Beküldések

Szerzői útmutatók

Kézirat benyújtása

Benyújtás
Kéziratok típusai és terjedelmük
Ellenőrzőlista és formai követelmények
Bírálati folyamat

Benyújtás

Az Iskolakultúra az Open Journal System (OJS3) keretrendszerét használja. A kézirat benyújtása csak elektronikus úton lehetséges itt.
(A beküldéshez regisztrációra van szükség.)

A kéziratok típusai és terjedelmük

• Tanulmány:
  ○ hosszabb elméleti vagy empirikus munka
  ○ maximum 50.000 karakter szóközökkel
                   • absztraktok és irodalomjegyzék nélkül
                   • képek, ábrák és táblázatok beleszámítanak a karakterszámba 

• Szemle:
  ○ rövidebb elméleti vagy empirikus munka
  ○ beszámoló konferenciáról
  ○ interjú
  ○ maximum 25.000 karakter szóközökkel
                   • absztraktok és irodalomjegyzék nélkül
                   • a táblázatok, ábrák és képek beleszámítanak a karakterszámba 

• Kritika:
  ○ recenzió
  ○ maximum 10.000 karakter szóközökkel
                   • irodalomjegyzék nélkül
                   • táblázatot, ábrát és képet nem tartalmazhat

 Ellenőrzőlista
A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék, a kézirat mindenben megfelel-e az alábbi listán szereplő elvárásoknak. Azokat az anyagokat, amelyek nem felelnek meg a leírtaknak, a szerkesztőség nem fogadja be. Elvárások:
• A kézirat korábban nem volt publikálva, más folyóirathoz nem nyújtotta be a szerző.
• A kézirat teljes mértékben megfelel a formai követelményeknek (l. Formai követelmények).
• A benyújtott fájl formátuma: OpenOffice vagy Microsoft Word.
• A benyújtott fájl neve: a kézirat címének kezdete_dátum (pl. A tanulás értelmezése_20180422).

Bírálati folyamat
A benyújtott kéziratot két, a szakterületet jól ismerő bíráló véleményezi. Az Iskolakultúra vak bírálatot alkalmaz, vagyis a bírálók munkájukat a szerző nevének ismerete nélkül végzik. A bírálók a bírálati űrlapon megadott szempontok alapján véleményezik a benyújtott kéziratokat. Kiemelten fontos, hogy sem az absztraktban, sem a tanulmány szövegében ne egyértelműsítsék magukat a szerzők. Az értékeléseket a bíráló nevének feltüntetése nélkül küldi meg a szerkesztőség a szerzőnek (több szerző esetén csak az első szerzőnek) elektronikus úton. A bírálati folyamat során törekszünk arra, hogy az lehetőleg ne legyen hosszabb két hónapnál.

A benyújtott anyagot
• két pozitív bírálat esetén (a szükségesnek tartott szerzői módosításokat követően) közli a folyóirat,
• egy negatív és egy pozitív bírálat esetén vagy harmadik bírálónak küldi ki a szerkesztőség, vagy a szerkesztőség dönt a tanulmány befogadásáról (amennyiben a szerkesztőség az elutasításról dönt, a kézirat módosított változatát nem lehet a folyóirathoz benyújtani),
• két negatív bírálat esetén elutasítja a folyóirat (ekkor a kézirat módosított változatát nem lehet a folyóirathoz benyújtani).

 

 A Tanulmány formai követelményei
A Tanulmány rovatban megjelent írások terjedelme 50.000 karakter szóközökkel. A terjedelembe nem tartoznak bele az absztraktok és az irodalomjegyzék tételei, ugyanakkor a táblázatok, ábrák és képek beleszámítanak.

1. oldal

A kézirat 1. oldalán szerepelnek a következők: cím, szerző(k), e-mail-cím(ek), levelezést lefolytató szerző megadása az alábbi formában (balra zárt, TNR betűtípus, 12-es betűméret, 1-es sortáv, mindenhol 2,5-es margó):

A TANULMÁNY CÍME

Kis Álmos (levelező)
intézmény
e-mail

Nagy Tihamér
intézmény
e-mail 

Közepes Éva
intézmény
e-mail 

Mindezt követően (opcionális):
Köszönetnyilvánítás, támogatás
A tanulmány keletkezésére, kutatási témára, támogatási forrásra, a munka bármely fázisában nyújtott segítésre utaló információk. 

