„Mert emberekkel foglalkozunk, mi is emberek vagyunk” Általános iskolai pedagógusok online oktatásra való átállással kapcsolatos megélésének és kapcsolattartásának jellemzői a COVID-19-világjárvány idején

Main Article Content

Lendvai Lilla

Absztrakt

A COVID-19-világjárvány miatt a pedagógusok számos új szakmai nehézséggel szembesültek (ld. pl. Ferdig és mtsai, 2020; Czirfusz és mtsai, 2020; Chan és mtsai, 2021; Lendvai és mtsai, 2021a). Magyarországon 2020 tavaszán az iskolák digitális távoktatásra álltak át. Jelen vizsgálat célja volt feltárni, hogy a pedagógusok miként élték meg az online oktatásra való átállást, valamint hogyan értelmezték a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolatuk alakulását. Kutatási kérdéseink ennek megfelelően a következők voltak: Milyen élményeik vannak a pedagógusoknak a COVID-19-világjárvány miatt bekövezett online oktatással kapcsolatban? Hogyan értelmezik a pedagógusok a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolatuk alakulását? Vizsgálatunk során egy budapesti intézmény általános iskolásokat tanító 6 pedagógusával készítettünk félig strukturált interjút 2020. április 14–22. között. Az interjúalanyok között szerepelt osztályfőnök, valamint szaktárgyat és készségtárgyat tanító pedagógus is. Az interjúkat interpretatív fenomenológiai analízissel elemeztük. Eredményeink szerint az online oktatásra való átállás kezdeti időszaka nehézségekkel terhelt volt, mert a pedagógusok nem kaptak egységes iránymutatást. A diákokkal való megfelelő kapcsolat jelentősége hangsúlyos volt, a hirtelen elválás érzelmileg is megterhelő volt a pedagógusok számára. Jellemző volt bizonyos fokú lemorzsolódás, de a pedagógusok türelmi időt adtak a diákoknak a helyzet feldolgozására és kezelésére, mellyel a szülőket is igyekeztek tehermentesíteni. Az online oktatás során különösen nagy jelentőséggel bírtak a szülők pozitív visszajelzései, melyek megerősítették a pedagógusokat munkájuk hatékonyságában.


 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Lendvai, L. (2023). „Mert emberekkel foglalkozunk, mi is emberek vagyunk” : Általános iskolai pedagógusok online oktatásra való átállással kapcsolatos megélésének és kapcsolattartásának jellemzői a COVID-19-világjárvány idején. Iskolakultúra, 33(6), 53–70. Elérés forrás https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44418
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Ádám Szilvia (2020). Korai kiégés. In Endrődy Orsolya, Svraka Bernadett & F. Lassú Zsuzsa (szerk.), Sokszínű pedagógia: Inkluzív és multikulturális szemléletmód a pedagógiai gyakorlatban. ELTE Eötvös Kiadó. 89–103. http://www.eltereader.hu/media/2020/10/Endr%C5%91dy-%E2%80%93-Svraka-%E2%80%93-F-Lass%C3%BA-Soksz%C3%ADn%C5%B1-pedag%C3%B3gia-WEB.pdf Utolsó letöltés: 2021. 04. 04.

Bakos Kinga (2015). A pedagógusi szerep dilemmái és összefüggései az életminőséggel. Metszetek, 3(1), 3–14. http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek%202015_1_bakos. pdf Utolsó letöltés: 2021. 10. 03.

Besonia, B. E. A. & Magnate, L. F. (2022). Lived experiences of teachers, parents, and learners in science amidst pandemic. IOER International Multidisciplinary Research Journal, 4(2), 140–150. 10.54476/2580103

Chan, M.-K., Sharkey, J. D., Lawrie, S. I., Arch, D. A. N. & Nylund-Gibson, K. (2021). Elementary school teacher well-being and supportive measures amid COVID-19: An exploratory study. School Psychology, 36(6), 533–545. 10.1037/spq0000441

Czető Krisztina (2022). Mit gondolnak a tanulók és tanárok az iskoláról? Egy iskolaiattitűd-kutatás eredményei. Iskolakultúra, 32(8–9), 30–52. 10.14232/iskkult.2022.8-9.30

Czirfusz Dóra, Misley Helga & Horváth László (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio 7(3), 220–229. http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/394/685 Utolsó letöltés: 2021. 11. 10.

