Középiskolások tanulmányi rezilienciája Öt különböző típusú és jellegű középiskola összehasonlítása
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az élet ismeretlen helyzeteivel és különféle nehézségeivel való sikeres megküzdéshez szükséges a reziliencia, amely a kihívást tartogató helyzetek leküzdésének és az azzal való megbirkózásnak a képessége. A tanulmányi reziliencia egy diák azon innovációs és alkalmazkodóképessége, hogy tanulmányi nehézségeinek azon elemeit leküzdje, amelyek tanulmányi teljesítményére hátrányos befolyással lehetnek. Jelen kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a középiskolás korosztály esetében van-e összefüggés a tanulmányi reziliencia és a különböző középiskola-típusok jellege között. E kérdés megválaszolása céljából vizsgálatunkban öt különféle típusú, illetve jellegű középiskola összesen 1019 diákja körében kérdőíves módszerrel mértük fel a tanulmányi rezilienciát. A tanulmányi reziliencia kapcsán Cassidy (2016) nyomán vizsgáltuk a diákok kitartását, negatív érzelmi reakcióinak hiányát, valamint adaptív segítségkérését. Az eredményekből az látszik, hogy a kitartás és a negatív érzelmi reakció hiánya esetében lehetséges statisztikailag szignifikáns különbséget kimutatni a különböző iskolákban tanuló diákok között. Eredményeink orientációs pontként szolgálhatnak az egyes iskolatípusokban tanító pedagógusok és a középiskolás diákokat felvevő felsőoktatási intézmények számára.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Agasisti, T., Avvisati, F., Borgonovi, F. & Longobardi, S. (2018). Academic resilience: What schools and countries do to help disadvantaged students succeed in PISA. OECD Education Working Papers, 167. OECD Publishing. DOI: 10.1787/e22490ac-en
Allan, J. F., McKenna, J. & Dominey, S. (2014). Degrees of resilience: Profiling psychological resilience and prospective academic achievement in university inductees. British Journal of Guidance & Counselling, 42(1), 9–25. DOI: 10.1080/03069885.2013.793784
Alva, S. A. (1991). Academic invulnerability among Mexican-American students: The importance of protective resources and appraisals. Hispanic Journal of Behavioral Sciences, 13(1), 18–34. DOI: 10.1177/07399863910131002
Ang, W. H. D., Shorey, S., Lopez, V., Chew, H. S. J. & Lau, Y. (2021a). Generation Z undergraduate students’ resilience during the COVID-19 pandemic: A qualitative study. Current Psychology, 41, 8132–8146.DOI: 10.1007/s12144-021-01830-4
Ang, W. H. D., Shorey, S., Hoo, M. X. Y., Chew, H. S. J. & Lau, Y. (2021b). The role of resilience in higher education: A meta-ethnographic analysis of students’ experiences. Journal of Professional Nursing, 37(6), 1092–1109. DOI: 10.1016/j.profnurs.2021.08.010
Balázsi, I. & Horváth, Zs. (2010). A közoktatás minősége és eredményessége. In Balázs, É., Kocsis, M. & Varga, I. (szerk.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 325–632.
Brewer, M. L., van Kessel, G., Sanderson, B. Naumann, F., Lane, M., Reubenson, A. & Carter, A. (2019). Resilience in higher education students: A scoping review. Higher Education Research & Development, 38(6), 1105–1120. DOI: 10.1080/07294360.2019.1626810
Cassidy, S. (2015). Resilience building in students: The role of academic self-efficacy. Frontiers in Psycholology,6. DOI: 10.3389/fpsyg.2015.01781
Cassidy, S. (2016). The Academic Resilience Scale (ARS-30): A new multidimensional construct measure. Frontiers in Psycholology, 7, 1787. DOI: 10.3389/fpsyg.2016.01787
Connor, K. M. & Davidson, J. R. (2003). Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety,18(2), 76–82. DOI: 10.1002/da.10113Elder, T. & Jepsen, C. (2014). Are catholic primary schools more effective than public primary schools? Journal of Urban Economics, 80(1), 28–38. DOI: 10.1016/j.jue.2013.10.001
Ercse, K. (2018). Az állam által ösztönzött, egyház-asszisztált szegregáció mechanizmusa. In Fejes, J. B. & Szűcs, N. (szerk.), Én vétkem: Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület. 177–199.
