Az egyetemisták mentális jólléte stressz, kiégés, tudatos jelenlét, reziliencia és az élet értelmességének vizsgálata

Absztrakt

Ebben az empirikus kutatásban a magyar egyetemisták mentális egészségével kapcsolatos legfontosabb tényezőket vizsgáltuk. A kutatás eredményei alapján a hallgatók magas stressz-átlagpontszámot értek el. Nemi különbség egyedül a tudatos jelenlét skálapontjaiban volt igazolható: a férfiak szignifikánsan magasabb pontszámot értek el ezen a skálán. Az észlelt stresszpontszámmal a reziliencia mutatta a legerősebb, negatív korrelációt. A kiégés alskálái közül a legerősebb kapcsolatot az érzelmi kimerülés mutatta a stresszel, majd az alkalmatlanságérzés, és végül a cinizmus. Az élet értelmességét mérő skála közepes, negatív korrelációt jelzett az észlelt stresszel, míg a tudatos jelenlét kisebb, de szintén szignifikáns negatív összefüggést mutatott. A jólléttel a legerősebben az élet értelmességét mérő skála korrelált; az összefüggés pozitív irányú. A reziliencia és a tudatos jelenlét is szignifikáns, pozitív irányú korrelációt mutatott a jólléttel. A kiégés negatívan függ össze a jólléttel. A többváltozós hierarchikus regresszióanalízis eredményei szerint az észlelt stressz, valamint az élet értelmessége a hallgatók jóllétének legfontosabb szignifikáns prediktorai. Az észlelt stressz önmagában 36,7%-ban magyarázta a jóllét varianciáját (R² = 0,367), amely a reziliencia és a kiégés bevonásával 44,1%-ra (R² = 0,441), az élet értelmességének hozzáadásával pedig 49%-ra emelkedett (R² = 0,490). A stressz tehát jelentősen befolyásolhatja a diákok pszichológiai jóllétét, azonban a reziliencia és az élet értelmessége védőfaktorként lehetnek jelen.