A klímaváltozás oktatása nemzetközi kutatások alapján: elméleti megközelítések, hatékony módszerek és tanulási eredmények

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Jáger Borbála
Rausch Attila

Absztrakt

Az emberi tevékenységek által felgyorsult klímaváltozás, az erősödő üvegházhatás a Föld ökológiai rendszerének jelentős változásához vezet, amely komoly politikai, gazdasági és társadalmi kihívások elé állít mindannyiunkat. Miközben erősödő figyelem övezi a jelenséget és a fenntarthatóságra irányuló törekvéseket, egyre fontosabb, hogy az iskola és a neveléstudomány is megfelelő súllyal foglalkozzon a témával, segítve a diákokat az interneten és a médián keresztül áradó információk feldolgozásában, a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek megértésében.


Szakirodalmi tanulmányunkban a klímaváltozás oktatásának különböző megközelítéseit, módszereit és azok várható kimeneteleit ismertetjük nemzetközi kutatások eredményein keresztül. A jelenséget feldolgozó programok jellemzően a tanulók személyes érintettségére és aktivitására építenek. A téma feldolgozásának módszerei különféle interakciókra, beszélgetésekre vagy vitákra, a tudománnyal, tudósokkal való kapcsolat megteremtésére, a tévképzetek, félreértések tisztázására, valamint a társaság bevonására, közösségi programok szervezésére fókuszálnak, amelyek együttes alkalmazása, kapcsolódási pontjaik megtalálása növelheti a programok eredményességét. A klímaváltozással kapcsolatos fejlesztőprogramok, projektek leginkább a klímaváltozással kapcsolatos tudás bővítésében érnek el sikereket, és kevésbé eredményeznek fejlődést a környezeti attitűd terén, ugyanakkor lényegesek a környezettudatos magatartás alakításában.


A neveléstudomány feladata, hogy hozzájáruljon a klímaváltozás oktatásának fejlesztéséhez. A tanulmányban ismertetett módszerekkel elérhető, hogy a tanulók átfogó képet alkossanak a Föld rendszeréről, amely a fokozódó klímaszorongás helyett elköteleződésüket támogatja mindennapi pozitív környezettudatos tetteik gyakorlásának irányába. Mindez segít megalapozni a környezet és ember közti egyensúlyt, amely kulcsfontosságú a fenntartható társadalom kialakításában. Áttekintésünk támpontot adhat a klímaváltozás témáját különböző életkori csoportokban feldolgozni kívánó pedagógusoknak és szakembereknek.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Jáger, B., & Rausch, A. (2021). A klímaváltozás oktatása nemzetközi kutatások alapján: elméleti megközelítések, hatékony módszerek és tanulási eredmények. Iskolakultúra, 31(3), 75-92. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34268
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Bloomfield, J., & Steward, F. (2020). The politics of the green new deal. The Political Quarterly, 91(4), 770-779. DOI: 10.1111/1467-923X.12917
Bolsen, T., & Shapiro, M. A. (2018). The US news media, polarization on climate change, and pathways to effective communication. Environmental Communication, 12(2), 149-163. DOI: 10.1080/17524032.2017.1397039
Bourque, F. & Willox, A. C. (2014) Climate change: The next challenge for public mental health?, International Review of Psychiatry, 26(4), 415-422. DOI: 10.3109/09540261.2014.925851
Brumann S., Ohl U., & Schackert C. (2019). Researching Climate Change in Their Own Backyard—Inquiry-Based Learning as a Promising Approach for Senior Class Students. In Leal Filho W. & Hemstock S. (eds.). Climate Change and the Role of Education. Climate Change Management (pp. 71-86) Cham: Springer. DOI: 10.1007/978-3-030-32898-6_5
Burke, S. E., Sanson, A. V., & Van Hoorn, J. (2018). The psychological effects of climate change on children. Current psychiatry reports, 20(5), 35. DOI: 10.1007/s11920-018-0896-9
Bybee, R. W., Taylor, J. A., Gardner, A., Van Scotter, P., Powell, J. C., Westbrook, A., & Landes, N. (2006). The BSCS 5E instructional model: Origins, effectiveness, and applications. Colorado Springs, CO: BSCS.
