Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából

Fő cikk tartalom

Siegler Anna

Absztrakt

A kortársak zaklatása gyakori jelenség az iskolai évek során, hosszú távú nehézségeket okozva a csoport perifériájára szorult diákok és az egész osztályközösség számára. A probléma rendszerszemléletű megközelítése a figyelem fókuszába helyezi az egész közösséget, a szemlélőket passzív helyett aktív ágensként kezeli, és a zaklató-áldozat hatalmi dinamikáját megerősítő vagy hátráltató erőként vizsgálja. Jelen kutatás a diákok mentalizációjának vizsgálatára fókuszált iskolai bántalmazásról szóló narratíváikon keresztül. Három magyarországi iskola (Budapest, Martfű és Barcs) összesen 138 kilencedikes diákjának válaszai kerültek elemzésre. Az eszközök között szerepelt Ken Rigby Iskolai Zaklatás Kérdőíve, illetve egy iskolai bántalmazásról szóló történet felidézését szolgáló instrukció. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy az osztályközösség tagjai eltérő mértékben tulajdonítanak mentális állapotokat társaiknak attól függően, hogy milyen szerepben észlelik magukat a bullying dinamikájában.

Cikk részletek

Hogyan kell idézni
Siegler, A. (2020). Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából . Iskolakultúra, 30(7), 61-75. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.61
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Bateman, A., Fonagy, P. (2012). A mentalizáció alkalmazása a borderline személyiségzavar kezelésében In Clarkin, J.F., Fonagy, P., Gabbard, G. O. (2012). A személyiségzavarok pszichodinamikus pszichoterápiája. Oriold és Társai Kiadó. Budapest. 201-224.
Bruner, J. (2001). A gondolkodás két formája In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Buda M. (2008). Iskolai erőszak, iskolai zaklatás. Fordulópont, 3, 11-25.
Buda M., Kőszeghy A., Szirmai E. (2008). Iskolai zaklatás – az ismeretlen ismerős. Educatio, 3. 373–386.
Coloroso, B. (2014). Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak, Budapest: Harmat Kiadó
Hajdu G., Sáska G. (szerk.) (2009). Iskolai veszélyek. Az oktatási jogok biztosának vizsgálata. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest.
Hodges, E.V.E., & Perry, D.G. (1999). Personal and interpersonal antecedents and consequences of victimization by peers. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 677–685.
Jármi, É., Péter-Szarka, Sz., Fehérpataky, B. (2015). A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP-3.1.1-11/1-2012- 0001. Tanulmány.
Jolliffe, D., Farrington, D.P. (2006). Examining the relationship between low emphaty and bullying. Agressive Behavior, 32, 540-550.
László J. (2011). A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és pszichológiai tartalomelemzés hagyományai. Pszichológia. 31, 3-15.
László, J. (2008). Narratív pszichológia. Pszichológia (28), 4.
László, J., Péley, B. (2005). Az identitásfejlődés vizsgálata élettörténeti epizódok narratív pszichológiai tartalomelemzésével. In: Gervain, J., Kovács, K., Lukács, Á., Racsmány, M. (szerk.) Az ezerarcú elme. Budapest, Akadémiai Kiadó. 250-262.
Olweus, D. (1994). Bullying at school: Long-Term Outcomes for the Victims and an Effective School-Based Intervention Program. In. Huesmann, L. R. (Ed.) Agressive Behavior: Current Perspectives. New York: Plenum Press; 97-130.
Orpinas, P., Horne, A. M. (2011). Az iskolai zaklatók és áldozataik: az iskolák előtt álló kihívás In: Lutzker, J. R. (Szerk.) Erőszakprevenció – Kutatáson és tényeken alapuló beavatkozási stratégiák. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. 151-167.
Pennebaker, J. W. (2001). A stressz szavakba öntése: egészségi, nyelvészeti és terápiás
implikációk. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5.
Budapest, Kijárat, 189–205.
Péter-Szarka, Sz., Tímár, T., Balázs, K. (2015). Az Iskolai Kreatív Klíma Kérdőív. Alkalmazott pszichológia. 15(2). 107-132.
Pólya T., László J., Forgács J. (2005). Making sense of life stories: The role of narrative perspective in perceiving hidden information about social identity. European Journal of Social Psychology. 35, 785–796.
Révész, Gy. (2007). Erőszak az iskolában. In: Péley B. – Révész Gy. (Szerk.) Autonómia és identitás. Kézdi Balázs 70. születésnapjára. Pécs: Pro Pannónia, 162-179.
Rigby, K. and Slee, P.T. (1993). Dimensions of interpersonal relating among Australian school children and their implications for psychological well-being. Journal of Social Psychology, 133 (1), 33-42.
Sarbin, T. R. (2001). Az elbeszélés mint a lélektan tõ-metaforája. In: László J., Thomka B. (szerk.). Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
Shakoor, S., Jaffee, S. R., Bowes, L., Ouellet-Morin, I., Andreou, P., Happé, F., Moffitt, T. E. (2012). A prospective longitudinal study of children’s theory of mind and adolescent involvement in bullying. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 53(3), 254–261.
Twemlow, S.W., (2007). Az erőszak gyökerei: Az iskolában zajló hatalmi harcok és erőszak konvergens pszichoanalitikus magyarázó modelljei. 1. rész. Pszichoterápia, 16 (6) 389-398.
Twemlow, S.W., Sacco F. C. (2012). Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok. Budapest: Flaccus Kiadó. 121-122.
Twemlow, SW; Fonagy, P; Sacco, FC; (2004). The role of the bystander in the social architecture of bullying and violence in schools and communities. Annals of the New York Academy of Sciences, 1036 215 - 232.
Vassné Figula E., Margitics F., Barcsa L., Madácsi M., Pauwlik Zs., Rozgonyi T. (2009). Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10: 77-110
Vincze O. (2007). Mentális kifejezések jelentősége a perspektíva-felvételben a csoportidentitás tükrében. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, december 7-8. 250–258.
Wahyuningsih, H., Novitasari, R. (2016). Theory of mind and victimizatiopn: A preliminary study on Indonesian junior high school students. Procedia – Social and Behavioral Sciences. 217. 759-763.
Zimbardo, P. (2012). A Lucifer-hatás - Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá? Budapest: Ab Ovo Kiadó. 312-343.