolák által kínált Honvéd Kadét Programot, s az milyen hatással van a továbbtanulási aspirációikra. Arra is kitérünk, hogyan hat a tanulók továbbtanulási szándékára, ha a különböző típusú honvéd kadét programok osztályaiban végeznek tanulmányokat.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers TKP2021-NVA-10
Hivatkozások
Bakos, Cs. A. (2013). A Magyar Honvédség megítélése pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. Hadtudományi Szemle, 6(1), 1-5
Balogh, Zs. (2025). Az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos alakiképzést végzett, 13. évfolyamos honvéd kadétok pályamotivációs vizsgálata. Hadtudományi Szemle, 18(1). 49-64. DOI: 10.32563/hsz.2025.1.4
Bábosik, I. (1998). Nemzettudat, nemzeti szocializáció, hazafiság. Iskolakultúra, 1998/4, 40-48.
Bieri, M. (2015). Military Conscription in Europe. SSC Analyses in Security Policy, ETH Zurich. No.180. File: https://css.ethz.ch/content/dam/ethz/special-interest/gess/cis/center-for-securities-studies/pdfs/CSS-Analyse180-EN.pdf Utolsó letöltés 2025. 10.13
Gheondea, D., Plesanu, T. (2022). Military Mobility - A Present Day Requirement. Romanian Military Thinking, 2022(1). 44-63. File: https://www.researchgate.net/publication/360741016_Military_Mobility_-_A_Present-Day_Requirement_- Utolsó letöltés 2025.10.13. DOI: 10.55535/RMT.2022.1.03
Fábián, Gy., Kopházi-Molnár, E. (2023) A katonai szakmai angol nyelvvizsgák és a nyelvi képzés jellemzői és eredményei a hazai kadétképzésben. Iskolakultúra, 33. évfolyam, 2023/9. szám DOI: 10.14232/iskkult.2023.9.82
Hajdicsné Varga, K. (2015). A honvédelmi nevelés a magyar oktatási rendszerben − a nevelési terület céljai, módszerei a kezdetektől napjainkig. Képzés és gyakorlat, 13(1-2), 69-84. DOI: 10.17165/TP.2015.1-2.4
Hamar, P. (2023). A honvédelmi nevelés és az iskolai testnevelés kovariációja. Hadtudományi Szemle, 16(2), 187-210. DOI: 10.32563/hsz.2023.2.14
Honvéd Kadét program: folytatódó sikertörténet. honvédelem.hu, 2024. október. 17.
Jobbágy, Z., Stummer, J. (2010). A Katonasuli programban rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség utánpótlásának biztosítása érdekében. Seregszemle, 8(4), 102-107.
Kanyó, L. (2002). A tiszti hallgatók pályaválasztásának néhány jellemzője. Hadtudomány. 1. 57-63.
Karlovitz, J. T. (2024). Hazaszeretetre és honvédelemre nevelés, mint közügy. In: Karlovitz J. T. (szerk.): Pedagógiai gondolkodásunk a konfliktusokkal terhelt világban. International Research Institute sro. Marcelová, Slovakia.
Kasik, L., Jámbori, Sz., Tóth, E., Gál, Z. (2022). Problémamegoldás barátok és nem barátok között serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 77 (2022) 1, 29–52
DOI: 10.1556/0016.2022.00002
Kristofóri, B. (2023). A sport szerepe a honvédelmi nevelésben. Hadtudományi Szemle, 16(3). 151-160. DOI: 10.32563/hsz.2023.3.12
Kun Szabó, I. (2018). A honvédelmi nevelés színterei napjainkban. Hadtudományi Szemle, 11(4), 353-365.
Lacsny, M. (2017). A hazafias és a honvédelmi nevelés, ahogy a középiskolások látják (2), Honvédségi Szemle, 145(3), 146-153.
Madarász, T. (2015). A honvédelmi nevelés pedagógiai oldala. Educatio, 24(2), 148-154.
Miklósy, Gy. (1998). Hazaszeretetre, honvédelemre nevelés a honvéd gimnáziumban. Iskolakultúra, 8(4), 70-75.
Nemzetközi körkép: Szükség van-e hazafias nevelésre az oktatásban? Modern Iskola, 2019.02.15.
Pákozdi, M., Bárdos, Gy. (2020). Qualitative analysis of motivations for being a soldier. Strategic Impact 75. 60-71.
Pákozdi, M., Bárdos, Gy. (2022). A new military hierarchy of needs model. Social Sciences, 11(5) 19. DOI: 10.3390/socsci11050217
Pákozdi, M. (2022) A katonai pálya motivációinak kvalitkvalitatív vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE-PPK
Pálmai, J. (2017). A hazafias nevelés elemei a Horthy-kor pedagógiai dokumentumaiban. Honvédségi Szemle, 145(1), 92-101.
Stummer, J. (2012). Katonai alapismeretek a polgári középfokú oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 62(4-6), 236-249.
Tálas, P. (2010). Katonai alapismeretek. Tankönyv. Zrínyi Kiadó.
Ulrych, I., Matyasik, G. (2022). Preparing youth for defence: Socialisation, education, and training of young people in Europe for national security. Security and Defence Quarterly, 38(2):1-15.
Varga, A (2011). A katonai pálya és a honvédelemhez való viszony szociológiai kérdései a középiskolai korosztály körében. PhD értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest.
White Paper for European Defence – Readiness 2030 (2025). Commission of Europe.
42/2021. (VIII. 31.) sz. rendelet. Honvédelmi Minisztérium, Budapest
atív vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE-PPK