Daniel, S. J. (2020). Education and the COVID-19 pandemic. Prospects, 49(1–2), 91–96.

Dóczi-Vámos Gabriella (2016). Tabuk és bizalom szerepe az iskolai erőszak szempontjából. Neveléstudomány, 4(3), 21–35. 10.21549/NTNY.15.2016.3.2

Duraku, Z. H. & Hoxha, L. (2020). The impact of COVID-19 on education and on the well-being of teachers, parents, and students: Challenges related to remote (online) learning and opportunities for advancing the quality of education. The Online ResearchGate Site. https://www.researchgate.net/publication/341297812 Utolsó letöltés: 2022. 10. 09.

Fehérvári Anikó (2016). Milyen a jó iskola a tanárok szerint? In Vámos Ágnes (szerk.), Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje. ELTE Eötvös Kiadó. 17–36.

Ferdig, R.E., Baumgartner, E., Hartshorne, R., Kaplan-Rakowski, R. & Mouza, C. (2020, szerk.). Teaching, technology, and teacher education during the COVID-19 pandemic: Stories from the field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). https://www.learntechlib.org/p/216903/ Utolsó letöltés: 2020. 06. 15.

Fernet, C., Guay, F., Senécal, C. & Austin, S. (2012). Predicting intraindividual changes in teacher burnout: The role of perceived school environment and motivational factors. Teaching and Teacher Education, 28(4), 514–525. 10.1016/j.tate.2011.11.013

Gadermann, A., Gagné Petteni, M., Thomson, M., Guhn, K., Molyneux, T. & Oberle, E. (2021). The Impact of the COVID-19 Pandemic on Teacher Well-Being in British Columbia. Human Early Learning Partnership, UBC.

Getfield, J. (2021). Parenting and schooling in a pandemic. Academia Letters, Article 450. 10.20935/AL450

Halász Gábor (2011). Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. http://mek.oszk.hu/13500/13532/13532.pdf Utolsó letöltés: 2021. 03. 03.

Hulon, I. S., Tucker, H. M. & Green, M. A. (2020). Virtual Professional Learning for InService Teachers to Support Teaching and Learning in Online Environments. In Ferdig, R.E., Baumgartner, E., Hartshorne, R. Kaplan-Rakowski, R. & Mouza, C. (szerk.), Teaching, Technology, and Teacher Education During the COVID-19 Pandemic: Stories from the Field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). 43–47. https://www.learntechlib.org/p/216903/ Utolsó letöltés: 2022. 06. 21.

Horváth László, Misley Helga, Hülber László, Papp-Danka Adrienn, M. Pintér Tibor & Dringó-Horváth Ida (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése: a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány 8(2), 5–25. http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2020/nevelestudomany_2020_2_5-25.pdf Utolsó letöltés: 2021. 06. 05.

Jelińska, M. & Paradowski, M.B. (2021). Teachers’ engagement in and coping with emergency remote instruction during COVID-19-induced school closures: A multinational contextual perspective. Online Learning Journal, 25(1), 303–328. 10.24059/olj.v25i1.2492

Kassai Szilvia, Pintér Judit Nóra & Rácz József (2017). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszertana és gyakorlati alkalmazása. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 48(4), 28–35.

Kopp Erika (2016). A pedagógusok által érzékelt iskolai kultúraelemek és kapcsolatuk a szervezeti szocializációval. In Vámos Ágnes (szerk.), Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje. ELTE Eötvös Kiadó. 79–94.

Lannert Judit (2022). A pandémia miatti iskolabezárások és a digitális oktatás hatása a tanulók felkészültségére a közoktatásban és a felsőoktatásban. In Kolosi Tamás, Szelényi Iván & Tóth István György (szerk.), Társadalmi Riport 2022. TÁRKI. 307–323.

Lannert Judit & Szekszárdi Júlia (2015). Miért nem érti egymást a szülő és a pedagógus? Iskolakultúra, 25(1), 15–34.

Lau, S. S. S., Shum, E. N. Y., Man, J. O. T., Cheung, E. T. H., Amoah, P. A., Leung, A. Y. M., Okan, O. & Dadaczynski, K. (2022). Teachers’ well‐being and associated factors during the COVID‐19 pandemic: A cross‐sectional study in Hong Kong, China. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(22), 14661. https://doi.org/10.3390/ijerph192214661

Lendvai Lilla, Horváth László, Dóczi-Vámos Gabriella & Jozifek Zsófia (2018). Benne vagy?: A színházi nevelés alkalmazási lehetőségei a bullyinggal kapcsolatos tudatosság növelésére. Nyitott Kör Egyesület. https://ruinproject.eu/wp-content/uploads/2018/04/Benne-vagy_pdf.pdf Utolsó letöltés: 2020. 06. 10.

Lendvai Lilla, Pap Anna & Nguyen Luu, L. A. (2019). A látássérült diákok kortársakkal kapcsolatos megélt tapasztalatainak jellemzői. Gyógypedagógiai Szemle, 47(2), 98–118.

Lendvai Lilla, Dóczi-Vámos Gabriella & Jozifek Zsófia (2021a). Jó(l) vagy?: A Nyitott Kör tanári jólléttel kapcsolatos színházi nevelési foglalkozássorozatának vizsgálata művészeten alapuló részvételi akciókutatással (pdf). Nyitott Kör Egyesület. ISBN: 978-615-01-2519-0 https://tobe.nyitottkor.hu/downloads/hungary/Jol%20vagy_interaktiv.pdf Utolsó letöltés: 2022. 02. 11.

Lendvai Lilla, Horváth László, Dóczi-Vámos Gabriella & Jozifek Zsófia (2021b). Egy komplex színházi nevelési előadás hatása a bullying észlelésére. Alkalmazott Pszichológia 20(4), 99–137. Doi: 10.17627/ALKPSZICH.2020.4.99 Utolsó letöltés: 2022. 10. 25.

Mahaffey, F. D. & Kinard, W. (2020). Promoting the home-school connection during crisis teaching. In Ferdig, R.E., Baumgartner, E., Hartshorne, R. Kaplan-Rakowski, R. & Mouza, C. (szerk.), Teaching, technology, and teacher education during the COVID-19 pandemic: Stories from the field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). 235–238. https://www.learntechlib.org/p/216903/ Utolsó letöltés: 2021. 03. 25.

Marton Eszter (2019). A szülő és az iskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés megvalósításában. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest. https://ppk.elte.hu/dstore/document/155/Marton_Eszter_disszertacio.pdf Utolsó letöltés: 2021. 01. 13.

Maspul, K. A. & Amalia, F. (2021). The role of parents in the implementation of hybrid learning toward school normalisation in Indonesia. Academia Letters, Article 3588. 10.20935/AL3588

Mataka, T. W., Mukurunge, T. & Bhila, T (2020). Virtual teaching and learning: A sad reality of the ’haves’ and ’have nots’, the teacher’s voice in Zimbabwe during COVID 19 pandemic. International Journal of All Research Writings 1(12), 8–14.

Mihálka Mária (2015). A kiégésről – nemzetközi és hazai kutatási kitekintés. Acta Sana 10(2), 7–18. https://www.iskolakultura.hu/index.php/actasana/article/view/18481 Utolsó letöltés: 2019. 12. 02.

Mihálka Mária & Pikó Bettina (2018). Pedagógusok élettel való elégedettsége és összefüggése a kiégéssel, valamint a pszichoszomatikus egészség mutatóival. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 19(2), 140-157. 10.1556/0406.19.2018.006

Molnár Gyöngyvér, Hódi Ágnes, Ökördi Réka & Mokri Dóra (2021). A koronavírus-járvány okozta rendkívüli oktatási helyzethatása 2-8. évfolyamos diákok tudás- és képességszintjére az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok területén. Iskolakultúra, 31(2), 3-22. 10.14232/ISKKULT.2021.02.3

N. Kollár Katalin (2021). Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából. Iskolakultúra, 31(2), 23-53. 10.14232/ISKKULT.2021.02.23

Oxley, L. (2016). An examination of interpretative phenomenological analysis (IPA). Educational & Child Psychology, 33(3), 55–62.

Paksi Borbála, Veroszta Zsuzsanna, Schmidt Andrea, Magi Anna, Vörös András, Endrődi-Kovácsi Viktória & Felvinczi Katalin (2015). Pedagógus – Pálya – Motiváció: Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal.

