Gereben Énok tündöklése és bukása – a történet társas világának konstruálása az Iskola a határonban

Absztrakt

A tanulmány, amely a funkcionális kognitív pragmatika kiindulópontját érvényesíti, azt a kérdést helyezi középpontba, hogy mi irányítja a figyelmünket a hatvan éve megjelent Ottlik-regény, az Iskola a határon társas világának megkonstruálása során. A tanulmány a történet társas világában történő tájékozódás lehetőségeit elemezve nemcsak annak következményeire reflektál, hogy két szereplő (Medve és Bébé) van folyamatosan a figyelem fókuszában, hanem arra is, hogy a társas viszonyok közötti tájékozódás centruma is következetes gyakorisággal helyeződik át erre a két szereplőre. Azt kívánja ugyanis bemutatni, hogy e két kitüntetett kiindulópont sajátos érvényesülése lényegi szerepet játszik a társas viszonyok megkonstruálásában, amely így egyén és közösség, magány és összetartozás, hatalom és szolidaritás, bevonódás és távolságtartás viszonyának többféle, egymást relativizáló mintázatát mutatja fel, és ehhez kapcsolódóan különféle, egymást ugyancsak relativizáló társas stratégiákat vonultat fel. Mindennek szemléltetéseként egy esettanulmány azt kívánja részletesebben bemutatni, hogy az Iskolában nemcsak Medve, hanem Bébé megkísértésének is tanúi lehetünk. A megkísértő szerepét utóbbi esetében azonban nem a Medve kapcsán sokat emlegetett, Merényiék kicsapását elérő Tóth Tibor játssza, hanem a Merényiék szűkebb hatalmi köréhez tartozó Gereben Énok. Gereben regénybeli szerepét értelmezve a tanulmány bevonja a vizsgálatba az Iskola korábbi változataként értelmezhető Továbbélőket, ahol – szemben az Iskolával – Gereben nincs a kicsapottak között.