Tudásszerzés iskola után. A felnőttképzéshez való viszonyulás a székelyföldi térségben

Absztrakt

A felnőttképzéshez való viszonyulás egyéni adottságok, képességek és gondolkodás függvénye, amelyet a közösségi, illetve társadalmi tényezők nagymértékben befolyásolnak. Jelen tanulmány a székelyföldi térségben vizsgálja a felnőttkori tanulás néhány sajátosságát, tételesen (1) a tanulási tapasztalatokat, (2) a legfontosabb indokokat, amelyek a felnőttképzésben való részvételt mozgatják, (3) általánosan a felnőttkori tanuláshoz való társadalmi viszonyulást és a megkérdezettek által vázolt (4) tanulási jövőképeket. Szerkezetét tekintve a tanulmány először áttekinti a szakirodalom alapján a vidéki térségben zajlott társadalmi változási folyamatokat, amelyek a felnőttképzés gyakorlatát formálták, alakították 1990–2020 között. Majd egy 2019-ben végzett kvantitatív kutatás (kérdőíves adatfelvétel, N = 555, amely adatfelvételt egy 65 kérdésből álló, a szocio-demográfiai jellegű kérdések mellett az iskolarendszeren kívüli tanulási gyakorlatot részleteiben feltáró vizsgálat) adataira támaszkodva a székelyföldi térségben a felnőttképzéshez való viszonyulás sajátosságait elemzi. A kutatás legfontosabb eredményei szerint a megkérdezettek tanulási tapasztalatai alapvetően pozitívak, bár nem erednek oly sok tanulási színtérről. A felnőttképzésben való részvételt a megélhetési motívumok mellett más indokok is mozgatják. De jellemzően a rövidre zárt, célirányosan megvalósított tanulási életpályaszakaszok dominálnak, ezt a tendenciát a tanulási jövőképek is kirajzolják.