Társas tanulás különböző életkorú tanulók között környezetismeret-órán a tutorált és a tutor diákok véleményének összehasonlítása
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A kutatás egy társas tanulásra alapozott program tapasztalatait vizsgálta egy negyedikes osztály (31 fő) és az őket tutoráló hatodikos tanulók (12 fő) körében. A program lényege, hogy az idősebb tanulók természettudományos témájú tanulókísérleteket végeznek el, majd megbeszélik a tapasztalatokat és azok magyarázatát a fiatalabb tanulókkal. A foglalkozások célja, hogy növekedjen a társas tanulásban részt vevő tanulók természettudomány iránti érdeklődése, gyarapodjon tudásuk, továbbá, hogy fejlődjenek a szociális és a kommunikációs készségeik. Emellett a tanulók megismerhetik a tutor általi tanulási formát, amelynek lényege, hogy a tanulási folyamatot előre felkészült tanuló irányítja. A program fél évig tartott, egyenletesen elosztva, a környezetismeret- órák keretében. A tanulókísérleteket a tutorok irányították hat állandó párt alkotva, a negyedikesek alkalmanként három kísérletet végeztek el 4-5 fős csoportokban. Kérdőíves kutatásunkban nyitott és zárt kérdésekkel vizsgáltuk a diákok benyomásait a programról. A program a tutorált és a tutor diákoknak is tetszett, azonban a tutoráltaknak szignifikánsan jobban. A program céljaként a negyedikesek a tanulást, a tudásgyarapítást jelölték meg, míg a hatodikosok a tanítást és a természet megismerését. Mindkét korosztály a program hasznaként a tanulást és az ismeretszerzést említette. A zárt kérdésekre adott válaszok is megerősítik, hogy mind a tutoráltak, mind a tutorok didaktikai szempontból hasznosabbnak érezték a programot, szemben a szociális hatásokkal. A negyedikesek úgy vélték, hogy a kísérletezésben és a társas tanulásban fejlődtek, a hatodikosok ugyancsak a kísérletezésben, továbbá a természetismereti tudásban. A hangzavar és a fegyelmezési problémák jelentettek negatívumot mindkét korosztálynál. Eredményeink alapján a program működőképes, és jó kiindulást jelent arra, hogy további iskolákat bevonva, elő- és utóméréssel vizsgáljuk a hatékonyságát.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
AlShareef, S. M., Aldayel, A. Y., Alghamdi, H. M., Alosaimi, M. B., Alharbi, M. M., Aldayel, A. A. & Alhussain, H. A. (2019). Perceptions on reciprocal peer teaching among medical students as learners and as tutors. Advances in Medical Education and Practice, 10, 817–827. 10.2147/AMEP.S220728
Alegre, F., Moliner, L., Maroto, A. & Lorenzo-Valentin, G. (2019). Peer tutoring in algebra: A study in middle school. The journal of educational research, 112(6), 693–699. 10.1080/00220671.2019.1693947
Alegre, F., Moliner, L., Maroto, A. & Lorenzo-Valentin, G. (2020). Academic Achievement and Peer Tutoring in Mathematics: A Comparison Between Primary and Secondary Education. SAGE Open, 10(2). 10.1177/2158244020929295
Alwi, S. K. K., Samson, A. & Shahzadi, S. (2019). Role of peer tutoring and methods to boost reading skills at the urban sector primary schools. New Horizons (1992–4399), 13(1), 197–210. 10.2.9270/NH.13.1(19).11
Bánfi, G. (2022). A diáktárssal támogatott tanulás formái, alkalmazásának előnyei. Iskolakultúra, 32(1), 87–100.
Brannagan, K. B., Dellinger, A., Thomas, J., Mitchell, D., Lewis-Trabeaux, S. & Dupre, S. (2013). Impact of peer teaching on nursing students: Perceptions of learning environment, self-efficacy, and knowledge. Nurse Education Today, 33(11), 1440–1447. 10.1016/j.nedt.2012.11.018
Cofer, R. (2020). The Peer Tutor Experience: Tutor Perceptions of Academic Performance and Skillset Gains. The Learning Assistance Review, 25(1), 41–64.
Fűz, N. (2018). Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében. Nem publikált PhD-értekezés. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola.
Halim, N., Arif, M. M. & Supramaniam, K. (2020). Enhancing reading comprehension through metacognitive reading strategies and Peer Tutoring among Year 7 Students at a Home School Centre. Asian Journal of University Education, 16(1), 22. 10.24191/ajue.v16i1.8981
Khalid, H., Shahid, S., Punjabi, N. & Sahdev, N. (2018). An integrated 2-year clinical skills peer tutoring scheme in a UK-based medical school: perceptions of tutees and peer tutors. Advances in Medical Education and Practice, 8(9), 423–432. 10.2147/AMEP.S159502
Kissné, G. Á. (2021). Hétköznapi tudomány: egy tanévet átfogó természettudományos programsorozat. In Korom, E. & Veres, G. (szerk.), Gondolkodtató természettudomány-tanítás. Komplex természettudomány. Mozaik Kiadó.176–197.
Nahalka, I. (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: oktatás – kutatás – innováció. 1(4), 21–33.
Orion, N. & Hofstein, A. (1991). The measurement of students’ attitudes towards scientific field trips. Science Education, 75(5), 513–523.
Orion, N. & Hofstein, A. (1994). Factors that influence learning during a scientific field trip in a natural environment. Journal of Research in Science Teaching, 31(10), 1097–1119.
Petancio, J. A. M., Perez, N. B. & Javier, N. G. N. (2020). Peer Tutoring: Its Effects on Subject Mastery and Mathematics Anxiety among Elementary Education Teaching Interns. Malaysian Journal of Education (0126–6020), 45(2), 47–56. http://dx.doi.org/10.17576/JPEN-2020-45.02-05
Serap, U. Y. & Elif, A. (2016). The effects of peer tutoring on university students’ success, speaking skills and speech self-efficacy in the effective and good speech course. Educational Research and Reviews, 11(11), 1035–1042. 10.5897/ERR2016.2718
Thurston, A., Roseth, C., Chiang, T. H., Burns, V. & Topping, K. J. (2020). The influence of social relationships on outcomes in mathematics when using peer tutoring in elementary school. International Journal of Educational Research Open, 1, 100004. 10.1016/j.ijedro.2020.100004
Topping, K. J., Campbell, J., Douglas, W. & Smith, A. (2003). Cross-age peer tutoring in mathematics with seven- and 11-year-olds: Influence on mathematical vocabulary, strategic dialogue and self-concept. Educational Research, 45(3), 287–308. 10.1080/0013188032000137274
Topping, K. J. (2005). Trends in peer learning. Educational Psychology, 25(6), 631–645. 10.1080/01443410500345172