Szempontok az iskolai egészségnevelés történetének értelmezéséhez
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A modern társadalmak iskolarendszerei számos nem oktatási feladatot látnak el, köztük az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatosakat is. A tanulmány célja olyan szempontok bemutatása, amelyek szerepet játszottak az iskolai egészségnevelés kialakulásában és meggyökeresedésében. A tanulmányban amellett érvelünk, hogy az iskolai egészségnevelés megjelenése elválaszthatatlan a modern társadalmak kialakulásától, illetve annak néhány alapjelenségétől. Ezért a tanulmány első részében azokat a sajátosságokat mutatjuk be, amelyek a modernizációt jellemzik. A modernizáció részfolyamatai közül témánk szempontjából az emberi test és psziché kontrollja iránt megnövekedett társadalmi, hatalmi igény az egyik legjellemzőbb. A modern társadalmak egyik legfőbb célja a normalitás definiálása és a normális testi és pszichés működés általánossá tétele, az abnormalitás visszaszorítása, társadalmi elkülönítése. Tanulmányunkban áttekintjük ezeknek a folyamatoknak a legfontosabb jellemzőit. A testről és a pszichéről zajló társadalmi diskurzus, amelyet leginkább a higiéniai diskurzus kifejezéssel ír le a szakirodalom, egyre inkább az orvostudományok nyelvén zajlott. Általában véve is elmondható, hogy a társadalmi kérdések orvosi problémaként történő kezelése – a medikalizáció – a modern társadalmak egyik alapjelensége. Tanulmányunk utolsó részében pedig azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek során a modern tömegoktatási rendszerek és a pedagógia a társadalmi problémák megoldásának kiemelkedő terepévé vált. A nyugati szakirodalomban pedagogizációnak nevezett jelenség adja annak magyarázatát, hogy a higiéniai diskurzus miért jelent meg iskolai keretek között. Véleményünk szerint az iskolai egészségnevelést olyan diskurzusként értelmezhetjük, amely orvosi nyelvezettel rendelkezik és az iskolában zajlik.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Magyar Tudományos Akadémia
Grant numbers Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program
Hivatkozások
Ackermanné, K. K. (2006). Iskola-egészségügyi törekvések a XIX-XX. század fordulóján. Az egészségtan beépülése a hazai tantárgyi rendszerbe. STUDIA CAROLIENSIA, 2, 5–20.
Bánfalvi A. (2009). Ami morális volt, medikálissá vált. Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 36. köt.). Tanulmányok a filozófiatudományok köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Philosophica, 24–35.
Benkő, Z. (2019). Az egészség történeti és modern megközelítése. Az egészségfejlesztés fogalma, szemléletmódja. In Z. Benkő, L. Lippai, és K. Tarkó (Szerk.), Az egészség az életünk tartópillére (o. 15–48). Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Chadwick, R. (2017). Normality as Convention and as Scientific Fact. In T. Schramme és S. Edwards (Szerk.), Handbook of the Philosophy of Medicine (o. 17–28). Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-94-017-8688-1_9
Conrad, P. (2007). The medicalization of society: On the transformation of human conditions into treatable disorders. Johns Hopkins University Press.
Correia, T. (2017). Revisiting Medicalization: A Critique of the Assumptions of What Counts As Medical Knowledge. Frontiers in Sociology, 2, 14. https://doi.org/10.3389/fsoc.2017.00014
Descartes, R. (1993). Értekezés a módszerről. Ikon.
Elias, N. (1987). A civilizáció folyamata: Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások (G. Berényi és N. Elias, Ford.). Gondolat.
Felber, T. (2007). Michel Foucault pedagógiakritikája, avagy az oktatás mint a normalizáló hatalomgyakorlás hálózata. Új pedagógiai szemle, 57(11), 73–80.
Foucault, M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat.
Foucault, M. (2004). The Crisis of Medicine or the Crisis of Antimedicine? Foucault Studies, 5–19. https://doi.org/10.22439/fs.v0i1.562
Frawley, A. (2015). Medicalization of Social Problems. In T. Schramme és S. Edwards (Szerk.), Handbook of the Philosophy of Medicine (o. 1–18). Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-94-017-8706-2_74-1
Furtado, R. N., de Oliveira Camilo, J. A., és de Luiz, G. M. (2018). Social Hygiene Movement and Psychology: Towards Another Paradigm in Mental Health. Psychology, 09(05), 934–944. https://doi.org/10.4236/psych.2018.95058
Garai, I. (2020). Szakmásodás, szakszerűsödés, hivatássá formálódás. In I. Garai, K. Kempf, és B. Vincze (Szerk.), Mestermunka. A neveléstudomány aktuális diskurzusa. (o. 200–211). L’Harmattan Kiadó; MTMT. https://m2.mtmt.hu/api/publication/31671919
Giles, G. J. (1991). Temperance before the temperance movements: Some examples from eighteenth‐century children’s literature in England and Germany. History of Education, 20(4), 295–305. https://doi.org/10.1080/0046760910200401
Halász, G. (2001). Az oktatási rendszer. Műszaki Kiadó.
