A mesterséges intelligencia szerepe az online vizsgáztatásban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A mesterséges intelligencia (MI) mára az élet számos területén jelen van, és egyre nagyobb szerephez jut. Az oktatás 4.0 megjelenése magával hozta az MI alkalmazásának új lehetőségeit. Az online tanulási lehetőségek, mint például a MOOC, a Massive Open Online Courses (tömeges nyílt online kurzusok), egyre szélesebb körben alkalmaznak mesterséges intelligenciát és gépi tanulást a tudásátadás hatékonyságának és az oktatási folyamatok javításának érdekében. Az MI segítséget nyújthat a tananyagok és számonkérések összeállításában, valamint a hallgatók hatékony teljesítményértékelésében. Azonban az MI alkalmazása kihívásokat is jelent, ilyenek például az oktatói szerep megváltozása, az adatvédelemmel és kibervédelemmel kapcsolatos aggályok. Túlnyomórészt azonban ígéretes lehetőségeket kínál a tanulók és az oktatók számára, és várhatóan egyre növekvő szerepet fog játszani az oktatásban a jövőben, mivel az MI folyamatos fejlődése segíthet tovább növelni az oktatás hatékonyságát és eredményességét. Jelen kvalitatív kutatásunk fókuszcsoportos beszélgetés (12 résztvevővel) segítségével vizsgálta az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának oktatói körében meglévő ismereteket az MI felhasználásával kapcsolatban. Célunk az volt, hogy feltérképezzük az oktatók tudását, hozzáállását és véleményét a mesterségesintelligencia-módszerekkel kapcsolatban, és betekintést nyerjünk a témával kapcsolatos álláspontjaikba és tapasztalataikba. Kutatásunk során kombinált módszertani megközelítéssel vizsgáltuk az MI-eszközök vizsgafolyamatban való használatának lehetséges előnyeit és kihívásait. Eredményeink azt mutatják, hogy az MI-eszközök javíthatják a felsőoktatásban a vizsgáztatási folyamatot, bár alkalmazásuk gondos mérlegelést és nyomon követést igényel.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ady, L. & Terpecz, G. (2018). Mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban. Repüléstudományi Közlemények, 30(1), 111–126. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/reptudkoz/article/view/4268
Ahmad, I., Sharma, S., Singh, R., Gehlot, A., Priyadarshi, N. & Twala, B. (2022). MOOC 5.0: A Roadmap to the Future of Learning. Sustainability, 14(18), 11199. DOI: 10.3390/su141811199
Alghamdi, A. & Ragab, M. (2022). Artificial Intelligence Techniques Based Learner Authentication in Cybersecurity Higher Education Institutions. Computers, Materials & Continua, 72(2), 3131–3144. DOI: 10.32604/cmc.2022.026457
Chen, Z., Juxiao, Z., Jiang, X., Hu, Z., Han, X., Xu, M., V, S. & Vivekananda, G. N. (2020). Education 4.0 using artificial intelligence for students performance analysis. Inteligencia Artificial, 23(66), 124–137. DOI: 10.4114/intartif.vol23iss66pp124-137
Csepeli, Gy. (2020a). Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Kossuth Kiadó.
Csepeli, Gy. (2020b, szerk.). Mesterséges intelligencia. Szabad Piac, (1). https://uni-milton.hu/wp-cont-ent/uploads/2020/04/Szabad-Piac-2020_1.
Deng, J. & Lin, Y. (2023). The Benefits and Challenges of ChatGPT: An Overview. Frontiers in Computing and Intelligent Systems, 2(2), 81–83. DOI: 10.54097/fcis.v2i2.4465
Dietz, F. (2020), A mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívások és lehetőségek. Scientia et Securitas, 1(1), 54–63. DOI: 10.1556/112.2020.00009
Dimitriadou, E. & Lanitis, (2023). A critical evaluation, challenges, and future perspectives of using artificial intelligence and emerging technologies in smart classrooms. Smart Learning Environments, 10, 12. DOI:10.1186/s40561-023-00231-3
Európai Bizottság (2020). Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése.https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52020DC0065
Horváth, L. (2023). A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai az oktatásban -reflexió neveléstudományi perspektívából. Konferencia: MTA PTB Digitális Pedagógia Albizottság nyilvános ülése, 2023 április. DOI: 10.13140/RG.2.2.33022.66888
Kasneci, E., Sessler, K., Küchemann, S., Bannert, M., Dementieva, D., Fischer, F., Gasser, U., Groh, G., Günnemann, S., Hüllermeier, E., Krusche, S., Kutyniok, G., Michaeli, T., Nerdel, C., Pfeffer, J., Poquet, O., Sailer, M., Schmidt, A., Seidel, T., Stadler, M., Weller, J., Kuhn, J. & Kasneci, G. (2023). ChatGPT for good? On opportunities and challenges of large language models for education, Learning and Individual Differences, 103, 102274, DOI: 10.1016/j.lindif.2023.102274
Kurzweil, R. (2013). A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát. Ad Astra Kiadó.
Lameras, P. & Arnab, S. (2022) Power to the Teachers: An Exploratory Review on Artificial Intelligence in Education. Information, 13, 14. DOI: 10.3390/info13010014
Mandić, D. (2022). A mesterséges intelligencia alkalmazása az okosotthonokban. Biztonságtudományi Szemle, 4(1), 33–41. https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/196
McCarthy, J. (2007). What Is Artificial Intelligence? Computer Science Department, Nov 12. https://www.diochnos.com/about/McCarthyWhatisAI.pdf
Meskó, B. & Görög, M. (2020). Rövid útmutató egészségügyi szakemberek számára a mesterséges intelligencia korában. Magyar Tudomány, 181(10), 1361–1377 DOI: 10.1556/2065.181.2020.10.8
Morgan, D. L. (1997) Focus Groups as Qualitative Research. Sage Publications. DOI: 10.4135/ 9781412984287
Németh, D. (2021). Mesterséges intelligencia – a közlekedés jövője? Közbiztonsági Szemle, (2), 56–72.
Omar, H. & Tilesch, Gy. (2021). Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában.Libri Könyvkiadó.
Searle, J. R. (1980). Minds, Brains and Programs. Behavioral and Brain Science, 3, 417–424.
Searle, J. R. (1996). Az elme, az agy és a programok világa. Kognitív tudomány. Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium.
Tegmark, M. (2018). Élet 3.0 Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában. HVG-Könyvek