Niche marketing alkalmazása a kézműves élelmiszerek piacán Hogyan hatott a koronavírus az alkalmazott marketing mixre?

Main Article Content

Lendvai Edina
Kőműves Hédi

Absztrakt

A niche marketing előnye a tömegmarketinggel szemben, hogy gyorsabban tud reagálni a meglévő és gyorsan változó kisebb piacokra, ahol a rugalmasság és a megkülönböztethetőség felértékelődik. A kutatásunk során a kézműves élelmiszerek piacán a COVID-19 pandémia hatásának vizsgálatát célozza meg. A primer kutatás a niche marketing stratégia elemeire és az élelmiszerfogyasztói magatartást befolyásoló tényezőkre fokuszál. A szekunder kutatásban bemutatásra kerül egy online piac, valamint a pandémia hatására bekövetkezett egyes fogyasztói magatartások. Felmérésünkben kérdőív segítségével vizsgáltuk a Bödön Piacon árusító termelők alkalmazkodását az új helyzethez. Emellett a fogyasztói oldal is feltérképezésre került, de az nem szerepel a tanulmányban. Az eredmények szerint a pandémia hatására az alkalmazkodás terén a bankkártyás fizetés és a házhozszállítás iránti igény nőtt. A promóció és az értékesítési csatornák bővítése terén az online jelenlét fontosságát felismerték és alkalmazták a termelők.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Lendvai, Edina, és Hédi Kőműves. 2024. „Niche Marketing alkalmazása a kézműves élelmiszerek piacán: Hogyan Hatott a koronavírus Az Alkalmazott Marketing Mixre?”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18 (3-4):99-106. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.3-4.99-106.
Rovat
Vállalati sikeresség, eladásösztönzés, fogyasztói magatartás és termékfejlesztés
Információk a szerzőről

Lendvai Edina, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Mérnöki Menedzsment és Ökonómiai Intézet (Szeged)

főiskolai docens

Hivatkozások

Benkő Zs. (2023): Romkocsmából indulva: a szegedi Bödön Piac. <https://www.termeloikosar.hu/node/1472> (a) (2023.10.12.)

Dalgic, T., Leeuw, M. (1994): Niche Marketing Revisited: Concept, Applications and Some European Cases. European Journal of Marketing, 28 (4): 39–55. https://doi.org/10.1108/03090569410061178

Dogi I., Nagy L., Csipkés M., Balogh P. (2014): Kézműves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a nők körében. Gazdálkodás, 58 (2): 160–172.

Kotler, P (1998): From mass marketing to mass customization. Planning Review, Vol. 17 No. 5, pp. 10-47. https://doi.org/10.1108/eb054267

Lehota J. (2004): Az élelmiszerfogyasztói magatartás hazai és nemzetközi trendje. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 1 (1-2): 7–13.

Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság (2013): Magyar Élelmiszerkönyv.

Padberg, D. I. – C. Ritson – L. M. Albisu 1997): Agro-Food marketing. Cab International – CIHEAM Vallingford

Panyor Á., Balogh S. (2006): A különleges élelmiszerek és a niche-marketing. Élelmezési Ipar, 60 (10-11): 250–253.

Soós G. (2020): A COVID-19 pandémia hatása a fogyasztói magatartásra a járvány kezdeti szakaszában, különös tekintettel a home office-ban dolgozókra. In: Ercsey I. (szerk.): Marketing a digitalizáció korában – Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos Konferenciájának előadásai. 283–294.

Szerző nélkül: (2020a): Az okostelefonokba is beköltözött a Termelői Kosár. Termelői kosár. <https://www.termeloikosar.hu/node/1047> (2023.10.12.)

Szerző nélkül: (2020b): Új, ingyenes portál köti össze a mezőgazdasági termelőket a vevőkkel. erman Ottó Intézet Nonprofit Kft. <http://www.hermanottointezet.hu/801661>

Szakály Z. (szerk.) (2017): Élelmiszer-marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Törőcsik M. (2007): A Tudatos Fogyasztást És Az Egészséget Preferáló Új Fogyasztói Trendcsoport A Lohas Csoport Megjelenése Magyarországon, Élelmiszer, táplálkozás és marketing., 4 (1): 41–44.

Törőcsik M. (2016): A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, 47 (különszám): 19–25.