Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége

Fő cikk tartalom

Novák Ildikó
Fónai Mihály

Absztrakt

A magyar fiatalok nyelvtudásának javítása az elmúlt két évtized fontos oktatáspolitikai célkitűzése, az eredmények azonban nem meggyőzőek és nagy eltérések mutatkoznak a tanulók nyelvtanulási eredményességében. A kutatások ezen különbségek hátterét számos szempontból vizsgálták és magyarázták többek közt a motiváció, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, az attitűd és a családi háttér területén mutatkozó eltérésekkel.  Kutatásunkkal a társadalmi háttérbeli különbségek nyelvtanulási eredményességre gyakorolt hatásának további feltárására vállalkoztunk. Vizsgáltuk a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók nyelvtudásának helyzetét objektív és szubjektív szempontból, feltártuk a sikerek mögött meghúzódó háttértényezőket és elemeztük a nyelvtanulásra ható iskolán kívüli eszközöket és aktorokat. Hipotéziseink szerint a gimnáziumi tanulók idegennyelv-oktatása eredményesebb, mint a szakgimnáziumi tanulóké, az iskolai idegen nyelvi óraszámok nem befolyásolják a tanulók idegen nyelvi eredményességét és a magasabb végzettségű szülők gyermekei eredményesebbek.


Kérdőíves pilot kutatásunkat 2018/19 fordulóján hét debreceni középiskola (négy gimnázium és három szakgimnázium) 105 tanulójának megkérdezésével végeztük el 9.-12. évfolyamokon. A vizsgált tanulók 34%-a rendelkezett nyelvvizsgával, de önértékeléssel jelentősen többen számoltak be közép- vagy felsőfokú nyelvtudásról. A tanulók jelentős többsége vallotta magát sikeres nyelvtanulónak, leginkább nyelvvizsga bizonyítványuk és beszédkészségük miatt. A sikertelenek leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt éreztek kudarcot. Eredményeink szerint a sikeres nyelvtanulás korrelál a szülők iskolai végzettségével és a tanulók nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményével, de nem állt összefüggésben az idegen nyelv tantárgy heti óraszámával az általános és középiskolában. Nyelvvizsgaszerzési terveiket elsősorban a felsőoktatási bemeneti kötelezettség, saját belső motivációjuk, valamint hazai és külföldi munkavállalási célok motiválták. A nyelvtanulási körülmények a gimnáziumokban kedvezőbbnek mutatkoztak, mint a szakgimnáziumokban.

Cikk részletek

Hogyan kell idézni
Novák, I., & Fónai, M. (2020). Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége. Iskolakultúra, 30(6), 16-35. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.6.16
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Albert Ágnes, Tankó Gyula, Piniel Katalin (2018): A tanulók válaszai a 11. évfolyamon. In Öveges Enikő & Csizér Kata (szerk.), Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal. 90-160. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Bacsa Éva (2008). A tanulási célok vizsgálata az angol nyelvtanulás tükrében. Iskolakultúra, 18(7-8), 33.

Bray, M. (1999). The Shadow Education System: Private Tutoring and its Implications for Planners. Paris: UNESCO-IIEP ’97.

Butler, Y. G. (2013). Parental factors and early English education as a foreign language: A case study in Mainland China. AsiaPacific Education, Language Minorities and Migration (ELMM) Network Working Paper Series. 8.

Cook, V. (2011). Teaching English as a Foreign Language in Europe. In Hinkel, E. (szerk), Handbook of Research in Second Language teaching and Learning II. London : Routledge.

Csapó Benő (2001). A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 8(25-35).

Csizér Kata, Dörnyei Zoltán (2002). Az általános iskolások idegennyelv-tanulási attitűdjei és motivációja. Magyar Pedagógia 102(3) 333–353.

Csizér Kata, Dörnyei Zoltán, Németh Nóra (2004): A nyelvi attitűdök és az idegen nyelvi motiváció változásai 1993 és 2004 között Magyarországon. Magyar Pedagógia 104. évf. 4. szám 393–408.

Dörnyei Zoltán (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Erlbaum: Mahwah, NJ.

Einhorn Ágnes (2015). A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanulás. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.

Európa Tanács Nyelvpolitikai Osztály (2005). Nyelvvizsgák szintillesztése a közös európai referenciakerethez. Budapest: Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület PH Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ.

Gardner, Robert. C. (1985). Social psychology and second language learning: The role of attitudes and motivation. London: Arnold.

Gordon Győri János (2008). Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar, Educatio, 17(2), 263-274.

Illés Éva, Csizér Kata (2018). A nyelvtanárok válaszai. In Öveges Enikő & Csizér Kata (szerk.), Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal. 161-188. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Imre Anna (2007). Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú iskolákban. In Vágó Irén (szerk.), Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 107-135.

Imre Anna (2015). Délutáni tanulás az általános iskolákban: változások, tanulási környezetek és tanulásra fordított idő. In Arató Ferenc (szerk.), Horizontok II. – A pedagógusképzés reformjának folytatása. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Neveléstudományi Intézet. 101-114.

