Anya-, illetve idegen nyelvi szövegértés vizsgálata pedagógusok véleményének tükrében

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Tary Blanka

Absztrakt

A magyar diákok szövegértésben nyújtott teljesítménye nem kielégítő (OECD, 2019), és a nyelvtanulással kapcsolatban is pedagógiai kultúraváltásra hívja fel a figyelmet a szakirodalom (Einhorn, 2015). A szövegértés és az idegen nyelvek ismeretének kulcsfontossága széles körben elismert. Ezek tanulásának folyamatában vitathatatlan szerep jut a tanároknak (Szivák és mtsai, 2020), ami érdekes kérdéseket vet fel a kutatók számára: Milyen szövegértési nehézségeik adódhatnak a tanároknak anya- és idegen nyelven? Hogyan látják a szövegértés fejlesztését a magyar és idegen nyelvű tanórákon? Az idegen nyelvi szintjük befolyásolja olvasási nehézségeiket és véleményüket a szövegértés-fejlesztésről? A kutatásban N = 326 tanár és tanárjelölt vett részt, online anonim kérdőívet töltöttek ki, amelyből a kutatási kérdésekhez kapcsolódó nyitott végű kérdéseket és két zártvégű kérdést tárgyal a jelen tanulmány. Az eredmények azt mutatják, hogy anyanyelven inkább külső tényezőket neveznek meg szövegértési problémaként, míg idegen nyelven saját nyelvi hiányosságukat látják a nehézség gyökerének. Az idegennyelv-tudásuk különbségei eltérő szintű fogalmi műveletek nehézségének azonosításában mutatkoznak meg. A válaszadók a szövegértés tanórai fejlesztését tanári döntéseknek és módszerválasztásnak tulajdonítják; hangsúlyosabbnak találják a szövegértés fejlesztését idegen nyelvű tanórákon. Az idegennyelv-tudás szintje az idegen nyelvi szövegértés-fejlesztésről alkotott véleményeket jelentősebben differenciálja, mint az anyanyelvieket. A kapott eredmények tájékoztatást nyújthatnak mind a pedagógusoknak, mind a tanárképzés számára, illetve informálhatják a tanítási gyakorlatot anya- és idegen nyelvi szövegértés- fejlesztés területén.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Tary, B. (2021). Anya-, illetve idegen nyelvi szövegértés vizsgálata pedagógusok véleményének tükrében. Iskolakultúra, 31(3), 30-50. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.03.30
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány