Magyarországi jelzáloghitelezés a két világháború között MORTGAGE LENDING IN HUNGARY IN THE INTERWAR PERIOD

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Lóránt Baracsi

Absztrakt

Az 1892-es pénzreformot követően a jelzáloghitelezéshez szükséges források zöme külföldi devizában érkezett, miközben a nyújtott kölcsönök hazai deviza alapúak voltak. Az 1914 és 1924 közötti pénzromlás/pénzbőség időszakában történt előtörlesztések következtében a földbirtokok jelzálogterhe a háború előtti 3,5 milliárd aranykoronáról a ’20-as évek elejére 0,5 millió aranykoronára csökkent, azaz lényegében megsemmisült. Az ekkor befolyt előtörlesztéseket nem lehetett a források visszafizetésére fordítani, így a hitelintézetek tartozásai továbbra is fennálltak, megnehezítve újabb források bevonását. A korábban jelzáloghitelezéssel foglalkozó azon intézményeknek, amelyek társadalompolitikai célokat is szolgáltak (ami a profitabilitásuk rovására ment) állami segítségre volt szüksége a talpra álláshoz. A jelzáloghitelezés a korona 1924-es stabilizálódását követően kezdett ismét működni, a háború előttit meg sem közelítő volumenben. Ekkor már az 1929-es válságig dollár-alapú forrásállomány érkezett, amit zömében ugyanilyen alapú kölcsönökbe helyeztek ki a pénzintézetek, az 1931-es fizetési moratóriumot követően azonban ezek törlesztése is szünetelt, így újabb forrás végképp nem érkezett. Az állami beavatkozási kísérleteknek nem sikerült segíteniük az államosításig már csak vergődő üzletágon.


 


Following the currency reform in 1892 majority of new, necessary sources to the mortgage lending arrived in foreign exchange, while the provided loans remained on domestic currency basis. These liabilities helped a lot the country's development then but in the years during and following the war mortgage loan amounts dropped back significantly together with devaluing of the crown and its value did not make possible the repayment of sources. Hungary needed further loans from abroad but in the post-war period was very difficult the access to credit for an insolvent country. In the period of accelerating of inflation between 1914 and 1924 the majority of loan amounts was repaid, and about the part remained on areas allocated to neighbour countries it was necessary to make an agreement with the successor states. The financial services and provision of mortgages restarted their activities following stabilization of crown is 1924, on a volume which were nowhere near at this one before the war. Until the Great Depression started at 1929 majority of foreign sources arrived in dollar, and the outstanding loans were on the same basis. Following the moratorium for repayment foreign exchange from 1931, Hungarian banks could not repay their debt, so they could not get more liabilities from abroad. Attempts for intervention from the state remain without success in helping mortgages lending sector, which only suffered until nationalization.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Baracsi, Lóránt. 2020. „Magyarországi jelzáloghitelezés a két világháború között: MORTGAGE LENDING IN HUNGARY IN THE INTERWAR PERIOD”. Köztes-Európa 11 (2):67-85. https://www.iskolakultura.hu/index.php/vikekke/article/view/33305.
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek