A katonai szakmai angol nyelvvizsgák és a nyelvi képzés jellemzői és eredményei a hazai kadétképzésben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A NATO egyik hivatalos nyelve az angol nyelv, így a katonai műveletekben részt vevő magyar katonák sikeres működéséhez is nélkülözhetetlennek tűnik az ezen a nyelven szerzett használható szakmai nyelvtudás, amelyet Magyarországon két szakmai nyelvvizsga, az ARMA és a NATO STANAG 6001 is mér. Munkánkban elsőként a két vizsga hasonló és eltérő jellemzőire fordítjuk figyelmünket a szóbeli kommunikációt központba helyező szóbeli vizsgarész tekintetében, amelyet a vizsgadokumentumok adatelemzésével végzünk el. A továbbiakban a katonai szaknyelv oktatásával, valamint az általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga sikeres teljesítésével kapcsolatos hazai tapasztalatok feltárásával foglalkozó vizsgálatunk azt kutatja, történik-e szakmai angol nyelvű oktatás a kadétképzésben, és ha igen, milyen módon, melyik típusú intézményekben és milyen hatékonysággal. A kadétoktatásban részt vevő nyelvtanárok (N = 25) körében végzett kérdőíves felmérés eredménye alapján megállapítható, hogy az iskolai nyelvi képzést többnyire angol nyelvű középszintű érettségire (KER B1 szint) való felkészítés jellemzi a HKP I. és a HKP II. programban résztvevő iskolákban. A szakmai nyelvvizsga iránti érdeklődés ugyan jelen van, de az azzal kapcsolatos ismeretek, valamint az oktatásban erre a célra fejlesztett tananyagok felhasználása is meglehetősen hiányos. Még azok a kadétok is, akik a HKP III. programban tanulnak, és nyelvvizsgát tesznek, főként általános (tehát nem szakmai anyaggal bővített) nyelvvizsgára készülnek.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers TKP2021-NVA-10
Hivatkozások
Baróti, E. & Mészáros, A. (2015). (Szak)ember képzés rendszerelméletű megközelítése a felnőttképzésbenés a felsőoktatásban: A felsőoktatás és felnőttképzés kultúrájának a megváltoztatásáért. Széchenyi István Egyetem.
Bárdos, J. (2002). Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bárdos, J. (2007). Ekvivalenciák és kompetenciák a nyelvvizsgák világában. Educatio,16(2), 231–242.
Bárdos, J. (2019). A nyelvtudás elbírálásának rövid története, problémái és korlátai. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 134–154.
Brown, H. D. (2004). Language assessment. Principles and classroom practices. Longman.
Council of Europe (2018): Common Europeanframework of reference for languages: Learning, teaching and assessment. Companion volume with new descriptors. Strasbourg: Council of Europe Publishing. https://rm.coe.int/common-european-framework-of-reference-for-languages-learning-teaching/16809ea0d4
Csépes, I. (2012). Államilag elismert nyelvvizsgáztatás: Kik és hogyan látják el a szakmai felügyeletet? Modern Nyelvoktatás,18(4), 56–60.
Dávid, G. (2012). A szintleírások nyelvének szerepe a Közös Európai Referenciakeret magyar, angol és német nyelvű kiadásában. Magyar Pedagógia,112(1), 19–39.
Jakkel, K., Kerékgyártó, Zs. & Varró, T. (2021). Az angol katonai szaknyelv oktatása és módszertani elemei a honvéd középiskolákban. Honvédségi Szemle, 149(2), https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/issue/view/70/68. DOI: https://doi.org/10.35926/hsz.2021.2.10
Kiszely, Z. (2022). Államilag elismert nyelvvizsgák tudományos feldolgozottsága magyarországi alkalmazott nyelvészeti és pedagógiai szakfolyóiratokban. Iskolakultúra, 32(12), 22-40. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.12.22
Kovácsné Nábrádi, M. (2007). Új kihívások a hallgatói képzés új rendszerében. Hadtudomány,17(4). https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2007/4/2007_4_13.html
Mészáros, A (2013). The culture assessment of the Széchenyi István University and the structural training of professors and leaders in 2010-2012 built on the assessment. Megjelent: 8th Research/Expert Conference with International Participation University of Zenica. 373–378