Chocolate, cacao, aguacate... Alimentos sin fronteras

Main Article Content

Nóra Rózsavári

Resumo

Debido al descubrimiento de América, varios alimentos americanos llegaron a la Península Ibérica y a Europa. Los españoles tuvieron que nombrar los nuevos productos, o comparándolos con los ya conocidos o dándoles denominaciones prestadas de las lenguas amerindias. En este artículo se analizan 3 palabras de origen amerindio: chocolate, cacao y aguacate. Se explica cómo llegaron al húngaro, se da la fecha y la fuente de las primeras documentaciones, se informa de los cambios formales, semánticos y referenciales, y también se presenta el proceso de integración en el húngaro.

Downloads

Não há dados estatísticos.

Article Details

Como Citar
Rózsavári, N. (2018). Chocolate, cacao, aguacate. Alimentos sin fronteras. Acta Hispanica, 23, 273–285. https://doi.org/10.14232/actahisp.2018.23.273-285
Secção
Artículos
Biografia Autor

Nóra Rózsavári

Es licenciada en filología hispánica, inglesa y portuguesa, es profesora, y desde 2012, directora del Departamento de Español de la Facultadde Filosofía y Letras de la Universidad Católica Pázmány Péter de Budapest. Sus investigaciones se centran en temas de historia de la lengua española, dialectología y contacto de lenguas. Ha dedicado varias publicaciones al estudio de las palabras húngaras de origen español.

Referências

Áldássy, Antal – Ábrányi, Kornél – Aczél, Károly – József, Ágoston (eds.). 1893-1900. A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PallasLexikon_01/?pg=4&layout=s
Bárczi, Géza. 1932. «A “pesti nyelv”» Magyar Nyelv 28, 90.
Benkő, Loránd (ed.) 1993. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Budapest: Akadémiai Kiadó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MNYTESZ_Deu/?pg=0&layout=s
Bertalanffi, Pál. 1757. Világnak két rendbéli rövid ismerete... Nagyszombat: Az Akademiai Betőkkel.
CORDH = Banco de datos (cordh) [en línea]. Corpus diacrónico del húngaro. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Coromines, Joan. 2011. Breve Diccionario Etimológico de la Lengua Castellana. Madrid: Gredos.
Csefkó, Gyula. 1949. “Olasz jövevényszavainkhoz” Magyar Nyelvőr, 73, 19.
Gelei, József. 1787. Ifiabbik Robinzon. Pozsony: Patzkó Ágoston Ferentz betüivel. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://deba.unideb.hu/deba/magyar_museum/index.php?xf=mm_1_1_10_o
Hanák, János. 1845. A természetrajz elemei. Pest: Budapesti Hiradó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Kövecses, Zoltán. 1998. Magyar szlengszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
MNy = Magyar Nyelv, revista 1905-2010. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarNyelv/
napiszleng.hu. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://napiszleng.hu/romacsoki
Nyr = Magyar Nyelvőr, revista 1872-2009. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarNyelvor/
Priszter, Szaniszló. 1986. Növényneveink. Magyar–latin szógyűjtemény. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.
Révay, Mór János (ed.). 1911-1935. Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/RevaiLexikon/
Rózsavári, Nóra. 2017. “Chocolate, cacao y aguacate en húngaro” Erlendsdóttir, Erla-Martinell, Emma-Söhrman, Ingmar (eds.). 2017. De América a Europa. Denominaciones de alimentos americanos en lenguas europeas. Madrid: Iberoamericana-Vervuert. 359-373.
Sánta, Ferenc. 1956. “Kakaó” Új Hang 1956/6, 14–16. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Sarkadi, Imre. 1959. “A nyeremény” A szökevény 2. Budapest. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Surányi, Dezső. 1985. Kerti növények regénye. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.
Szarvas, Gábor – Simonyi Zsigmond Simonyi (eds.). 1890. Magyar nyelvtörténeti sotar. Budapest: Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelvtortenetiSzotar_1/?pg=3&layout=s
Táncsics, Mihály. 1836. Pazardi. Kolozsvár: Ref. Kollégyom betüivel. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://www.kiad.hu/bibl/tancsics/index.php
Tatár, Péter. 1860. A megholt peleskei nótárius. Nagy Zajtay István másodszori feltámadása és utazása a földön. Budapest: Rózsa K. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
TESz = Benkő, Loránd (ed.) 1967-1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MNYTESZ/
Tolcsvai Nagy, Gábor. 2007. Idegen szavak szótára. Budapest: Osiris Kiadó.
Velich, István - Enikő V. Nagy. 1974-1983. Nálunk is megterem. Históriák és tanácsok egzotikus gyümölcs- és fűszernövények neveléséhez. Budapest: Natura Könyvkiadó Vállalat.
Vidor, Miklós. 1954. Szökőár. Budapest: Kozmosz Könyvek. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Vörös, Éva. 1996. Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Zaicz, Gábor. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó.