Cigány/roma kisebbségekre vonatkozó tévhitek vizsgálata az oktatással összefüggésben tanár szakos hallgatók körében

Main Article Content

Halász Csenge
Fejes József Balázs

Absztrakt

A cigány/roma kisebbségek kapcsán számos kulturális tévhit megléte feltételezhető, többek között az oktatással összefüggésben. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a cigány/roma kisebbségek oktatása kapcsán milyen kulturális tévhitekkel rendelkeznek a pedagógusjelöltek. A tévhitek összefonódnak az előítéletekkel, így befolyásolhatják a mindennapi pedagógiai munkát. A jelenlegi tankönyvek alig nyújtanak segítséget a cigány/roma kisebbségek megismerését és a kulturális tévhitek kezelését tekintve, így a pedagógusjelöltek felkészítése kiemelten fontos e területen. Kérdőíves felmérésünkben 319 tanár szakos hallgató vett részt. Likert-skálás állításokkal vizsgáltuk a kulturális tévhitek elfogadottságát. Eredményeink szerint a kérdezettek a cigány/ roma gyermekek iskolai sikertelenségét a nem megfelelő otthoni környezetre, kulturális sajátosságokra és a szülők tájékozatlanságára egyaránt visszavezetik. Az iskolai szegregációt magas arányban utasították el. A hallgatók bizonytalanok voltak annak megítélése kapcsán, hogy a kultúra hatást gyakorolhat-e a tanuláshoz való hozzáállásra. Az eredményeink segítséget nyújtanak annak tisztázásához, hogy melyek azok a kulturális tévhitek a cigány/roma kisebbségek oktatása kapcsán, amelyek lebontása különös figyelmet igényel a pedagógusképzésben.

Article Details

Hogyan kell idézni
Halász, C., & Fejes, J. B. (2023). Cigány/roma kisebbségekre vonatkozó tévhitek vizsgálata az oktatással összefüggésben tanár szakos hallgatók körében. Módszertani Közlemények, 63(3), 23–39. https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.3.23-39
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Hivatkozások

Balázs Anna, Menesi Luca, Horváth Balázs és Varga Krisztina (2014): Fekete pont 2014. A cigányság reprezentációja az általános- és középiskolai tankönyvekben. Monitor kritikai platform és nyitott műhely. https://monitorlive.wordpress.com/category/tanulmany-pdf/ (2023.05.31.) Bazsalya Balázs és Hörich Balázs (2020): Iskolák közötti egyenlőtlenségek alakulása 2010 után. Educatio, 29. 3. sz. 425–448. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.7

Berényi Eszter, Berkovits Balázs és Erőss Gábor (2005): Iskolaválasztás az óvodában: a korai szelekció gyakorlata. Educatio, 61. 4. sz. 805–824.

Berényi Eszter (2018): Szabad iskolaválasztás és szegregáció. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 57–67.

Binder Mátyás és Pálos Dóra (2016): Romák a kerettantervekben és a kísérleti tankönyvekben. Az Európai Roma Jogok Központja és a Norvég Civil Támogatási Alap.

Eagly, Alice H. és Chaiken, Shelly (1995): Attitude strength, attitude structure, and resistance to change. In: R. E. Petty és J. A. Krosnick (szerk.): Attitude strength: Antecedents and consequences. Lawrence Erlbaum Associates. 413–433.

Enyedi Zsolt, Fábián Zoltán és Sik Endre (2004): Nőttek-e az előítéletek Magyarországon? In: Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2004. TÁRKI, Budapest. 375–399.

Ercse Kriszta (2019): Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata. Iskolakultúra, 29. 7. sz. 50–72.

Ercse Kriszta és Radó Péter (2019): A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai. Iskolakultúra, 29. 7. sz. 8–49.

Farkas Zoltán (2005): A kultúra, a szabályok és az intézmények. Társadalomelmélet 3. Magyar Elektronikus Könyvtár. 84.

Fejes József Balázs (2005): Roma tanulók motivációját befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 15. 11. sz. 3–13.

Fejes József Balázs és Józsa Krisztián (2007): Az iskolai eredményesség és a tanulási motiváció kulturális jellemzői. Roma és többségi tanulók összehasonlítása. Iskolakultúra, 17. 6–7. sz. 83-96.

Fejes József Balázs (2013): Miért van szükség deszegregációra? In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): A szegedi és hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató Hallgatói Mentorprogram. Öt év tapasztalatai. Belvedere Meridionale, Szeged. 15–35.

Fejes József Balázs (2018): A deszegregációval kapcsolatos vélemények befolyásolási lehetőségei pedagógusok körében. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 111–125.

Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (2018, szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged.

Fejes József Balázs, Tóth Edit és Szabó Dóra Fanni (2020): Az oktatási méltányosság és aktuális kérdései Magyarországon. Magyar Tudomány, 181. 1. sz. 68–78.

Fejes József Balázs, Bugyi Anett, Szűcs Norbert és Tóth Edit (2022): Szülői preferenciák és tapasztalatok az általános iskola választásával összefüggésben. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10. 4. sz. 26–49.

Géczi János, Huszár Zsuzsanna, Sramó András és Mrázik Julianna (2002): A romákkal kapcsolatos beállítódás vizsgálata tanárjelöltek körében. Magyar Pedagógia, 102. 1. sz. 31–61.

Gordon Győri János (2006): Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában – Japán és Szingapúr. Gondolat Kiadó, Szeged.

Gulyás Klára (2022): Roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciái. Acta Medicinae Et Sociologica, 13. 34. sz. 33–62. https://doi.org/10.19055/ams.2022.05/31/2

Hablicsek László, Hablicsekné Richter Mária és Lángi Tamás (2019): A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig. Competito, 18. 1-2. sz. 39-74.

Hahner Péter (2018): 100 történelmi tévhit – avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod… Anonimus Kiadó, Budapest.

Halász Csenge és Fejes József Balázs (2024): Cigány/roma kisebbségekre vonatkozó kulturális tévhitek vizsgálata pedagógusjelöltek körében. Iskolakultúra (megjelenés alatt).

Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2014): Roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból. In: Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014. TÁRKI. Howard, C. Tyrone (2020): Why Race and Culture Matter in Schools. Teacher College Press, Columbia.

Hricsovinyi Julianna és Józsa Krisztián (2018): Iskolaválasztás és szelekció. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 129–147.

Józsa Krisztián és Hricsovinyi Julianna (2011): A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában. Iskolakultúra, 21. 6–7. sz. 12–29.

Keller Judit és Mártonfi György (2006): Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Oktatáskutató Intézet, Budapest. 377–412.

Kemény István, Janky Béla és Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó, Szeged.

Kende Anna, Hadarics Márton és Lášticová Barbara (2017): Anti-Roma attitudes as expressions of dominant social norms in Eastern Europe. International Journal of Intercultural Relations. 60. 12–27.

Kerülő Judit (2018): A tiszavasvári helyzet. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 301–323.

Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2012): A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle. 59. 7−8. sz. 798–853.

Kertesi Gábor ás Kézdi Gábor (2016): A roma fiatalok esélyei és az iskolarendszer egyenlőtlensége. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2016/3.

Kinyó László (2005): A magyar történelmi események, korszakok megítélése 7. és 11. évfolyamos tanulók körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Magyar Pedagógia, 105. 4. sz. 409-435.

Kisdi Barbara (2018): A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei. Akadémiai Kiadó, Szeged.

Kiss Márta (2018): A szelektív iskolaválasztás tényezői, motivációi és az oktatás minőségével való összefüggései a leghátrányosabb helyzetű térségekben. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 147–177.

Kite, E. Mary és Whitley, E. Bernard (2016): Psychology of prejudice and discrimination. Routledge, Oxfordshire.

Korom Erzsébet (1997): Naiv elméletek és tévképzetek a természettudományos fogalmak tanulásakor. Magyar Pedagógia, 97. 1. sz. 19–40.

Korom Erzsébet (2000): A fogalmi váltás elméletei. Magyar Pszichológiai Szemle, 2. 3. sz. 179–205.

Kósa Éva és Vajda Zsuzsanna (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest.

Lannert Judit, Németh Szilvia és Szécsi Judit (2018): Szegregáló deszegregáció? In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 285–301.

Lilienfeld O. Scott, Lynn, Steven Jay, Ruscio, John és Beyerstein, L. Barry (2010): 50 Great Myths of Popular Psychology: Shattering Widespread Myths and Misconceptions about Human Behavior. Wiley-Blackwell, Hoboken.

