Bernstein után két emberöltővel A nyelvi kódok felülvizsgálata 21. századi óvodások körében

Absztrakt

Kutatásunkban nagycsoportos óvodások beszédének elemzésére vállalkoztunk Basil Bernstein nyelvi kódok elméletének aktualizálásával. Célunk volt megvizsgálni, hogy a kötelező óvodáztatás, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában leírt beszédre irányuló óvodai tevékenységek előírása (amelyek megfelelnek a Bernstein által megfogalmazott megoldási javaslatoknak) kiegyenlítik-e a lakóhely hátrányai mentén megfigyelhető nyelvi kódok különbségeit a két emberöltővel Bernstein elméletének születése után élő óvodások körében. A lakóhelyi hátrányok megragadásához a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti településkategóriák és a hátrányos helyzetű óvodások arányára vonatkozó KSH-adatok segítségével három terepen végeztünk adatfelvételt: egy hátrányos helyzetű (HH), egy kevésbé hátrányos helyzetű (KHH) és egy nem hátrányos helyzetű (NHH) településen (N = 39). Három játékos feladat segítségével vizsgáltuk az óvodások beszédét, amelyeket a Bernstein, valamint követői és kritikusai tollából született szakirodalom felülvizsgálata és egy saját pilot kutatás révén meghatározott dimenziók, mutatók és skálák segítségével elemeztünk. Elemzésünk során a HH településen élők alulmaradását tapasztalhattuk több skála esetében, hol látványosan (melléknevek, szószám, mondat összefüggés az első feladatnál, főnév-ige kapcsolat), hol pedig csak kisebb mértékben (kötőszók, bővített mondatok, személyes névmások használata). Eredményeink összességében alátámasztják, hogy a több évtizede alkotott elmélet megállapítása a mai napig érvényes: az eltérő hátrányokkal bíró településeken továbbra is különbségek tapasztalhatók a nyelvi kódokban. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy növelni szükséges az óvodai nyelvi fejlesztés hatékonyságát.