Úgy, mint a nagyok! Kreatív workshop általános iskolásoknak

Fő cikk tartalom

Horváth Daniella Dominika
Csordás Tamás
Horváth Dóra
Cosovan Attila

Absztrakt

Tanulmányunkban a designkommunikáció módszertanára építő és a wikinómia eszközkészletét felhasználó „Az otthonom jobbá tételére vállalkozom” saját fejlesztésű kreatív oktatásmódszertani eszköz kerül bemutatásra. A workshop kifejlesztése során a cél egy olyan a zárt iskolai keretrendszerbe integrálható oktatásmódszertani eszköz megalkotása volt, mely kreativitást fejleszt, közösséget formál, és folyamatos visszajelzést nyújt a pedagógusoknak, diákoknak. Tanulmányunkban először a kooperációra építő, azt aktívan használó az oktatást fejleszteni hivatott módszertanok kerülnek ismertetésre, kiemelt hangsúlyt fektetve azok csoportmunkára építő jellegére. Részletesen ismertetjük a problémaalapú tanulásban rejlő lehetőségeket, mely az általunk fejlesztett workshop kiindulópontja volt. Bemutatásra a wikinómia mint tömeges együttműködés és a hozzá kapcsolódó oktatási lehetőségek, valamint ismertetésre kerül a fejlesztésünk alapját jelentő designkommunikáció kreatív tervezői módszertana. A tanulmány záró szakaszában a részvételi akciókutatás és a reflexiók narratív elemzésének módszertanát alkalmazva ismertetjük a workshop pontos menetét az oktatási termékünk pilot projektjei egyikének eredményeit. A Veszprém megyében megvalósult kutatás legfontosabb eredménye a közösség együttalkotásán keresztül megvalósult kohéziós erő és annak közösségformáló ereje, a terméktervezés hozzáadott értékét jelentő sikerélmény, valamint a módszerben rejlő tanulási potenciál.


 


 

