A lemorzsolódás egyéni és kontextuális tényezői

Fő cikk tartalom

Paksi Borbála
Széll Krisztián
Magyar Éva
Fehérvári Anikó

Absztrakt

Tanulmányunk az iskolai lemorzsolódás összetett, több szintű elemzését kísérli meg egy 2018/2019-es tanévben végzett empirikus (önkitöltős kérdőíves) kutatás alapján. A hozzáférési alapú mintát 88 általános iskola (feladatellátási hely) pedagógusai (1136 fő) és hetedik osztályos tanulói (1953 fő) alkotják. Az elemzési keretet a nemzetközi irodalom szisztematikus vizsgálatai adták, mely a lemorzsolódás okait egyéni, családi és iskolai szintű tényezőkre bontják. A korábbi hazai kutatási eredmények is megerősítik ezt a tipizálást, ugyanakkor a hazai elemzésekből még hiányzik a jelenség komplex vizsgálata, illetve többféle (szociológiai, pedagógiai, pszichológiai) nézőpont alkalmazása. Írásunk erre tesz kísérletet. Az eredmények megerősítik a nemzetközi kutatási tapasztalatokat, kiemelhetjük azonban a családi háttér erőteljes dominanciáját, mint alapvető magyar sajátosságot.

Cikk részletek

Hogyan kell idézni
Paksi, B., Széll, K., Magyar , Éva, & Fehérvári, A. (2020). A lemorzsolódás egyéni és kontextuális tényezői. Iskolakultúra, 30(8), 62-81. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.8.62
Folyóirat szám
Rovat
Tematikus blokk