Józsa Krisztián, Imre Ildikó Andrea (2013). Iskolán kívüli angol nyelvű tevékenységek összefüggése a nyelvtudással és nyelvtanulási motivációval. Iskolakultúra 23(1).

Kormos Judit, Csizér Kata (2005). A családi környezet hatása az idegen nyelvi motivációra: egy kvalitatív módszerekkel történő kutatás tanulságai. Magyar Pedagógia, 105(1), 29–40.

Kormos Judit, Csizér Kata (2008). Age-Related Differences in the Motivation of Learning English as a Foreign Language: Attitudes, Selves, and Motivated Learning Behavior. Language Learning, 58(2), 327–355.
Kormos Judit, Kiddle, T. (2013). The role of socio-economic factors in motivation to learn English as a foreign language: The case of Chile. System 41(2), 399-412. doi: https://doi.org/10.1016/j.system.2013.03.006

Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya (közread.). (2002). Közös európai referenciakeret: Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés:[Nyelvek Európai Napja, 2002]. Pilisborosjenő: PTMIK.

Kuti Zsuzsa, Öveges Enikő (szerk.) (2016). Mi a baj az iskolai nyelvoktatással. A Nyelvtudásért Egyesület 2016. március 5-i konferenciájának összefoglalója. Nyelvtudásért Egyesület http://nyelvtudasert.hu/cms/data/uploads/konferencia_201603_tanulmanykotet.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Mattheoudakis, M., Alexiou, T. (2009). Early foreign language instruction in Greece: Socioeconomic factors and their effect on young learners' language development. In: Nikolov Manianne (szerk.), The Age Factor and Early Language Learning. New York, Berlin: Walter de Gruyter (2009).

Novák Ildikó, Morvai Laura (2017). Fiatalok nyelvtanulásának életkori és társadalmi összefüggései. PEDACTA 7(1), 47-58.

Ottó István, Nikolov Marianne (2003). Magyar felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatóinak nyelvérzéke. A Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Teszt. Iskolakultúra, 13(6-7), 34-44.

Öveges Enikő (2016). A B2 szintű nyelvi vizsga mint bemeneti követelmény megítélése a Nyelvtudásért Egyesület felmérésének eredményei alapján. In Kuti Zsuzsa & Öveges Enikő (szerk.), Mi a baj az iskolai nyelvoktatással. A Nyelvtudásért Egyesület 2016. március 5-i konferenciájának összefoglalója. Nyelvtudásért Egyesület. 32-41. http://nyelvtudasert.hu/cms/data/uploads/konferencia_201603_tanulmanykotet.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Öveges Enikő (2018). Az iskolai nyelvoktatás keretei. In Öveges Enikő és Csizér Kata (szerk.),: Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal. 14-28.
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Öveges Enikő, Csizér Kata (szerk.) (2018). Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Páskuné Kiss Judit (2014). Tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli programok a tehetséggondozásban. Géniusz Műhely 2. Budapest: MATEHETSZ Géniusz Projekt Iroda.

Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000). Self-determination and the facilitation of intrinsic motivation, social development and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78.

Róbert Péter (2004). Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.), Társadalmi riport Budapest, Tárki p.193-205.

Szilágyi Anikó (2013). Nyelvtanulás: iskola vagy magántanár? In Karlovitz János Tibor & Torgyik Judit (szerk.), Vzdelávanie, výskum a metodológia 183-188.

Tánczos, Judit, Máth, J. (2005). Attitűdbeli és motivációs sajátosságok az idegen nyelv tanulásában. Iskolakultúra, 15(12), 43-47.

Tartsayné Németh Nóra, Tiboldi Tímea, Katona László (2018). Az intézményvezetők válaszai. In Öveges Enikő & Csizér Kata (szerk.), Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Oktatási Hivatal. p. 29-51. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés 2019.03.14)

Tomlinson, B. (2005). English as a Foreign Language. Marching Procedures to the Context of Learning. In Hinkel, E. (szerk), Handbook of Research in Second Language teaching and Learning II. London : Routledge.

Tót Éva (1993). Képzés az intézményrendszeren kívül. Educatio 2(3), 443-462.

Vágó Irén (2000). Az idegennyelv-oktatás fő tendenciái a 80-as és 90-es években. Educatio 9(4), 668-690.


(1) 1993. évi LXXX. Törvény a felsőoktatásról 95.§)

(2) 423/2012. (XII.29 Kormányrendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról, 2014 decemberi módosítás) ; 335/2014 Kormányrendelet 10 § 2. bek.

(3) 261/2019 Kormányrendelet 5 §

(4)https://2010-2014.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/foglalkoztataspolitikaert-elelos-allamtitkarsag/hirek/diplomamento-programot-indit-a-kormany

(5) 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról c. rendelet

(6)https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/parlamenti-allamtitkar/hirek/tovabbra-is-elony-a-nyelvvizsga-a-felsooktatasi-felveteli-eljaras-soran

(7) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf (Letöltés: 2019.03.14)

(8)https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2018/08/a-nemzeti-alaptanterv-tervezete_2018.08.31.pdf
(Letöltés: 2019.12.14)

(9) https://legjobbiskola.hu/instit/top/secondary (Letöltés: 2019.12.01)