Clayton, S., Manning, C. M., & Hodge C. (2014). Beyond storms & droughts: The psychological impacts of climate change. Washington, DC: American Psychological Association and ecoAmerica.
Clayton, S., Manning, C., Krygsman, K., & Speiser, M. (2017). Mental health and our changing climate: impacts, implications, and guidance. Washington, DC: American Psychological Association and ecoAmerica.
Doherty, T. J., & Clayton, S. (2011). The psychological impacts of global climate change. American Psychologist, 66(4), 265. DOI: 10.1037/a0023141
Dryzek, J. S., Norgaard, R. B., & Schlosberg, D. (2011). Climate change and society: Approaches and responses. In J. S. Dryzek, R. B. Norgaard, & D. Schlosberg (Eds.), The Oxford handbook of climate change and society (pp. 3–17). Oxford, UK: Oxford University Press. DOI: 10.1093/oxfordhb/9780199566600.003.0001
Dunlap, R. E., & Mertig, A. G. (2014). The Evolution of the U.S. Environmental Movement, from 1970 to 1990: An Overview In R. E. Dunlap & A. G. Mertig (Eds), American environmentalism: The US environmental movement, 1970-1990. (pp. 1-10). Taylor & Francis.
Európai Bizottság (2008). Community guidelines on State aid for environmental protection. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52008XC0401(03) Utolsó letöltés: 2021.01.15.
Európai Bizottság (2014). Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions by 2020 - Europe's climate change opportunity. Retrieved from: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ TXT/PDF/?uri=CELEX:52014DC0015&from=EN
Európai Parlament (2019). Mit jelent a karbonsemlegesség, és hogyan érhető el 2050-ig?. https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20190926STO62270/mit-jelenta-karbonsemlegesseg-es-hogyan-erheto-el-2050-ig Utolsó letöltés: 2021.01.15.
Faragó, T. (2018a). A nemzetközi környezet-és klímapolitikai együttműködés. In Mérsékelt öv? Felelős cselekvési irányok a hatékony klímavédelemért, (pp. 5-19). Budapest: Klímabarát Települések Szövetsége. http://www.klimabarat.hu/images/kiadvany/kotet.pdf Utolsó letöltés: 2021.01.15.
Faragó, T. (2018b). Környezettudomány és szkepticizmus: környezeti kibocsátások káros hatásainak felismerése és elismerése. Magyar Tudomány, 179(9), 1289-1303. DOI: 10.1556/2065.179.2018.9.3
Feinberg, M., & Willer, R. (2011). Apocalypse soon? Dire messages reduce belief in global warming by contradicting just-world beliefs. Psychological science, 22(1), 34-38. DOI: 10.1177/0956797610391911
Frick, J., Kaiser, F. G., & Wilson, M. (2004). Environmental knowledge and conservation behaviour: exploring prevalence and structure in a representative sample. Pers Individ Differ, 37(8) 1597–1613. DOI: 10.1016/j.paid.2004.02.015
Fűzné Kószó, M. (2002). A környezeti nevelés koncepciói. Iskolakultúra, 12(1), 40-50.
Fűzné Kószó, M. (2007). Földanya tiszteletére. Környezeti nevelési program a Föld Napjára. Iskolakultúra, 17(8-10), 193-196.
Gifford, R., & Sussman, R. (2012). Environmental attitudes. In S. D. Clayton (Ed.), The Oxford handbook of environmental and conservation psychology (pp. 65–80). NY & Oxford: Oxford University Press. DOI: 10.1093/oxfordhb/9780199733026.013.0004
Glenza, J., Evans, A., Ellis-Petersen, H., & Zhou, N. (2019). Climate strikes held around the world–as it happened. The Guardian, 15. https://www.theguardian.com/environment/live/2019/mar/15/climate-strikes-2019-live-latest-climate-change-global-warming Utolsó letöltés: 2021.01.10.
Gold, A. U., Oonk, D. J., Smith, L., Boykoff, M. T., Osnes, B., & Sullivan, S. B. (2015). Lens on climate change: Making climate meaningful through student-produced videos. Journal of Geography, 114(6), 235-246. DOI: 10.1080/00221341.2015.1013974
Goldstein, J. S. (2016). Climate change as a global security issue. Journal of Global Security Studies, 1(1), 95-98. DOI: 10.1093/jogss/ogv010
Harker-Schuch, I., & Watson, M. (2019). Developing a Climate Literacy Framework for Upper Secondary Students. In Leal Filho W. & Hemstock S. (eds.). Climate Change and the Role of Education. Climate Change Management (pp. 291-318). Cham: Springer. DOI: 10.1007/978-3-030-32898-6_17
Hung, C. C. (2014). Climate change education: Knowing, doing and being. New York, NY: Routledge.
