A tanulói adaptivitás fokozása a mentális időutazás és képzeleti munka segítségével a változó világ kihívásai között
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az OECD Oktatási Igazgatósága ajánlásában megfogalmazza, hogy a 21. századi tudásalapú gazdaságban az egyén adaptivitásának kialakításában és növelésében nemcsak egész életén átívelő tanulása (LLL), hanem az élet minden területét átfogó tanulása (LWL) is jelentőséggel bír. Az adaptivitás kérdése mikroszinten az egyént, azaz a tanulót, míg mezoszinten az oktatást, makroszinten pedig a társadalom egészét érinti. Az adaptív oktatási rendszer jellemzéseként a tanulmány vállalkozik az OECD innovatív tanulási környezetre (Innovative Learning Environments, ILE) jellemző tanulás-tanítástervezési alapelveinek ismertetésére és arra, hogy az adaptivitás képessége hogyan kapcsolódik olyan kulcskompetenciákhoz, mint a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a hatékony kommunikáció vagy a hatékony interakció képessége-készsége. A tanulmány több ponton kitér az adaptivitás fokozásához köthető módszertanra, amelynek alapja az emberi elme szimulációs képessége, más szóval a mentális időutazás és képzeleti munka konstruktumai. Tehát jelen tanulmány a mentális időutazást, vagyis az elme azon képességét is tárgyalja, miszerint az egyén képes a múlt és jelen epizódjait és a jövő lehetséges forgatókönyveit rugalmasan mozgatni. Mindezt pedig teheti a képzeleti munka segítségével, azaz jövőbeli események mentális képeken alapuló szimulációjával. A tanulmány a mentális időutazás és képzeleti munka dinamikus rendszerében kibontakozó tanulói adaptivitás kereteit és jellemzőit foglalja össze, így kitér az elmevándorlás középpontját képező memóriára, azon belül is a hosszú távú memória explicit és implicit tartalmaira. Mindemellett az elme narratív jellemzőjének bemutatásával és az ebből adódó szelfkoncepciók lehetséges értelmezésével támpontot kínálhat az egyén céltartásához és az ehhez szorosan kapcsolódó eszközhasználatához, azaz a tanulói ágenciához. A tanulmány tehát a tanulói adaptivitás fokozásához kínál lehetséges támpontokat a 21. század nevelési és oktatási kihívásaiban.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Barrett, L. F. (2020). Seven and half lessons about the brain. Boston, USA: Mariner Books.
Baumann, Z. (2000). Liquid modernity. Polity Press.
Bruner, J. (2004). Life as Narrative. Social Research, 71(3), 691–710.
https://doi.org/10.1353/sor.2004.0045
Bruner, J. S. (2002). Making stories. Law, Literature, Life. Cambridge, USA: Harvard University Press.
Corballis, M. C. (2011). The recursive mind. The origins of human language, thought, and civilization. Princeton, USA: Princeton University Press.
Corballis, M. C. (2013). Wandering tales: Evolutionary origins of mental time travel and language. Frontiers in Psychology, 4, Article 485. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2013.00485
Corballis, M. C. (2015). The Wandering Mind: What the Brain Does When You're Not Looking. Chicago, USA: University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226238753.001.0001
Corballis, M. C. (2016). The future of memory, mental time travel, and mind wandering. In K. Michaelian, S. B. Klein, & K. K. Szpunar (Eds.), Seeing the future: Theoretical perspectives on future-oriented mental time travel (pp. 328–339). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780190241537.003.0016
Csapó, B. (2002). Az iskolai tudás. Osiris Kiadó.
Csapó, B. (2008). A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése. Educatio. 2008/2. 207-217.