2. oldal

A kézirat 2. oldalán szerepel:

• elsőként a magyar nyelvű absztrakt (200–250 szó) kulcsszavakkal (3–5),
• ezt követően a kézirat angol címe, az angol nyelvű absztrakt (200–250 szó) kulcsszavakkal (3–5).

 Formai jellemzők: sorkizárt, TNR betűtípus, 12-es betűméret, 1-es sortáv, mindenhol 2,5-es margó, nem tagolt bekezdésekre. A kulcsszavak mindkét absztrakt esetében az absztraktot követő második sorban szerepelnek balra zárt formában (Kulcsszavak: iskola; kultúra; Iskolakultúra).

Az absztraktban – ahogyan a főszövegben sem – nem egyértelműsíthetik magukat a szerzők. Amennyiben ezt megteszik, a szerkesztőség visszaküldi a kéziratot. Nem használható a többes szám első személyű szerkezet, melyhez hivatkozást csatolnak, például Kis Tódor esetében: ...korábbi munkáinkban... (Kis, 1999; Kis és mtsai, 2013). Saját munkára mint más szerző művére szükséges hivatkozni. Amennyiben ez nem megoldható, a következő formák használata javasolt: (Szerző, 1999), (Szerző és mtsai, 2013), ...korábbi munkáinkban... (Szerző, 1999; Szerző és mtsai, 2013).

3. oldaltól: tanulmány

Általános formai jellemzők 

• TNR betűtípus
• 12-es betűméret
• 1-es sortáv
• sorkizárt
• 2,5-es margó mindenhol
• fő- és alfejezet alatt egy sor kihagyása
• sem a főfejezet, sem az alfejezet címét követő első sorban nincs bekezdés
• minden más esetben: 1-es behúzás bekezdésként
• lábjegyzet kerülendő
• nem kell számozni sem az oldalakat, sem a fő- és alfejezeteket
• egy kifejezés idegen nyelven megadott változata: ...énhatékonyság (self-efficacy)...

 Alapszerkezet (mindegyik balra zárt)

Bevezetés

Főfejezet

Alfejezet(ek)
Alfejezet alfejezete(i)

Összegzés

Köszönetnyilvánítás, támogatás (opcionális)

Az 1. oldalon szerepel, a főszövegben nem adható meg. Amennyiben adott meg az 1. oldalon, a főszövegben csak ennyit tüntessen fel: Lásd az 1. oldalon. 

Irodalom

Melléklet (opcionális)

Hivatkozási forma a szövegben
Kis (1999) szerint…
Kis (1999. 12.) „…” (mindez szerepelhet a szó szerinti idézet végén is)
Kis, Nagy és Közepes (2000) úgy véli,…
…(Kiss, 1999; Közepes, 2000; Nagy és Kis, 2003; )… – a zárójelben a szerzők ábécé-sorrendben szerepelnek
Három vagy több szerző által írt írásra való hivatkozáskor az első előforduláskor is mtsai használata szükséges: …(Kiss és mtsai, 2000)... 
A mondat végén szereplő hivatkozáskor a mondatvégi írásjel a hivatkozás után áll: ...(Kis, 2016).
Hivatkozás az Irodalomban (többsoros hivatkozás esetén a 2. sortól 1-es behúzás)
 
Szerzők nevei

Mivel a magyar nyelvben nem terjedt el a két keresztnév használata, továbbá vannak gyakori családnevek, így a családnév és keresztnév kezdőbetűje nem azonosítaná minden esetben kellő biztonsággal a szerzőt. Ezért – az elterjedt szokásnak megfelelően – magyar szerzőknél a teljes név szerepel az Irodalomban abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl. Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József).

Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik.

Nagy, J. & Szebenyi, P. (1990). Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1(3), 247–254.

Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűi (pl. Bloom, B. S.). Szöveg közben a szerzők neveit – a mondat szerkezetének megfelelően – szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Ha zárójelben adjuk meg a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995).

Egy szerző több műve

Egy szerzőnek több művére való hivatkozás:

• szövegben: ...(Kis, 2013, 2017)...
• az Irodalomban:

Kis Tódor (2013).

Kis Tódor (2017).

Egy szerzőnek azonos évben megjelent munkáira való hivatkozás:

• szövegben: ...(Kis, 2013a, 2013b)...
• az Irodalomban:

Kis Tódor (2013a).

Kis Tódor (2013b)
 
Önálló könyv

Lénárd Ferenc (1986). Pedagógiai ellentmondások. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Saarni, C. (1999). The development of emotional competence. New York–London: The Guilford Press.
 
