A szociális kompetencia fejlesztése drámapedagógiai eszközökkel

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Kovács Edina

Absztrakt

A szociális kompetenciát többféle módon is definiálja a szakirodalom: a meghatározások közös eleme a kommunikációs és az együttműködési készség szerepének hangsúlyozása. Mivel ezek a készségek az oktatási folyamat során is megjelennek, az elmúlt évtized alatt a közoktatás és a felsőoktatás kapcsán is egyre fontosabb témává vált a szociális kompetencia lehetséges fejlesztése. Jelen kutatásunk arra keresett választ, hogy egy tehetséggondozó drámatáborában részt vevő, 12–16 év közötti iskolások milyen gyakran éltek át a szociális kompetenciájukat fejlesztő helyzeteket. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett diákok átlagosan legalább naponta egy alkalommal, de néhány esetben naponta többször is megéltek olyan helyzeteket, amelyekben szociális kompetenciájuk egy-egy eleme fejlődött. Bár eredményeink nem reprezentatívak, megerősítik a szakirodalom azon állításait, amelyek szerint a drámajáték hatékonyan segíti a szociális kapcsolatok pozitív alakulását és a szociális kompetencia fejlődését, és nevelési többletértéket biztosít.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Kovács, E. (2021). A szociális kompetencia fejlesztése drámapedagógiai eszközökkel. Iskolakultúra, 31(09), 91-100. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34596
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Arghode, Vishal (2013). Emotional and social intelligence competence: Implications for instruction. International Journal of Pedagogies and Learning, 8(2), 66-77.

Arsenio, William F. and Lemerise, Elizabeth A. (2001). Varieties of Childhood Bullying: Values, Emotion Process and Social Competence. Social Development, 10(1), 59-73.

Eck Júlia (2015). A dráma helye a közoktatásban és a tanárképzésben. Drámapedagógiai Magazin, 52(2), 5-7.

Gedviliene, Genute, Gerviene, Silvia, Pasvenskiene, Ausrine and Ziziene, Simona (2014). The social competence concept development in higher education. European Scientific Journal, 10(28), 36-49.

Gelencsérné Bakó Márta (2017). A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei drámapedagógiai módszerekkel a (gyógy)pedagógiai munkában. Képzés és gyakorlat, 15(4), 93-104.

Kempe, Andy (2011). What Dramatic Literature Teaches about Disability. In: Schonmann, Shifra (ed.) Key Concepts in Theatre/Drama Education. Sense Publishers, Rotterdam, 171-176.

Lang, Norma C. (2010). Group Work Practice to Advance Social Competence. Columbia University Press, New York

Lapaire, Jean-Rémi (2019). Testben értett gondolat – Színházi módszerek az oktatásban. Magyar Tudomány, 180(7), 979-987.

Marlok Zsuzsa (2003). Drámapedagógia és nyelvtanárképzés. Iskolakultúra, 2003(6-7), 153-159.

Reitz, Sandra (2012). Improving Social Competence via E-learning? The example of Human Rights Education. Peter Lang Publishing, Bern

Schonmann, Shifra (2011). An Identity Card in the Making: Key Concepts in Theatre/Drama Education. In: Schonmann, Shifra (ed.) Key Concepts in Theatre/Drama Education. Sense Publishers, Rotterdam, 3-12.

Szabó Zsófia (2015). Statisztikai adatok. Drámapedagógiai Magazin, 52(2), 8-13.

Trencsényi László (2015). Egy kutatásról. Drámapedagógiai Magazin, 52(2), 2-4.

Tschannen-Moran, Megan and Woolfolk Hoy, Anita (2001). Teacher efficacy: capturing an elusive concept. Teaching and Teacher Education, 17(7), 783-805.

Zalay Szabolcs (2006). Konstruktivizmus és drámapedagógia. Iskolakultúra, 2006(1), 66-71.