D'Argembeau, A. (2016). The Role of Personal Goals in Future-Oriented Mental Time Travel. Theoretical Perspectives on Future-Oriented Mental Time Travel. In K. Michaelian, S. B. Klein, & K. K. Szpunar (Eds.), Seeing the future: Theoretical perspectives on future-oriented mental time travel (pp. 199–214). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780190241537.003.0010
D'Argembeau, A. (2018). Mind-Wandering and Self-Referential Thought. In Kalina Christoff, and Kieran C. R. Fox (eds), The Oxford Handbook of Spontaneous Thought: Mind-Wandering, Creativity, and Dreaming, Oxford Library of Psychology pp.181-192. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190464745.013.14
Dehaene, S. (2014). Consciousness and the brain. Deciphering how the brain codes our thoughts. New York, USA: Viking Press.
Dehaene, S. (2020). How we learn. Why brains learn better than any machine… for now. New York, USA: Viking Press.
Dörnyei, Z., Henry, A., & Muir, C. (2016). Motivational currents in language learning: Frameworks for focused interventions. Routledge/Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.4324/9781315772714
Fox, K. C. R. & Christoff, K. (2018). Introduction: toward an interdisciplinary science of spontenous thought. In Kalina Christoff, and Kieran C. R. Fox (eds), The Oxford Handbook of Spontaneous Thought: Mind-Wandering, Creativity, and Dreaming, Oxford Library of Psychology pp.3-8. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190464745.013.44
Gazzaniga, M. S. (1998). The mind’s past. Berkeley, USA: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520925489
Halász, G. (2022). Oktatás és globalizálódás. Educatio, 31(4), 571–586. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.4.4
Hills, T. T., Todd, P. M., & Goldstone, R. L. (2008). Search in External and Internal Spaces: Evidence for Generalized Cognitive Search Processes. Psychological Science, 19(8), 802-808. https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02160.x
Ji, J. L., Geiles, D. & Saulsman, L. M. (2021). Mental imagery-based episodic simulation amplifies motivation and behavioural engagement in planned reward activities. Behaviour Research and Therapy 145 (2021) https://doi.org/10.1016/j.brat.2021.103947
Kosslyn, S. M. (2017). Practical knowledge. In Stephen Michael Kosslyn, Ben Nelson & Robert Kerrey (ed.). Building the intentional university: Minerva and the future of higher education. Cambridge, MA: The MIT Press. pp 19-45. https://doi.org/10.7551/mitpress/11142.003.0005
Kosslyn, S. M., Goldberg, R. B. & Terri, C. (2017). Unlearning to learn. In Stephen Michael Kosslyn, Ben Nelson & Robert Kerrey (ed.). Building the intentional university: Minerva and the future of higher education. Cambridge, MA: The MIT Press. pp 139-147. https://doi.org/10.7551/mitpress/11142.003.0014
Krau, S. D. (2020). The multiple uses of guided imaginery. Nurs Clin North Am. 2020 Dec;55(4):467-474. https://doi.org/10.1016/j.cnur.2020.06.013
Larsen-Freeman, D., Driver, P., Gao, X., & Mercer, S. (2021). Learner Agency: Maximizing Learner Potential [PDF]. www.oup.com/elt/expert
LeDoux, J. E. (2003a). Synaptic self: how our brains become who we are. London, UK: Penguin Books.
LeDoux, J. E. (2003b). Thoughtful feelings. Current biology. Volume 30,11, pp.619-623. https://doi.org/10.1016/j.cub.2020.04.012
LeDoux, J. E. (2020). How does the non-conscious become conscious? Current Biology 30, https://doi.org/10.1016/j.cub.2020.01.033
LeDoux, J. E. (2023). The four realms of existence: a new theory of being human. Cambridge, USA: Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674294677
Mangan, B. (2007). Cognition, fringe consciousness, and the legacy of William James. In Max Velmans & Susan Schneider (eds.), The Blackwell Companion to Consciousness. New York: Wiley-Blackwell. pp. 671--685. http://dx.doi.org/10.1002/9780470751466.ch53
Markus, H. R. (2016). What moves people to action? Culture and motivation. Current Opinion in Psychology, 8, 161–166.https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2015.10.028
Markus, H. R. & Kitayama, S. (2010). Cultures and selves: a cycle of mutual constitution. Perspectives on Psychological Science 5(4) 420–430 https://doi.org/10.1177/1745691610375557
Markus, H. R., & Nurius, P. (1986). Possible selves. American Psychologist, 41(9), 954–969. https://doi.org/10.1037/0003-066X.41.9.954
Miloyan, B. & Suddendorf, T. (2015). Feelings of the future. Trends in Cognitive Sciences, April 2015, Vol. 19, No. 4 http://dx.doi.org/10.1016/j.tics.2015.01.008
Nyberg, L., Kim, A. S. N., Habib, R., Levine, B., & Tulving, E. (2010). Consciousness of subjective time in the brain. PNAS Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 107(51), 22356–22359. https://doi.org/10.1073/pnas.1016823108
OECD (2017), The OECD Handbook for Innovative Learning Environments, OECD, Publishing, Paris, http://dx.doi.org/9789264277274-en.