Cikk részletek

Hogyan kell idézni
Horváth, D. D., Csordás, T., Horváth, D., & Cosovan, A. (2020). Úgy, mint a nagyok!. Iskolakultúra, 30(4-5), 49-66. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33133
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Allegra, M., La Guardia, D., Ottaviano, S., Dal Grande, V., & Gentile, M. (2013). A serious game to promote and facilitate entrepreneurship education for young students. In: Long, C.A., Mastorakis, N.E., & Mladenov, V. (eds.). Recent Advances in Education and Educational Technologies – Proceedings of the 2013 International Conference on Education and Educational Technologies, Rhodes, Jul 16-19, 2013. 256-263.
Aronson, E., Stephan, C., Sikes, J., Blaney, N., & Snapp, M. (1978). The Jigsaw Classroom. Beverly Hills, CA: Sage.
Baines, E., Blatchford, P., & Kutnick, P. (2016). Promoting effective group work in the primary classroom: A handbook for teachers and practitioners. London: Routledge.
Benkler, Y. (2006). The Wealth of Networks: How Soci- al Production Transforms Markets and Freedom. New Haven, Conn: Yale University Press
Bodorkós Barbara (2010). Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő.
Bús Enikő (2015). Problémaközpontúság és tanítási módszerek vizsgálata általános és középiskolai pedagógusok körében. In: Tóth Zoltán (szerk.). Új kutatások a neveléstudományokban 2014: Oktatás és Nevelés – Gyakorlat és Tudomány. Debrecen: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága / Debreceni Egyetem. 59-67.
Co & Co Communications Kft. (2008). Designkommunikáció = Fejlesztésbe integrált kommunikáció. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 113(12[1]), Lajstromszám: 196961.
Collard, P., & Looney, J. (2014). Nurturing creativity in education. European Journal of Education, 49(3), 348-364. doi: 10.1111/ejed.12090
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2016). Emóció–Ráció: Tervezés–Vezetés: Designkommunikáció. Vezetéstudomány, 47(3), 36-45.
Cosovan Attila & Horváth Dóra (2017). Miért nem TÜKRÖZŐDIK a JÖVŐTERVEZÉS a mindennapi oktatási gyakorlatban?: Wikinómikus együttműködés tapasztalatai a marketing MSc képzésben. Bányai Edit, Lányi Beatrix & Törőcsik Mária (szerk.). Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás: Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia: Tanulmánykötet. 584-593.
Cosovan Attila (2009). DISCO. Budapest: Co&Co Communication. URL: http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web
Csapó Benő (2007) A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében. Új pedagógiai szemle. 57(3-4), 11-23. URL: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00112/2007-03-ko-Csapo-Tanari.html
Csíkos Csaba (2010). Problémaalapú tanulás és matematikai nevelés. Iskolakultúra, 20(12), 52-60.
Csíkszentmihályi Mihály (2001). Flow: az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó
Csillag Sára (2016). A kooperatív akciókutatás elmélete és gyakorlata. Prosperitas, 3(2), 36-62.
Csillag Sára, Udvarhelyi Éva Tessza, Málovics György, Gosztonyi Márton & Gelei András (2018). Mi az a részvételi akciókutatás (RAK)? Kik azok a részvételi akciókutatók? Ötféle élmény és értelmezés (szerkesztett interjú). Kovász, 22(1-4), 53-83.
D. Molnár Éva (2019). Nevelhet-e a neveléstudomány? A neveléstudomány az elvárások össztüzében. Apertúra, 2019(tavasz). doi: 10.31176/apertura.2019.14.3.7
de Corte, E. (2001). Az iskolai tanulás: A legfrissebb eredmények és a legfontosabb tennivalók. Magyar Pedagógia, 101(4), 413–434.
de Graaf, E., & Kolmos, A. (2003). Characteristics of problem-based learning. International Journal of Engineering Education. 19(5), 657-662.
Denzin, N., & Lincoln, Y. (1994, eds.). Handbook of Qualitative Research. Thousand Oaks, CA: Sage.
Dorst, K. (2011). The core of ‘design thinking’and its application. Design Studies, 32(6), 521-532. doi: 10.1016/j.destud.2011.07.006
Duch, B. J. (1996). Problem-Based Learning in Physics: The Power of Students Teaching Students. Journal of College Science Teaching, 15(5), 326-29.
Falus Iván (2003). Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.). Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 243–296.
Fazekas Ágnes (2012). Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatásmenedzsment Intézeti Központ. Kézirat (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatasfejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)
Finkle, S. L., & Torp, L. L. (1995). Introductory Documents. Center for Problem-Based Learning. Aurora, IL: Illinois Math and Science Academy.
Fullan, M. (2008a). Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008b). Változás és változtatás. II. A folytatás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Fullan, M. (2008c). Változás és változtatás. III. A ráadás. Budapest: Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet
Galton, M. J., Simon, B., & Croll, P. (1980). Inside the primary classroom. London: Routledge.
Galton, M., & Williamson, J. (2003). Group work in the primary classroom. London: Routledge.
Gillies, R. M. (2003). Structuring cooperative group work in classrooms. International Journal of Educational Research, 39(1-2), 35-49. doi: 10.1016/S0883-0355(03)00072-7
Halász Gábor (2008). Előszó a magyar kiadáshoz. In Fullan, M., Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 8-9
Havas Péter (2004). Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új pedagógiai szemle, 54(6), 3-8.
Horváth Daniella Dominika, Cosovan Attila, Csordás Tamás, Horváth Dóra & Mitev Ariel (2019). Vállalkozásra fel, gyerekek! – A vállalkozói attitűd fejlesztési lehetőségei gyermekkorban a designkommunikáció módszertanának alkalmazásával. In: Kőszegi Irén Rita (szerk.). III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia –„Versenyképesség és innováció” – 2018.09.27-28., Kecskemét, Tanulmánykötet. 415-421.
Horváth Dóra & Mitev Ariel (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea.
Horváth Dóra, Cosovan Attila, Horváth Daniella & Namaz Lachin (2018). Tanulás-munka interface. A valós idejű találkozások jelentősége a digitális oktatási környezetben. Vezetéstudomány, 49(12), 67-77. doi: 10.14267/VEZTUD.2018.12.08
Johnson, R. T., & Johnson, D. W. (2008). Active learning: Cooperation in the classroom. The annual report of educational psychology in Japan, 47, 29-30.
Juhász, Cs. (2017): Z generációs hallgatók felsőoktatási motivációjának vizsgálata. Közép- Európai Közlemények. 2017, 10.2: 131-141.
Kim Rita (1998). A belső motivációt befolyásoló tényezők és megjelenésük a Montessori- pedagógiában. Új Pedagógiai Szemle, 48(3), 44–54.
Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra. 26(3), 89-100.
Knight, L. (2002). Network learning: Exploring learning by interorganizational networks. Human Relations, 55(4), 427-454. doi: 10.1177/0018726702554003
Molnár Gyöngyvér (2004). Problémamegoldás és probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 14(2), 12-19.
Molnár Gyöngyvér (2005). A probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 15(10), 31-43.
Molnár, G. (2010). Technológiaalapú mérésértékelés hazai és nemzetközi implementációi. Iskolakultúra, 20(7-8), 22-34.
Mortimore, P., Sammons, P., Stoll, L., & Ecob, R. (1988). School matters. Berkeley, CA: University of California Press
Nagy Lászlóné (2010). A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra, 20(12), 31-51.
OECD (2014). PISA 2012 Results: Creative Problem Solving: Students’ Skills in Tackling Real-Life Problems (Volume V), Paris: OECD Publishing. doi: 10.1787/9789264208070-en
Oláh Attila (1999). A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülőkorban. Iskolakultúra, 9(6-7), 15-27.
Pais, E.R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudomány-kommunikációjához-Tanulmány
Pajor Gabriella (2015). "Gyorsabban, magasabbra, bátrabban" - de hogyan?: teljesítménymotiváció iskolai környezetben. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
Pásztor-Kovács Anita (2015). Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 25(2), 3-16. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.2.3
Pataki György & Vári Anna (2011, szerk.). Részvétel− Akció− Kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézete
Penuel, W. R., Turner, M. L., Jacobs, J. K., Van Horne, K., & Sumner, T. (2019). Developing tasks to assess phenomenon‐based science learning: Challenges and lessons learned from building proximal transfer tasks. Science Education. (ahead of print). doi: 10.1002/sce.21544
Péteri Gábor (2015). Hosszú tanulási folyamat a közoktatásban. Magyar Tudomány, 176(7), 807-812.
Prensky, M. (2001). "Digital Natives, Digital Immigrants Part 1", On the Horizon, Vol. 9 Iss: 5, 1 – 6
Radó Péter (2017). Az iskola jövője. Budapest: Noran Libro
Reason, P., & Bradbury, H. (2001, eds.). Handbook of action research.Thousand Oaks, CA: Sage
Sahlberg, P. (2009). The role of education in promoting creativity: potential barriers and enabling factors. In Villalba, E. (ed.). Measuring creativity: Proceedings for the conference, “Can creativity be measured?”Brussels, May 28–29, 2009. Luxembourg: Publications Office of the European Union. 337–344.
Seikkula‐Leino, J. (2011). The implementation of entrepreneurship education through curriculum reform in Finnish comprehensive schools. Journal of Curriculum Studies, 43(1), 69-85. doi: 10.1080/00220270903544685
Shepard, L. A. (2015). If we know so much from research on learning, why are educational reforms not successful. In Feuer, MJ., Berman, A.I., & Atkinson, R.C.(eds.). Past as Prologue: The National Academy of Education at 50. Members Reflect. Washington, DC: National Academy of Education. 41-52.
Smola, K.W., & Sutton, C. D. (2002). Generational differences: revisiting generational work values for the new millennium. Journal of Organizational Behavior, 23(4), 363–382. doi: 10.1002/job.147
So, K., & Kang, J. (2014). Curriculum reform in Korea: Issues and challenges for twenty-first century learning. The Asia-Pacific Education Researcher, 23(4), 795-803. doi: 10.1007/s40299-013-0161-2
Strauss, A.L., & Corbin, J. (1990). Basics of Qualitative Research: Grounded Theory Procedures and Techniques. Newbury Park, CA: Sage.
Symeonidis, V., & Schwarz, J. F. (2016). Phenomenon-Based Teaching and Learning through the Pedagogical Lenses of Phenomenology: Te Recent Curriculum Reform in Finland. Forum Oświatowe, 28(2), 31–47.
Szebeni Rita (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola.
Tapscott, D., & Williams, A. D. (2006). Wikinómia, Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés. Budapest: HVG Könyvek.
Tímár Éva (2006). Tantestületi légkörvizsgálat. Iskolakultúra, 16(3), 11-23.
Torda, Á. (2000). Figyelemfejlesztő program. Budapest: OKI PTK.
Tosifescu, S. (2009). Minőség és kompetencia az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 59(11), 29-34.
Tóth Péter (2017). Tanulóközpontú tanulás és problémamegoldás: a probléma alapú tanulás. Tóth Péter, Hanczvikkel Adrienn & Duchon Jenő (szerk.). Tanulóközpontú oktatás, módszertani megújulás a szakképzésben és a felsőoktatásban. Budapest: Óbudai Egyetem. 79-97.
Törőcsik, M.- Szűcs, K.-Kehl, D. (2014). Generációs gondolkodás – A Z és az Y generáció életstílus csoportjai. Marketing & Management, 48.klnsz.2, 3-15.
Vastagh Zoltán (1999, szerk.). Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában III. Az együttműködés kiemelt szerepe a produktív tanulás folyamatában. JPTE, Tanárképző Intézet, Pécs.
Veres Gábor (2016). Gondolkodás- és képességfejlesztés: kihívások és megoldások a SAILS projektben. Iskolakultúra, 26(3), 43-56. doi: 10.17543/ISKKULT.2016.3.43
Watkins, C., Carnell, E., & Lodge C. (2007). Effective Learning in Classrooms. London: Paul Chapman Publishing
Zolnai Erika, Balogh Erzsébet, Barnucz Nóra, Fónai Mihály & Hüse Lajos (2016). Lehetőség, kihívás vagy akadály? A közoktatás integrációs feladatai - nemzetközi kitekintés és magyarországi helyzetkép. Különleges Bánásmód, 2(2), 5-21.