"Nevelő kutya-kisasszonyok.” Kaffka Margit iskolai témájú írásai

Abstract

A magyar polgári fejlődés egyik sajátossága volt, hogy az oktatásügyben az egyházak egészen a második világháború végéig megőrizték meghatározó pozícióikat. A 19. században létrehozott ún. polgári leányiskolák, az óvónő- és tanítónőképzők többsége, majd a század végén megjelenő leánygimnáziumok fele egyházi, főként katolikus irányítás alatt állt. Az első magyar írónő, aki iskolai élményeit szépirodalmi műveiben is feldolgozta, Kaffka Margit (1880-1918), szintén egyházi intézményekben nevelkedett. Az elemi iskolát a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének zárdájában, mint ingyenes növendék kezdte, és az ő tanítónőképzőjükben szerzett elemi iskolai tanítónői képesítést tizennyolc éves korában. Taníttatásáért cserében egy éven át a rend miskolci elemi iskolájában dolgozott fizetség nélkül. A kultúratudományi megközelítésű dolgozat azt vizsgálja, milyennek láttatják Kaffka Margit ifjúkori levelei és szépirodalmi alkotásai a tizenkilencedik század végén működő, különböző szintű bentlakásos katolikus leányiskolákat.