Elhallgatva. Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete Budapesti emlékmű-pályázat 2020–2022

Article Sidebar

PDF
Megjelent: aug 23, 2023
DOI: https://doi.org/10.14232/tntef.2023.1.24-42
Kulcsszavak:
emlékmű, ellenemlékmű, háborúban elkövetett nemi erőszak, az erőszak reprezentációja, pályaművek

Main Article Content

Tatai Erzsébet
ELKH

Absztrakt

Amikor 2021-ben a Főváros Önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával pályázatot hirdetett a háborúban megerőszakolt nők emlékművének megtervezésére és majdani megvalósítására, még nem tudhattuk, hogy ez ma Európában mennyire aktuális lesz. A pályázat egy komplex, az Elhallgatva című projektbe ágyazódik, melynek célja – egy emlékhely megalkotásán és a pályázat alapos előkészítésén keresztül – az emlékezetpolitikai konszenzus és a nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélésének alakítása volt. A projekt honlapja kutatási felületet kínál, olvashatók rajta a témával kapcsolatos tanulmányok, interjúk a pályázat megvalósulásáról, láthatók a győztes pályaművek makettjei. Megjelent tanulmánykötet, a harminchat beérkezett pályaműből a zsűri által kiválasztott munkákból több kiállítást is rendeztek. Jól látható tehát az egész projekt, reflexiói azonban gyérek. Dolgozatomban ismertetem a pályázatot, a műveket, az emlékmű, illetve specifikusan az „erőszak emlékműve” által felvetett kérdéseket, neurotikus pontokat. A pályaművek bemutatásával gyakorlatias megközelítést részesítek előnyben. Az értelmezés középpontjában az emlékezés helyeinek problémái általában, konkrétabban a megerőszakolt nők emlékezetének vizuális ábrázolásának lehetőségei állnak. Továbbá azt vizsgálom, hogy a kortárs nyelven megszólaló, már létező emlékművek milyen háttértapasztalatot jelenthettek a budapesti emlékműre pályázók számára és hogy azok kontextusában miként értelmeződnek a szóban forgó pályaművek.

Article Details

Hogyan kell idézni
Tatai, Erzsébet. 2023. „Elhallgatva. Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete: Budapesti emlékmű-pályázat 2020–2022”. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 13 (1):24-42. https://doi.org/10.14232/tntef.2023.1.24-42.
Folyóirat szám
Évf. 13 szám 1 (2023)
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Tatai Erzsébet, ELKH

Tatai Erzsébet (PhD) művészettörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Művészettörténetet és művészetelméletet tanított, illetve tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, az ELTE Művészettörténet Tanszékén és a Budapesti Metropolitan Egyetemen. 2001 és 2002 között a Műcsarnok kiállítási osztályát vezette, 1993 és 1999 között a Bartók 32 Galéria igazgatója volt, mintegy 70 kiállítást rendezett. Szerkesztőként az Enciklopédia Kiadónál (2000–2001) és a Képzőművészeti Kiadóban (1986–1988) dolgozott. Jana Geržovával Conceptual Art at the Turn of Millenium. Konceptuálne umenie na zlome tisícroči. Konceptuális művészet az ezredfordulón címmel konferenciát rendezett és anyagát kötetbe rendezte (Budapest–Bratislava, 2002). Könyvei: A lehetetlen megkísértése. Alkotó nők. Válogatott esszék, tanulmányok a kortárs magyar művészetről (Budapest, 2019), Marianne Csáky (Budapest, 2014), Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években (Budapest, 2005), Művészettörténeti ismeretek (Budapest, 2002).