Lukács István (2009): Tanulási stratégiák és stílusok. In: Boreczky Ágnes (szerk.): Cigányokról – másképpen. Gondolat Kiadó, Budapest. 239–269.

Maučec, Gregor (2013): Identifying and changing stereotypes between roma and non-roma: from theory to practice. Innovative Issues and Approaches in Social Sciences, 6. 3. sz. 181-202.

Marián Béla (2009): Milyenek a cigányok? Közvélemény-kutatás a „cigánykérdésről”. Jel-kép, 30. 1. sz. 3–22.

Mogyorósi Renátó Manuel (2021): A Pécsi Tudományegyetem tanárjelöltjeinek kisebbségekkel kapcsolatos prekoncepciói, különös tekintettel a cigány/roma nemzetiségre. In: Farkas Vendel, Kazsimér Soma Balázs és Sinka Andor (szerk.): Adsumus XVIII. Tanulmányok a XX. Eötvös Konferencia előadásaiból. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest. 109-124. Nagy József (1980): 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Nahalka István (2009): A roma gyermekek kognitív fejlődése. In: Boreczky Ágnes (szerk.): Cigányokról – másképpen. Gondolat Kiadó, Budapest. 185–238.

Nariman, Hadi Sam, Hadarics Márton, Kende, Anna, Lášticová, Barbara, Poslon Xenia Daniela, Popper, Miroslav, Boza, Mihaela, Ernst-Vintila, Andreea, Badea, Constantina, Mahfud, Yara, O’Connor, Ashley és Minescu, Anca (2020): Anti-roma Bias (Stereotypes, Prejudice, Behavioral Tendencies): A Network Approach Toward Attitude Strength. Frontiers in Psychology, 11. Neisser, Urlic (1986, szerk.): The School Achievement of Minority Children New Perspectives. Routlege, Oxfordshire.

Orosz Gábor, Bruneau, Emile, Tropp, R. Linda, Sebestyén Nóra, Tóth-Király István és Bőthe Beáta (2017): What predicts anti-Roma prejudice? Qualitative and quantitative analysis of everyday sentiments about the Roma. Journal of Applied Social Psychology, 48. 6. sz. 317-328.

Orsós Anna (2015): A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Papp Z., Attila (2021): Roma népesség és oktatástervezés. Educatio, 30. 1. sz. 242-259.

Petrova, Dimitrina (2003): The Roma: Between a Myth and the Future. Social Research, 70. 111- 161.

Rosenberg, M. J. és Hovland, C. I. (1960): Cognitive, affective and behavioral components of attitudes. In: C. I. Hovland és M. J. Rosenberg (szerk.): Attitude organization and change. Yale University Press. 1–14.

Szánthó Zsuzsanna (2012): A romákkal szembeni attitűdök Magyarországon (egy kismintás kutatás eredményei). Tudományos közlemények, 27, 59-71.

Szuhay Péter (1997): Akiket cigányoknak neveznek – akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak mondják. In: Géczi János (szerk.): A cigányság társadalomismerete. Iskolakultúra. 9-31.

Terestyéni Tamás (2005): Középiskolai tankönyvek etnikai tartalmai. In: Neményi Mária és Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 283–315.

Tóth Jánosné (2001): Az utca matematikája. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Iskolakultúra könyvek, Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 149–175.

Varga Júlia (2022): A közoktatás indikátorrendszere 2021. Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.

Vosniadou, Stella (1994): Conceptual Change Research and the Teaching of Science. In: Behrendt, H., Dahncke, H., Duit, R., Gräber, W., Komorek, M., Kross, A. és Reiska, P. (szerk.): Research in Science Education – Past, Present, and Future. Kluwer Academic Publishers, Amsterdam. 177–188.

Zavrel, A. Erik (2016): Pedagogical Techniques Employed By the Television Show MythBusters. The Physics Teacher, 54. 8. sz. 476–479.

Zolnay János (2018): Kasztosodó közoktatás, kasztosodó társadalom. In: Fejes József Balázs és Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Motiváció Oktatási Egyesület, 211–233.

Wessely Anna (2003, szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris – Láthatatlan Kollégium, Budapest.

Williams, Raymond (1983/2003): Kultúra. In: Wessely Anna (2003): A kultúra szociológiája. Osiris – Láthatatlan Kollégium, Budapest. 28–32.