Halmos, K., és Szívós, E. (2010). Doktor úr, tanár úr, főszerkesztő asszony: A hivatások a köztudatban és a modern történetírásban. Korall, 11(42), 5.
Harwood, V., és McMahon, S. (2014). Medicalization in Schools. In L. Florian, The SAGE Handbook of Special Education: Two Volume Set (o. 915–930). SAGE Publications Ltd. https://doi.org/10.4135/9781446282236.n55
Heller Á. (2005). Mi a modernitás? In Hitseker M. és Szilágyi Z. (Szerk.), Mindentudás Egyeteme (Köt. 4, o. 7–21). Kossuth Kiadó.
Illich, I. (1976). Medical nemesis: The expropriation of health (1st American ed). Pantheon Books.
John, P. D. (2008). The Predicament of the Teaching Profession and the Revival of Professional Authority. A Parsonian Perspective. In D. Johnson és R. Maclean (Szerk.), Teaching: Professionalization, Development and Leadership (o. 11–24). Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8186-6_2
Kaczmarek, E. (2019). How to distinguish medicalization from over-medicalization? Medicine, Health Care and Philosophy, 22(1), 119–128. https://doi.org/10.1007/s11019-018-9850-1
Karácsony, I. (2019). Iskola és egészségügy összekapcsolódása, az iskola és az egészségügy feladatai az egészséges életmódra nevelésben. Képzés és gyakorlat, 17(1), 121–132. https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.10
Kleisz, T. (2002). A professziódiskurzus. Tudásmenedzsment, 3(2), 28–51.
Lauzon, M. J. (2011). Modernity. In J. H. Bentley (Szerk.), The Oxford Handbook of World History (o. 72–88). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199235810.013.0005
Lender, M. E. (1977). The Role of History in Early Alcohol Education: The Impact of the Temperance Movement. Journal of Alcohol and Drug Education, 23(1), 56–62. JSTOR.
Magos, G. (2017). Mérlegen a hivatások (A professzionalizációs paradigma historiográfiája). Aetas, 32(2), 138–157.
Magyar, A. (2019). Fejezetek az értelmifogyatékosság-kép történetéből: Elzárás, gyógyítás, fejlesztés a kezdetektől a 19. század végéig. Gondolat Kiadó.
Mold, A. (2016). ‘Everybody Likes a Drink. Nobody Likes a Drunk’. Alcohol, Health Education and the Public in 1970s Britain. Social History of Medicine, hkw094. https://doi.org/10.1093/shm/hkw094
Németh, A. (2004). Az ember – és „világainak”változásai. In A pedagógia problématörténete (o. 11–99). Gondolat Kiadó.
Németh, A. (2013). A néptanítói szakismeretek konstrukciós folyamatai a 20. Század elején—A Néptanítók Enciklopédiája példája alapján (1911-1915). Magyar pedagógia, 113(2), 101–118.
Palmer, R. R., Colton, J., és Kramer, L. S. (2002). A history of the modern world: To 1815. McGraw-Hill.
Petrina, S. (2006). The Medicalization of Education: A Historiographic Synthesis. History of Education Quarterly, 46(4), 503–531. JSTOR. https://doi.org/10.1111/j.1748-5959.2006.00030.x
Sanda, I. D. (2016). Az iskola-egészségügy és a tanulási környezet korszerűsödése Magyarországon – a századforduló körüli évtizedekben. Pedagógiatörténeti szemle, 2(3–4), 86–105. https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2016.3.5
Sarasin, P. (2007). The Body as Medium: Nineteenth-Century European Hygiene Discourse. Grey Room, 29, 48–65. https://doi.org/10.1162/grey.2007.1.29.48
Sharf, B. F., és Vanderford, M. L. (2003). Illness narratives and the social construction of health. In Handbook of health communication. (o. 9–34). Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
Smeyers, P., és Depaepe, M. (Szerk.). (2008). Educational Research: The Educationalization of Social Problems. Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-9724-9
Smith, V. S. (2007). Clean: A history of personal hygiene and purity. Oxford University Press.
Tigyiné, P. H. (2013). Az egészségnevelés intézményesülésének története. Educatio®, 22(2), 224–234.
Tröhler, D. (2015). The medicalization of current educational research and its effects on education policy and school reforms. Discourse: Studies in the Cultural Politics of Education, 36(5), 749–764. https://doi.org/10.1080/01596306.2014.942957
Wakefield, J. C. (2017). Mental Disorders as Genuine Medical Conditions. In T. Schramme és S. Edwards (Szerk.), Handbook of the Philosophy of Medicine (o. 65–82). Springer Netherlands. https://doi.org/10.1007/978-94-017-8688-1_1
Zimmerman, J. (1999). Distilling democracy: Alcohol education in America’s public schools, 1880-1925. University Press of Kansas.
Zola, I. K. (1972). Medicine as an Institution of Social Control. The Sociological Review, 20(4), 487–504. https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.1972.tb00220.x