Szerkesztett könyv

Mészáros Aranka (2004, szerk.). Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N., & Friedrich, H. F. (1990, szerk.). Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Oxford: Pergamon Press.
 
Könyvfejezet

Nagy József (2013). A diagnosztikus pedagógiai értékelés fejlesztésének lehetőségeiről. In Molnár Gyöngyvér & Korom Erzsébet (szerk.), Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 181–202. 

Neves, D. M. & Anderson, J. R. (1981). Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In Anderson, J. R. (szerk.), Cognitive skills and their acquisition. Hillsdale: Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. 57–84.
 
Folyóiratban megjelent cikk

Kissné Gera Ágnes (2016). Élmények és értékek a kutatásalapú tanulás kipróbálása során. Iskolakultúra, 26(3), 89–100. doi: 10.17543/ISKKULT.2016.3.89

Wakeling, H. C. (2007). The psychometric validation of the Social Problem-Solving Inventory–Revised with UK incarcerated sexual offenders. Sex Abuse, 19(3), 217–236. doi: 10.1177/107906320701900304
 
A DOI (Digital Object Identifier) az elektronikus dokumentumok esetében használt egyedi azonosító, amit a folyóiratok a cikkek interneten elérhető elektronikus változatainak megjelölésére alkalmaznak.
 
Disszertáció (absztrakt)

Black Jozefina (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. PhD-értekezés absztraktja. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.
 
Disszertáció (publikált)

Black Jozefina (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.
 
Disszertáció (nem publikált)

Black Jozefina (2010). Az érzelmi képességek vizsgálata serdülők körében. Nem publikált PhD-értekezés. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged.
 
Internetes felület

Webster-Stratton, C. (2011): The Incredible Years. file:///The-Incredible-Years-Parent-Teacher-Childrens-Training-Series-1980-2011p.pdf Utolsó letöltés: 2018. 02. 22.
 
Hivatalos dokumentum

NAT 2012. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 10635. 111/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet. Magyar Közlöny, 2012. 66. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság, Budapest. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14004.pdf  http://ofi.hu/nemzeti-alaptanterv Utolsó letöltés: 2018. 01. 10.
 
Korábbi kiadások, fordítások

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.

Neisser, U. (1976/1984). Megismerés és valóság. Budapest: Gondolat Kiadó.

 

Táblázatok, ábrák, képek

 A táblázatokat, ábrákat és képeket szerkeszthető formában kell a szövegbe illeszteni (TNR betűtípus, 10-es betűméret). A szövegben a táblázat/ábra/kép sorszámára utalni kell a táblázat/ábra/kép előtti szövegrészben, valamint – ahol szükséges – az utána következő szövegrészben is. Például: Az 1. táblázatban/ábrán/képen látható... Az eredmények jól szemléltetik a különbségeket (1. táblázat/ábra/kép). 

1. táblázat. Az ONK résztvevőinek megoszlása egyetemek szerint

Egyetem	Résztvevők (fő)	Résztvevők (%)
SZTRF	2016	2016
KJIKSZ	2016	2016
Összesen	2016	2016

  

K É P / Á B R A

(1 sor kihagyása)
1. kép/ábra
A konferencia résztvevőinek egyetemek szerinti megoszlása (amennyiben szükséges, a forrás megadása: Forrás: Kis, 2016. 23.)

 
A Szemle formai követelményei

A Szemle formai követelményei megegyeznek a Tanulmány formai követelményeivel. A Szemle rovatban megjelent írások terjedelme 25.000 karakter szóközökkel. A terjedelembe nem tartoznak bele az absztraktok és az irodalomjegyzék tételei, ugyanakkor a táblázatok, ábrák és képek beleszámítanak.

 A Kritika formai követelményei

A Kritika formai követelményei szinte teljes mértékben megegyeznek a Tanulmány formai követelményeivel. A Kritika rovatban megjelent írások terjedelme 10.000 karakter szóközökkel. A terjedelembe nem tartoznak bele az irodalomjegyzék tételei (a recenzió megírásához használt irodalmak jegyzéke). Sem magyar, sem angol nyelvű absztraktot nem kell csatolni a recenzióhoz. A recenzió táblázatot, ábrát és képet nem tartalmazhat. A recenziót követően (a recenzió és az Irodalom között) kell feltüntetni a bemutatott művet a formai követelményeknek megfelelően. 

Tanulmány

• hosszabb elméleti vagy empirikus munka
• maximum 50.000 karakter szóközökkel
• absztraktok és irodalomjegyzék nélkül
• képek, ábrák és táblázatok beleszámítanak a karakterszámba