Az amerikai hadsereg a hírmédiában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány a kulturális tanulmányok és a médiatudomány határmezsgyéjén helyezkedik el az amerikanisztika tágabb kontextusában: a framingelmélet eszközrendszerének felhasználásával arra keresi a választ, hogy az amerikai hadsereg hogyan jelenik meg az amerikai hírmédiában, valamint, hogy a létrejövő médianarratívák milyen médiaszövegekben megjelenő konstruktumokkal vannak összhangban. Távolabbi célja egy nemzetközi kitekintés és összehasonlítás alapjainak megteremtése a hazafias nevelés társadalmi beágyazottságának vizsgálatáról. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy több keret is azonosítható a vizsgált szövegekben. Az alkalmazott keretek támogató hangvételűek mind a „kemény”, mind a „puha” hírek tekintetében, annak ellenére, hogy a híradások heterogén nézőpontokat is bemutatnak a kiegyensúlyozottság jegyében. A hírműsorokban kirajzolódó kép az amerikai hadsereget implicit módon a nemzeti lojalitás és identitás megtestesítőjeként ábrázolja, mely tevékenyen támogatja a tisztelet kultúrájának kiszélesítését az amerikai fegyveres erők kötelékében. Ennek ellenére a nemzetvédelmi feladatok nagyságához (és egyes feladatok újszerűségéhez) mérten a hadsereg mégis alacsony létszámokkal küzd. Összességében elmondható, hogy az amerikai hadsereg reprezentációja a hírműsorokban a három haderőnem toborzó irodalmában kirajzolódó képpel van összhangban.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers TKP2021-NVA-10
Hivatkozások
AdFontes. (2023). Interactive media bias chart.https://adfontesmedia.com/interactive-media-bias-chart/
Armor, D. J. (1996). Race and gender in the U.S. military. Armed Forces & Society,23(1), 7–27. DOI: https://doi.org/10.1177/0095327x9602300101
Bajomi-Lázár, P. (2006). Manipulál-e a média? Médiakutató,4(2). https://mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/
Baróti, E. & Mészáros A. (2011). Módszertani diverzitások megjelenése a műszaki felsőoktatásban In Hegedűs Judit (szerk.), Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány – a múlt értékei és a jövő kihívásai: XI. Országos Neveléstudományi Konferencia, program és összefoglalók. 273. ISBN:9789636933807
Baum, M. A. (2003). Soft news goes to war: public opinion and American foreign policy in the age. Princeton University Press. http://www.jstor.org/stable/j.ctt7sfmh DOI: https://doi.org/10.1515/9781400841288
Bouffard, L. A. (2005). The military as a bridging environment in criminal careers: differential outcomes of the military experience. Armed Forces and Society, 31(2). DOI: https://doi.org/10.1177/0095327x0503100206
Brown, M. T. (2007). Enlisting masculinity: gender and the recruitment of the all-volunteer force. PhD-értekezés. Rutgers University.
CBC Radio (2020). How Hollywood became the unofficial propaganda arm of the U.S. military. https://www.cbc.ca/radio/ideas/how-hollywood-became-the-unofficial-propaganda-arm-of-the-us-military-1.5560575
Cohen, B. C. (1963/1993). The press and foreign policy. Princeton University Press.
Craig, J. & Foster, H. (2013). Desistance in the transition to adulthood: the roles of marriage, military, and gender. Deviant Behavior, 34(3),208–223. DOI: https://doi.org/10.1080/01639625.2012.726173
Cserkits, M. (2021). Representation of armed forces through cinematic and animated pieces: case studies. Journal of Advanced Military Studies, 12(1). DOI: https://doi.org/10.21140/mcuj.20211201008
Dyer, G. (1982). Advertising as communication. Methuen. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203158340
Enloe, C. (1989). Bananas, beaches and bases: makingfeminist sense of international politics. University of California Press.
Enloe, C. (1996). “Women, men, and soldiering after the cold war.” In Fredland, J. E., Gilroy, C. L., Little, R. D. & Sellman, W. S. (szerk), Professionals on thefront line: two decades of the all-volunteer force. Brassey’s.
Enloe, C. (1988). Beyond ‘Rambo’: women and the varieties of militarized masculinity. In Isaksson, E. (szerk.), Women and the military system. St. Martin’s Press. 71–93.
Entman, R. B. (1993). Framing: toward clarification of a fractured paradigm. Journal of Communication, 43(4). 51–58. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1993.tb01304.x
Faris, J. H. (1984). Economic and noneconomic factors of personnel recruitment and retention in the AVF. Armed Forces and Society, 10(2), 251–275. DOI: https://doi.org/10.1177/0095327x8401000207
Fiske, J. (1982). Introduction to communication studies. Methuen. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203323212
Fiske, J. (1987). Television culture. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203133446
Gerbner, G. (2000). A média rejtett üzenete. Osiris Kiadó.