Erdogan, E., Ozdogan, O. & Erdogan, M. (2015). University students’ resilience level: The effect of gender and faculty. Procedia - Social and Behavioral Sciences,186, 1262–1267. DOI: 10.1016/j.sbspro.2015.04.047
Fülöp, M. (2014). A versengéssel, a győzelemmel és a vesztéssel való adaptív megküzdés tehetséges diákoknál. In Dávid, I., Fülöp, M., Pataky, N. & Rudas, J. (szerk.), Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok 2014. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 171–195.
Floyd, C. (1996). Achieving despite the odds: A study of resilience among a group of African American high school seniors. The Journal of Negro Education, 65(2), 181–189. DOI: 10.2307/2967312
F. Lassú, Zs., Serfőző, M., Sándor, M., Kolosai, N. & Pálffy, Zs. (2015). Családi struktúra, szülői bánásmód és lélektani rugalmasság összefüggései serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 77–92. DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2015.1.7
Garami, E. (2009). A legkiválóbb középiskolák területi különbségei. Educatio, 18(2), 241–256.
Garcia-Crespo, F. J., Fernandez-Alonso, R. & Muñiz, J. (2021). Academic resilience in European countries: The role of teachers, families, and student profiles. PLoS ONE,16(7), e0253409. DOI: 10.1371/journal.pone.0253409
Hegedűs, R. (2016). Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, 26(12), 16–30. DOI: 10.17543/iskkult.2016.12.16
Hermann, Z. & Varga, J. (2016). Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: Részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In Kolosi, T. & Tóth, I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2016. TÁRKI. 311–333.
Hörich, B. (2018). Mobilitási szándékok és reziliencia. Educatio, 27(4), 711–723. DOI: 10.1556/ 2063.27.2018.4.13
HVG (2022. október 20.). HVG Rangsor Középiskola 2023. HVG különszám. HVG.
Jakab, Gy. (2020). ISKOLA – járvány idején (1. rész). Iskolakultúra, 30(9), 64–76. DOI: 10.14232/ISKKULT.2020.9.64
Jowkar, B., Kojuri, J., Kohoulat, N. & Hayat, A. A. (2014). Academic resilience in education: The role of achievement goal orientations. Journal of Advances in Medical Education and Professionalism, 2(1), 33–38.
Józsa, G. (2019). Reziliens szakgimnazisták felvételi mintázatai. Magyar Pedagógia, 119(2), 151–169. DOI: 10.17670/MPed.2019.2.151
Józsa, G. (2021). Szakközépiskolából a felsőoktatásba: Lemorzsolódási veszélyek vizsgálata egy pilotmérés alapján. Iskolakultúra, 31(7–8), 88–103.
Kopp, E. (2017). Az egyházi iskolák tanulóinak teljesítményei – és a pedagógiai hozzáadott érték. HERJ Hungarian Educational Research Journal,7 (kiegészítő szám 2), 236–251.
Kóródi, K., Szabó, É. & Jagodics, B (2022). A Tanulmányi Reziliencia Kérdőív magyar változatának adaptálása általános és középiskolás mintán. Iskolakultúra, 32(5), 46–56. DOI: 10.14232/ISKKULT.2022.5.46
Kriebs, S. (2019). Resilienz in der Schule: Wie Kinder stark werden. Junferman Verlag.
Martin, A. J. & Marsh, H. W. (2008). Academic buoyancy: Towards an understanding of students’ everyday academic resilience. Journal of School Psychology, 46(1), 53–83. DOI: 10.1016/j.jsp.2007.01.002
Martin, A. J. (2013). Academic buoyancy and academic resilience: Exploring ‘everyday’ and ‘classic’ resilience in the face of academic adversity. School Psychology International,34(5), 488–500. DOI: 10.1177/0143034312472759
McIntosh, E. A. & Shaw, J. (2017). Student resilience: Exploring the positive case for resilience. Unite Students Publications. https://www.unite-group.co.uk/sites/default/files/2017-05/student-resilience.pdf
Ligeti, Gy. & Márton, I. (n.a.). Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala. https://www.oktbiztos.hu/kutatasok/diakjog/dj_5.htm
Papp Z., A. (2022). Mérve vagyon: Az egyházi iskolák néhány oktatásstatisztikai jellemzője. Educatio, 31(3), 356–373. DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.2
Pikó, B. & Hamvai, Cs. (2012). Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban. Iskolakultúra, 22(9), 24–33.
Romano, L., Angelini, G., Consiglio, P. & Fiorilli, C. (2021). Academic resilience and engagement in high school students: The mediating role of perceived teacher emotional support. European Journal of Investigation in Health, Psychology and Education,11(2), 334–344. DOI: 10.3390/ejihpe11020025
Rudd, G., Meissel, K. & Meyer, F. (2021). Measuring academic resilience in quantitative research: A systematic review of the literature. Educational Research Review, 34, 100402 DOI: 10.1016/j.edurev.2021.100402
Schumann, R. (2009). Iskolaválasztás, továbbtanulási-végzettségi aspirációk: 10. évfolyamos tanulók iskolai teljesítménye, továbbtanulási tervei a 2007. évi Országos kompetenciamérés adatainak tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 59(10), 3–25.
Skinner, E. A., Graham, J. P., Brule, H., Rickert, N. & Kindermann, T. A. (2020). “I get knocked down but I get up again”: Integrative frameworks for studying the development of motivational resilience in school. International Journal of Behavioral Development, 44(4), 290–300. DOI: 10.1177/0165025420924122
Slavin, R. & Smith, D. (2009). The relationship between sample sizes and effect sizes in systematic reviews in education. Educational Evaluation and Policy Analysis, 31(4),500–506. DOI: 10.3102/0162373709352369
Smith, C. L. (2017). Coaching for leadership resilience: An integrated approach. International Coaching Psychology Review,12(1), 6–23. DOI: 10.53841/bpsicpr.2017.12.1.6
Standfest, C., Köller, O., Scheunpflug, A. & Weiß, M. (2004). Profil und Erträge von evangelischen und katholischen Schulen. Befunde aus Sekundäranalysen der PISA-Daten. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft, 7(3), 359–379. DOI: 10.1007/s11618-004-0039-4
Széll, K. (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében. Educatio, 24(1), 140–147.
Szemerszki, M. (2014). A középiskolából a felsőoktatásba. Jelentkezési és felvételi tendenciák. Felsőoktatási Műhely, 1. OKI. 47‒63.
Tóth, E., Fejes, J. B., Patai, J. & Csapó, B. (2016). Reziliencia a magyar oktatási rendszerben egy longitudinális program adatainak tükrében. Magyar Pedagógia, 116(3), 339–363. DOI: 10.17670/mped.2016.3.339
Trigueros, R., Magaz-González, A. M., García-Tascón, M., Alias, A. & Aguilar-Parra, J. M. (2020). Validation and adaptation of the Academic-Resilience Scale in the Spanish context. International Journal of Environmental Research and Public Health,17(11), 3779. DOI: 10.3390/ijerph17113779
Van Breda, A. D. (2018). A critical review of resilience theory and its relevance for social work. Social Work, 54(1), 1–18. DOI: 10.15270/54-1-611
Waxman, H. C., Gray, J. P. & Padron, Y. N. (2003). Review of research on educational resilience: Research report. Institute of Education Sciences.
Werner, E. E. & Smith, R. S. (2001). Journeys from childhood to midlife: Risk, resilience, and recovery. Cornell University Press.
Zarrinabadi, N., Lou, N. M. & Ahmadi, A. (2022). Resilience in language classrooms: Exploring individual antecedents and consequences. System, 109,. 102892 DOI: 10.1016/j.system.2022.102892