Palma, A. (2021). Homeschooling and the Learning Modalities in the Philippines During COVID-19. Academia Letters, Article 923. 10.20935/AL923

Peguero, A. A. (2009). Opportunity, involvement, and student exposure to school violence. Youth Violence and Juvenile Justice, 7(4), 299–312.

Piccolo, D., Tipton, S. & Livers, S. D. (2020). Transitioning to Online Student Teaching. In Ferdig, R.E., Baumgartner, E., Hartshorne, R. Kaplan-Rakowski, R. & Mouza, C. (szerk.), Teaching, technology, and teacher education during the COVID-19 pandemic: Stories from the field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). 297–303. https://www.learntechlib.org/p/216903/ Utolsó letöltés: 2021. 03. 21.

Pietkiewicz, I. & Smith, J. A. (2014). A practical guide to using Interpretative Phenomenological Analysis in qualitative research psychology. Czasopismo Psychologiczne – Psychological Journal, 20(1), 7-14. 10.14691/CPPJ.20.1.7

Rácz József, Kassai Szilvia & Pintér Judit Nóra (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása: Szakirodalmi összefoglalás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2), 313-336. 10.1556/0016.2016.71.2.4

Rapos Nóra (2016). A támogatás értelmezései a személyes szakmai életúton. In Vámos Ágnes (szerk.), Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje. ELTE Eötvös Kiadó. 79–103.

Robinson-Neal, A. (2021). Reflections on educational practice: COVID-19 influences. Academia Letters, Article 176. 10.20935/AL176

Sadiq, N. (2020). COVID-19 and students: Communicative construction of resilience. In Naz, F. (szerk.), COVID-19 challenges for Pakistan. NUST University Press, Islamabad. 153–170.

Smith, J. A., Flowers, P. & Larkin, M. (2009). Interpretative phenomenological analysis: Theory, method and research. Sage Publications.

Szabó Éva & Jagodics Balázs (2016). Erőforrások és követelmények. A tanári kiégés munkahelyi tényezőinek komplex vizsgálata. Iskolakultúra, 26(11), 3–15. 10.17543/ISKKULT.2016.11.3

Szabó Éva, Jagodics Balázs & Kóródi Kitti (2021). A tanári munkát hátráltató tényezők a 2020. tavaszi digitális oktatás időszakában. Iskolakultúra, 31(6), 3–16. 10.14232/ISKKULT.2021.06.3

Szelezsánné Egyed Dóra (2016). A pedagógusok körében megjelenő stressz, pszichoterror és kiégés jelensége; prevenciós és kezelési lehetőségek a köznevelési intézményben. Opus et Educatio, 3(5), 590–603.

Torgyik Judit (2004). Hatékony iskola: együttműködő iskola: A család és az iskola közötti partnerségi viszony formálásának lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 54(10), 32–40.

Vámos Ágnes, Kálmán Orsolya, Bajzáth Angéla, Rónay Zoltán & Rapos Nóra (2020). A különböző ágazatokra jellemző professzionalizálódás tanulságai a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, tanulásának megértésében. Neveléstudomány, 8(1), 7–27. 10.21549/NTNY.28.2020.1.1

Varga Júlia (2021). Tanulási veszteség a covid következtében – szimulációs eredmények. In Fazekas Károly, Kónya István & Krekó Judit (szerk.), Munkaerőpiaci tükör 2020. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, ELKH. 220–223.

Zewude, G.T., Beyene, S.D., Taye, B., Sadouki, F. & Hercz, M. (2023). COVID-19 Stress and teachers well-being: The mediating role of sense of coherence and resilience. European Journal of Investigation in Health, Psychology and Education, 13(1), 1–22. 10.3390/ejihpe13010001

Walter, H. & Fox, H. (2021). Understanding teacher well-being during the Covid-19 pandemic over time: A qualitative longitudinal study. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 21(25). 10.33423/jop.v21i5.4716.

Wolfe, Z. & Mccarthy, J. (2020). Engaging parents through school-wide strategies for online instruction. In Ferdig, R.E., Baumgartner, E., Hartshorne, R. Kaplan-Rakowski, R. & Mouza, C. (szerk.), Teaching, technology, and teacher education during the COVID-19 pandemic: Stories from the field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE). 145–151. https://www.learntechlib.org/p/216903/ Utolsó letöltés: 2021. 03. 26.