Johnson, B., & Manoli, C. C. (2010). The 2-MEV scale in the United States: a measure of children's environmental attitudes based on the theory of ecological attitude. The Journal of Environmental Education, 42(2), 84-97. DOI: 10.1080/00958964.2010.503716
Jorgenson, S. N., Stephens, J. C., & White, B. (2019). Environmental education in transition: A critical review of recent research on climate change and energy education. The Journal of Environmental Education, 50(3), 160-171. DOI: 10.1080/10899995.2020.1858266
Karpudewan, M., Roth, W. M., & Abdullah, M. N. S. B. (2015). Enhancing primary school students' knowledge about global warming and environmental attitude using climate change activities. International Journal of Science Education, 37(1), 31-54. DOI: 10.1080/09500693.2014.958600
Karpudewan, M., Roth, W. M., & Chandrakesan, K. (2015). Remediating misconception on climate change among secondary school students in Malaysia. Environmental Education Research, 21(4), 631-648. DOI: 10.1080/13504622.2014.891004
Korom, E. (2005). Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Budapest: Műszaki Kiadó.
Larson Nippolt, P., & Wang, H. (2010). Engaging Youth in Non-formal Learning Through Experiential Learning and Inquiry-based learning Methods. University of Minnesota Extension.
Leal Filho W., & Hemstock S.L. (2019). Climate Change Education: An Overview of International Trends and the Need for Action. In Leal Filho W. & Hemstock S. (eds.). Climate Change and the Role of Education. Climate Change Management (pp. 1-17) Cham: Springer. DOI: 10.1007/978-3-030-32898-6_1
Lin, D., Hanscom, L., Murthy, A., Galli, A., Evans, M., Neill, E., … Wackernagel, M. (2018). Ecological Footprint Accounting for Countries: Updates and Results of the National Footprint Accounts, 2012–2018. Resources, 7(3), 58-79. DOI: 10.3390/resources7030058
Liu, Shiyu, Gillian Roehrig, Devarati Bhattacharya, and Keisha Varma. 2015. “In-service Teachers’ Attitudes, Knowledge and Classroom Teaching of Global Climate Change.” Science Educator, 24(1), 12–22.
Major, L. (2012). A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formálásában. Iskolakultúra, 12(9), 67-79.
Manoli, C. C., Johnson, B., & Dunlap, R. E. (2007). Assessing children's environmental worldviews: Modifying and validating the New Ecological Paradigm Scale for use with children. The Journal of Environmental Education, 38(4), 3-13. DOI: 10.3200/JOEE.38.4.3-13
Manoli, C. C., Johnson, B., Buxner, S., & Bogner, F. (2019). Measuring Environmental Perceptions Grounded on Different Theoretical Models: The 2-Major Environmental Values (2-MEV) Model in Comparison with the New Ecological Paradigm (NEP) Scale. Sustainability, 11(5), 1286. DOI: 10.3390/su11051286
Mazur-Stommen, S., & Farley, K. (2016). Games for Grownups: The Role of Gamification in Climate Change and Sustainability. USA: Indicia Consulting LLC.
McNeal, K. S., Libarkin, J. C., Ledley, T. S., Bardar, E., Haddad, N., Ellins, K., & Dutta, S. (2014). The role of research in online curriculum development: The case of EarthLabs climate change and Earth system modules. Journal of Geoscience Education, 62(4), 560-577. DOI: 10.5408/13-060.1
Milfont, T. L., & Duckitt, J. (2004). The structure of environmental attitudes: A first-and second-order confirmatory factor analysis. Journal of environmental psychology, 24(3), 289-303. DOI: 10.1016/j.jenvp.2004.09.001
Monroe, M. C., Plate, R. R., Oxarart, A., Bowers, A., & Chaves, W. A. (2019). Identifying effective climate change education strategies: a systematic review of the research. Environmental Education Research, 25(6), 791-812. DOI: 10.1080/13504622.2017.1360842
Moser, S. C., & Dilling, L. (2011). Communicating climate change: closing the science-action gap. In J. Dryzek, D. Schlosberg, & R. Norgaard (Eds.), The Oxford handbook of climate change and society, (pp. 161-174). London: Oxford University Press.