Gibbs, B. & Hilburn, J. (2021). “No one should see what they have to do”: military children and media representations of war. The Journal of Social Studies Research, 45(2), 130–149. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jssr.2020.07.002
Grove, D. (2022). 5 of the most accurate military representations on screen. We Are the Mighty. https://www.wearethemighty.com/popular/most-accurate-representation-military-film/
Kleykamp, M. & Hipes, C. (2015). Coverage of veterans of the wars in Iraq and Afghanistan in the U.S. Media. Sociological Forum, 30(2). 348–368. DOI: https://doi.org/10.1111/socf.12166
MacLean, A. (2018). AFew good men and women: gender, race, and status in the wartime volunteer military. Population Research and Policy Review, 37(4), 591–613. http://www.jstor.org/stable/45179521 DOI: https://doi.org/10.1007/s11113-018-9479-z
MacLean, A. & Elder, G. H. Jr. (2007). Military service in the life course. Annual Review of Sociology, 33, 175–96. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.soc.33.040406.131710
McCombs, M. E., Shaw, D. L. & Weaver, D. H. (2014). New directions in agenda-setting theory and research. Mass Communication and Society, 17(6), 781–802. DOI: https://doi.org/10.1080/15205436.2014.964871
Mead, C. (2013). War Play: video games and the future of armed conflict. HarperCollins. https://www.annualreviews.org/doi/abs/10.1146/annurev.soc.33.040406.131710?journalCode=soc
Merry, S. (2015). There’s a divide between civilians and soldiers, partly because of Hollywood. Washington Post. https://www.washingtonpost.com/lifestyle/style/theres-a-divide-between-civilians-and-soldiers-hollywood-is-partly-to-blame/2015/05/17/ea1332f0-f819-11e4-a13c-193b1241d51a_story.html?utm_term=.5f613af03a96
Moore, B. L. (2020). Military women: changes in representation and experiences. In Sookermany, A. (szerk.), Handbook of military sciences. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-02866-4_80-1
Obradovic, L. (2014). Gender integration in NATO military forces: cross-national analysis. Ashgate.
Parrott, S., Albright, D. L., Dyche, C. & Steele, H. G. (2019). Hero, charity case, and victim: how US news media frame military veterans on Twitter. Armed Forces & Society, 45(4), 702–722. DOI: https://doi.org/10.1177/ 0095327X18784238
Parrott, S., Albright, D. L. & Eckhart, N. (2021). Veterans and media: the effects of news exposure on thoughts, attitudes, and support of military veterans. Armed Forces & Society. DOI: https://doi.org/10.1177/0095327X20986145
Parrott, S., Albright, D. L., Eckhart, N. & Laha-Walsh, K. (2020). Mental representations of military veterans: the pictures (and words) in our heads. Journal of Veterans Studies, 6(3), 61–71. DOI: https://doi.org/10.21061/jvs.v6i3.207
Parrott, S., Albright, D. L., Laha-Walsh, K., Eckhart, N. R. & Allen, H. G. (2022). When we post about #veterans: the role of news media in guiding social media dialogue about military veterans. Journal of Veterans Studies,8(1), 222–230. DOI: https://doi.org/10.21061/jvs.v8i1.311
Patterson, T. E. (2000). Doing well and doing good: how soft news and critical journalism are shrinking the news audience and weakening democracy–and what news outlets can do about it. Social Science Research Network Electronic Paper Collection. https://ssrn.com/abstract=257395 DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.257395
Rhidenour, K. B., Barrett, A. K. & Blackburn, K. (2019). Heroes or health victims?: exploring how the elite media frames veterans on veterans day. Health Communication, 34(4), 1–12. DOI: https://doi.org/10.1080/10410236.2017.1405481
Rollins, P. C. & O’Connor, J. E. (2008). Why we fought: America’s wars in film and history. University Press of Kentucky.
Sass, J., & Bodnár, É. (2018). Az iskola bizalmi klímájának verbális markerei. Educatio, 27(4), 603-622. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.4.5
Silverman, D. (2003). Analyzing talk and text. In Denzin, N. K. & Lincoln, Y. S. (szerk.), Collecting and interpreting qualitative materials. Sage Publications. 340–362.
Statista (2023a). Credibility of major news organizations in the United States from 2017 to 2022.https://www.statista.com/statistics/239784/credibility-of-major-news-organizations-in-the-us/
Statista (2023b). Most popular platforms for daily news consumption in the United States as of August 2022, by age group. https://www.statista.com/statistics/717651/most-popular-news-platforms/
Taylor, P., Morin, R., Parker, K., Cohn, D. V., Funk, C. & Mokrzycki, M. (2011). War and sacrifice in the post-9/11 era. The military-civilian gap. Pew Research Center. https://www.pewresearch.org/social-trends/2011/11/23/the-military-civilian-gap-few-er-family-connections/
Wilbur, D. (2016). Defining the Iraq-Afghanistan veteran in American newspapers. Sociology, 6(4), 267–276. DOI: https://doi.org/10.17265/2159-5526/2016.04.006
Younis, M. (2023). Confidence in U.S. military lowest in over two decades. https://news.gallup.com/poll/509189/confidence-military-lowest-two-decades.aspx