Hivatkozások

Adamecz-Völgyi Anna (2018). Increased Compulsory School Leaving Age Affects Secondary School Track Choice and Increases Dropout Rates in Vocational Training Schools. KRTK KTI, BWP, 2018/1.
Andor Mihály (2001). Társadalmi egyenlőtlenség és iskola. Educatio, (1), 15-30.
Bánkúti Zsuzsa, Horváth Zsuzsa & Lukács Judit (2004). A szakképző iskolába járó diákok tanulási nehézségei. Iskolakultúra, 14 (5), 3-26.
Berényi Eszter (2015). Kudarc-rutinok vagy megoldás-keresés – probléma-narratívák a szakképzésben. In. Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (szerk.), Kudarcok és megoldások Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 89-108.
Cantrill, H. (1965). The pattern of human concern. Rutgers University Press.
Csapó Benő, Fejes József Balázs, Kinyó László & Tóth Edit (2019). Educational achievement in social and international contexts. In. Tóth, István György (szerk.), Hungarian Social Report 2019. Budapest: Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt., 217-236.
De Witte, K., Cabus, S., Thyssen, G., Groot, W. & Maassenvandenbrink, H. (2013). A Critical Review of the Literature on School Dropout. Educational Research Review. 10, 13-28. 10.1016/j.edurev.2013.05.002.
Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (2015, szerk.). Kudarcok és megoldások Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Fehérvári Anikó (2015). Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei. Neveléstudomány, (3), 31-47.
Fehérvári Anikó (2016). Iskolai eredményesség és hátrányos helyzet. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Budapest: OFI, 15-27.
Fehérvári Anikó (szerk.) (2008). Szakképzés és lemorzsolódás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Fehérvári Anikó, Tókos Katalin, Rapos Nóra, Szivák Judit, Lénárd Sándor, Szabó Lilla, Paksi Borbála & Széll Krisztián (2020). A lemorzsolódás iskolai és tanulói tényezői. In: ONK kötet (megjelenés alatt)
Fehérvári Anikó, Magyar Éva & Széll Krisztián (2020). A tanulói lemorzsolódás empirikus vizsgálata – elméleti és módszertani keretek. Iskolakultúra, 30(), .
Fusco, A., Guio A. C. & Marlier E. (2010). Income poverty and material deprivation in European countries. Eurostat Methodologies and working papers, Luxembourg: Publications Office of the European Union.
González-Rodríguez, D., Vieira, M. J. & Vidal, J. (2019). Factors that influence early school leaving: a comprehensive model, Educational Research, 61:2, 214-230, DOI: 10.1080/00131881.2019.1596034. [2020.03.29.]
Guio, A.C., Gordon D. & Marlier E. (2012). Measuring material deprivation in the EU. Indicators for the whole population and child-specific indicators. Paper presented during the working group meeting ‘Statistics on Living Conditions’, Eurostat, 29–31 May, Luxembourg.
Hajdú Tamás, Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2014). Roma fiatalok a középiskolában. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. BWP – 2014/7
Hermann Zoltán (2019). A tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatása a lemorzsolódásra. In Munkaerőpiaci tükör 2018. Munkaerőpiaci Tükör. Budapest: Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 69-75.
Hőrich Balázs (2019). Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében. Educatio (28)4, 659-682.
Juhász Judit & Mihályi Krisztina (2015). A pedagógus kulcsszerepe a középfokú oktatásból történő lemorzsolódás megelőzését célzó jelző- és pedagógiai támogatórendszerben hazai és nemzetközi példák alapján. Neveléstudomány, (3), 17-30.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2009). A roma fiatalok általános iskolai eredményessége, középiskolai továbbtanulása és középiskolai sikeressége. /Zárótanulmány/. Budapest. MTA–KTI.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2010). Iskolázatlan szülők gyermekei és roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló az Educatio Életpálya-felmérésének 2006 és 2009 közötti hullámaiból. In. Kolosi Tamás & Tóth István György (szerk.),Társadalmi Riport. Budapest: TÁRKI, 371-407.
Kertesi Gábor & Kézdi Gábor (2012). A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle, 59.(7–8), 798–853.
Liskó Ilona (1986). Kudarcok középfokon. Budapest: Oktatáskutató Intézet
Liskó Ilona (2003). Kudarcok a középfokú iskolákban. Budapest: Oktatáskutató Intézet
Lyche, C. S (2010). Taking on the Completion Challenge a Literature Review on Policies to Prevent Dropout and Early School Leaving. OECD Education Working Paper No. 53.
Mártonfi György (2006). Adalékok a szegregáció és az iskolai eredményesség összefüggéséhez. Iskolakultúra, (12), 28-42.
Mártonfi György (2011). „Hány éves korig tartson a tankötelezettség?” Válaszkísérlet egy rossz kérdésre, Szakpolitikai javaslat, Budapest: OFI
Mártonfi György (2014). Korai iskolaelhagyás – Hullámzó trendek Educatio, (1), 36-49.
Mayer József (2008). Iskolaelhagyók. Taní-tani. (1)
Németh Ágnes, Várnai Dóra. (2019, szerk). Kamaszéletmód Magyarországon. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest:, ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó
OECD (2019). PISA 2018 Results (Volume II): Where All Students Can Succeed, Paris: OECD
Pikó, Bettina. (1998). Social support and health in adolescence: a factor analytical study. British Journal of Health Psychology, 3, 333-344.
Rayman Júlianna (2015). Diverzitás az iskolában – pedagógusok és iskolaigazgatók különböző szociokulturális hátterű tanulókról való gondolkodásának vizsgálata. Autonómia és Felelősség, 5(2), 33-46.
Rehbein, F., & Baier, D. (2013). Family-, media-, and school-related risk factors of video game addiction. Journal of Media Psychology, 25(3), 118-128.
Rosenberg, M. (1965). Society and adolescent self-image. Princeton University Press: Princeton, NJ.
Rumberger R. W. (2012). Dropping out. Cambridge: Harvard University Press
Sallay Viola, Martos Tamás, Földvári Mónika, Szabó Tünde, & Ittzés András. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259‒275.
Smeyers, P. (2006). The Relevance of Irrelevant Research; the Irrelevance of Relevant Research. In: P. Smeyers and M. Depaepe (Eds.). Educational Research: Why 'What Works' Doesn't Work Dordrecht: Springer, 95-108.
Széll Krisztián (2015). Iskolai eredményesség a hátrányos helyzet tükrében Educatio 2015/1. 140-147.
Széll Krisztián (2018). Iskolai légkör és eredményesség. Fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Szeged: Belvedere
Szemerszki Marianna (2015). A tanulói eredményesség dimenziói és háttértényezői. In Szemerszki Marianna (szerk.), Eredményesség az oktatásban. Budapest: OFI, 52-91.
Szemerszki Marianna (2016). A tanulói továbbhaladás egyéni és intézményi jellemzői. In Szemerszki, M. (szerk.), Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Budapest: OFI, 29-50.
Szügyi Jerne (2019). Munkavállalás tanulói jogviszonnyal. Opus et Educatio, 6(1), 87-108.
Tomaszewska-Pękała, H., Marchlik, P. & Wrona, A. (2017). RESL Publication 6 Finding Inspiring Practices on How to Prevent ESL and School Disengagement. Lessons from the Educational Trajectories of Youth at Risk from Nine EU Countries. Faculty of Education, University of Warsaw: Poland.
Townsend, P. (1979). Poverty in the United Kingdom: a survey of household resources and standards of living. Harmondsworth, Penguin Books,
Varga Aranka (2015). Lemorzsolódás vagy inklúzió. . In. Fehérvári Anikó & Tomasz Gábor (szerk.), Kudarcok és megoldások Budapest: OFI 73-86.
Varga Aranka (2017). A hazai oktatási integrációs tapasztalatok és a korai iskolaelhagyás megelőzése. In: Zsolnai Anikó & Kasik László (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2016. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága,. 113–141.
Varga Júlia (2019, szerk). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet