Az ipar 4.0 kompetenciaigényeinek hatása az iskolarendszerű oktatásra

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltárja és bemutassa az Ipar 4.0 és az alapfokú oktatás kapcsolatrendszerét és annak szerteágazó hatásait. Az Ipar 4.0 a gépesítés, a robotizáció olyan fokát jelenti, melyen az ember és a gép kapcsolata szinte szétválaszthatatlan. Kölcsönös előnyöket rejt magában: megkönnyíti, de fel is gyorsítja életünket. A gyorsuló világ gyorsuló alkalmazkodást is kíván. Nem mindegy azonban, hogy hogyan és milyen mértékig tudjuk felvenni a gyorsuló tempót. Melyek azok az ismeretek és készségek, amelyek nélkül esélyünk sincs az alkalmazkodásra? Hol és hogyan tudjuk megszerezni és elsajátítani ezeket? A kérdések azért lényegesek, mert közvetlenül befolyásolják az egyénnek a munkaerőpiacon elfoglalható helyét és ezáltal megélhetését is. A szerzők elemzik a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák és a közoktatás keretrendszerét meghatározó Nemzeti alaptanterv utolsó, 2020-as változatának kompetenciái közötti kapcsolatot. Ennek aktualitását az a megfigyelésük alapozza meg, hogy az Ipar 4.0 okozta „piacosodás” már az általános iskolai oktatásban is megjelent. Felhívják a figyelmet arra, hogy a közoktatás kimeneti kompetenciái nélkül az egyénnek nincs megfelelő alapja ahhoz, hogy meg tudjon felelni a munkaerőpiac aktuális elvárásainak. Ezek az iskolapadban elsajátított kompetenciák ugyanis megteremtik az önálló, bármely irányban és témában folytatott tanuláshoz szükséges készségeket és alapokat. Az elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy a közoktatást, különösen az alapfokú közoktatást alulértékeli a szakirodalom. Az egyes tanulási tartalmak, módszerek, eszközök, platformok újabb és újabb formáiról születnek tanulmányok, de jóval kevesebb szó esik a hagyományos oktatási módok és tartalmak jelentőségéről. Ezt a hiányt kívánták pótolni ennek a tanulmánynak a szerzői figyelemfelhívásnak szánt munkájukban.