OECD (2019a), "PISA 2018 Global Competence Framework", in PISA 2018 Assessment and Analytical Framework, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/043fc3b0-en.
OECD (2019b). OECD Future of Education and Skills 2030.
OECD (2021a), OECD Secretary-General's Report to Ministers 2021, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/8cd95b77-en.
OECD (2021b), OECD Skills Outlook 2021: Learning for Life, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/0ae365b4-en.
OECD (2023), "PISA 2022 Creative Thinking Framework", in PISA 2022 Assessment and Analytical Framework, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/471ae22e-en.
Radó, P. (2020). The adaptibility of education systems to future challenges in context: an analytical framework. CPS Working Papers, 2020/1. 1-33.
Renner, F., Murphy, F. C., Ji, J. L., Manly, T., & Holmes, E. A. (2019). Mental imagery as a “motivational amplifier” to promote activities. Behaviour Research and Therapy, 114, 51–59. https://doi.org/10.1016/j.brat.2019.02.002
Schacter, D.L. (2021). The seven sins of memory: how the mind forgets and remembers. Boston, USA: Mariner Books. https://doi.org/10.1080/09658211.2021.1873391
Siegel, D. J. (2022). IntraConnected. MWe (Me+We). As the integration of self, identity, and belonging. New York, USA: W. W. Norton & Company, Inc.
Suddendorf, T. (2010). Episodic memory versus episodic foresight: Similarities and differences. WIREs Cognitive Science, 1(1), 99–107. https://doi.org/10.1002/wcs.23
Suddendorf, T., Bulley, A. & Miloyan, B. (2018). Prospection and natural selection. Current Opinion in Behavioral Sciences 2018, 24:26–31 https://doi.org/10.1016/j.cobeha.2018.01.019
Suddendorf, T., Redshaw, J. & Bulley, A. (2022). The invention of tomorrow: a natural history of foresight. New York, USA: Basic Books.
Sui, J. (2016). Self-reference acts as a golden thread in binding. Trends Cogn. Sci. 20, 482–483. https://doi.org/10.1016/j.tics.2016.04.005
Sui, J., & Humphreys, G. W. (2015). The integrative self: How self-reference integrates perception and memory. Trends in Cognitive Sciences, 19(12), 719–728. https://doi.org/10.1016/j.tics.2015.08.015
Tulving, E. (2002). Chronesthesia: Awareness of subjective time. In D. T. Stuss & R. C. Knight (Eds.), Principles of frontal lobe functions (pp. 311–325). New York: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195134971.003.0020
Tulving, E. (2005). Episodic Memory and Autonoesis: Uniquely Human? In H. S. Terrace & J. Metcalfe (Eds.), The missing link in cognition: Origins of self-reflective consciousness (pp. 3–
56). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195161564.003.0001
Verplanken, B. & Sui, J. (2019). Habit and identity: behavioral, cognitive, affective and, motivational facets of an integrated self. Frontiers in Psychology, 10, Article 1504. http://doi/10.3389/fpsyg.2019.01504
Wammes, J. D., Seli, P. & Smilek, D. (2018). Mind-wandering in educational settings. In Kalina Christoff, and Kieran C. R. Fox (eds), The Oxford Handbook of Spontaneous Thought: Mind-Wandering, Creativity, and Dreaming, Oxford Library of Psychology pp. 259-272. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190464745.013.15