Nagy, L.né (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás ('inquirybased learning/teaching', IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31–51.
Nagy, L.né, Korom, E., Pásztor, A., Veres, G., & B. Németh, M. (2015). A természettudományos gondolkodás online diagnosztikus értékelése. In B. Csapó, E. Korom, & Gy. Molnár (Eds.), A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei, (pp. 87-113). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Norgaard, K. M. (2011). The Social organization of climate denial: Emotions, culture and political economy. In J. Dryzek, D. Schlosberg, & R. Norgaard (Eds.), The Oxford handbook of climate change and society, (pp. 399-413). London: Oxford University Press.
Ouariachi, T., Li, C. Y., & Elving, W. J. (2020). Gamification approaches for education and engagement on pro-environmental behaviors: Searching for best practices. Sustainability, 12(11), 4565. DOI: 10.3390/su12114565
Paksi, L. (2013). A környezeti problémák iránti érzékenyítés a köznevelésben. Iskolakultúra, 13(12), 161-169.
Pásztor, A. (2013). Digitális játékok az oktatásban. Iskolakultúra, 23(9), 37-48.
Pihkala, P. (2019). Climate anxiety. Helsinki: MIELI Mental Health Finland.
Saly, E., Néder, K., & Varga, A. (2014). A fenntarthatóságra nevelés hiányterületei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 2(1), 35-47.
Schrot O.G., Keller L., Peduzzi D., Riede M., Kuthe A., & Ludwig D. (2019). Teenagers Expand Their Conceptions of Climate Change Adaptation Through Research-Education Cooperation. In Leal Filho W. & Hemstock S. (eds.). Climate Change and the Role of Education. Climate Change Management (pp. 525-547) Cham: Springer. DOI: 10.1007/978-3-030-32898-6_29
Schuldt, J. P., Enns, P. K., & Cavaliere, V. (2017). Does the label really matter? Evidence that the US public continues to doubt “global warming” more than “climate change”. Climatic Change, 143(1), 271-280. DOI: 10.1007/s10584-017-1993-1
Steffen, W. (2011). A truly complex and diabolical policy problem. In J. Dryzek, D. Schlosberg, & R. Norgaard (Eds.), The Oxford handbook of climate change and society (pp. 21-37). London: Oxford University Press.
Svihla, V., & Linn, M. C. (2012). A design-based approach to fostering understanding of global climate change. International Journal of Science Education, 34(5), 651-676. DOI: 10.1080/09500693.2011.597453
Taber, F., & Taylor, N. (2009). Climate of Concern - A Search for Effective Strategies for Teaching Children about Global Warming. International Journal of Environmental and Science Education, 4(2), 97-116.
Tasquier, G., Levrini, O., & Dillon, J. (2016). Exploring students’ epistemological knowledge of models and modelling in science: Results from a teaching/learning experience on climate change. International Journal of Science Education, 38(4), 539-563. DOI: 10.1080/09500693.2016.1148828
Tilbury, D. (1995). Environmental education for sustainability: Defining the new focus of environmental education in the 1990s. Environmental education research, 1(2), 195-212.
Varma, K., & Linn, M. C. (2012). Using interactive technology to support students’ understanding of the greenhouse effect and global warming. Journal of Science Education and Technology, 21(4), 453-464. DOI: 10.1007/s10956-011-9337-9
Yong, K. K. L., & Savage, V. R. (2014). A Study Of The 3rs (Reduce, Reuse, Recycle) Programs In Primary Schools, Singapore. In L. H. Lye, V. R. Savage, L. M. Chou, E. Y. Liya, & H. W. Kua (Eds.), WSustainability Matters: Asia's Energy Concerns, Green Policies and Environmental Advocacy (pp. 99-141). World Scientific Publisher.
Zhang, Y., Orbie, J., & Delputte, S. (2020). China's climate change policy: Central–local governmental interaction. Environmental Policy and Governance, 30(3), 128-140. DOI: 10.1002/eet.1878