Iskolakultúra

Abduktív diagnosztikai eljárás lehetőségei a gyógypedagógiában

Vida Gergő, Sántha Kálmán, Kocsis Rita (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

A tanulási zavar megállapítása aktuális kérdésfelvetés, de a diagnosztikus kategóriák nem egységesek. Emiatt a kategóriarendszerek bizonytalanok. Meglátásunk szerint a kategóriák megszüntetésével a bizonytalanság nem szűnik meg. Ezért kutatásunk fókuszában a tanulási zavar jelenségköréhez igazodó stratégiaválasztás feltárása áll. Állítjuk, hogy a gyógypedagógiai diagnosztika abdukció segítségével történő értelmezése segítheti a tanulási zavar pontosabb megértését. Kutatásunk során 11 esettanulmányt (szakértői véleményt) elemeztünk az elmosódott rendszerek (fuzzy) logikájának és a Boole-algebra alapvetéseinek felhasználásával egy új, abduktív diagnosztikus modell létrehozása érdekében. Az abdukció azonosításához a szakértői vélemények metaelemzését végeztük el. Eredményeink alapján növelhető a diagnosztikai folyamat megbízhatósága: a teszteredmények abdukcióra alapozva történő értelmezése lehetővé teheti olyan mögöttes tényezők felfedezését is, mint például a diagnózist végzők nézetrendszere. A vázolt abdukciós-diagnosztikus modell képes lehet a legkülönbözőbb tanulási vagy egyéb problémák feltárására, és adott jelenség mögött azonosítja a szükséges és elégséges feltételeket.

Az iskolai önakadályozást befolyásoló tényezők fiatal felnőttek körében

Horányi Virág, Jámbori Szilvia (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

Az önakadályozás egy olyan nem tudatos védekezési mechanizmus, melyet teljesítményhelyzetek előtt használhatunk. Megvédi énünket és társas megítélésünket azáltal, hogy elhomályosítja a teljesítményünk és a képességeink közötti kapcsolatot. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskolai önakadályozás milyen összefüggést mutat a mindset, az énhatékonyság, a célorientáció és a társas támogatás mértékével a magyar fiatal felnőttek körében. A vizsgálatban összesen 120 fő vett részt a 18 és 28 év közötti korosztályból (M = 21,82, SD = 2,05 év). A vizsgálati személyek öt kérdőívet töltöttek ki online, kényelmi mintavételi módszerrel. Ezek az SHS-H Önakadályozás skála, a Mindset kérdőív, a Célorientációs kérdőív, az Énhatékonyság kérdőív és a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás kérdőívek voltak. Eredményeink azt mutatták, hogy a társas támogatás, az énhatékonyság és a teljesítménykereső elsajátítási célok megléte szignifikánsan negatív kapcsolatot mutat az önakadályozás használatával. Ezzel szemben a teljesítménykerülő elsajátítási célok szignifikánsan pozitív összefüggést mutattak az önakadályozással. A célorientáció másik két típusa, valamint a fejlődési és az rögzült mindset esetében nem volt látható szignifikáns összefüggés.

Pénzügyi személyiségteszt

Kálmán Botond Géza, Németh Erzsébet (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

A pénzügyi magatartás előrejelzése szempontjából különös jelentősége van a pénzügyi személyiség és attitűdök megismerésének. Kutatásunk egy 2015-ben induló Pénzügyi Személyiség Teszt eredményei alapján három korcsoportban vizsgálja a magyar lakosság pénzügyi személyiségstruktúráját. A tesztet több mint ötvenezren töltötték ki. A 36 kérdésből álló online kérdőív anonim és önkéntes volt, a kitöltők rövid visszajelzést és tanácsadást is kaptak. Az eredmények alapján az egyes korosztályok pénzügyi személyisége több dimenzióból épül fel. Bár az összesített eredmények kedvezőek, mindhárom korosztály számára a legnehezebbnek a mértéktartás, a fogyasztói csábításoknak való ellenállás bizonyult: a legfiatalabbak 38%, a középiskolások 19%, a felnőttek 32%-a tartozik ebbe a csoportba. Az általános iskolások a pénz tudatos használatát illetően elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól, a középiskolások egyes kérdéseknél még a felnőtteknél is tudatosabbak és önállóbbak, a felnőttek általában pontosan tudják, mennyi pénzük van, és ha kevés, takarékoskodnak. Ezen csoportok megismerése jelentős segítséget jelent a pénzügyi oktatás személyre szabhatóvá tételében és korszerűsítésben.

A megújult szociálpszichológiáról: Attitűd, érték, nézet régi-új megvilágításban

Réthy Endréné (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

Hunyady, Gy. (2023). Oktatás és szociálpszichológia – személyes áttekintés fél évszázadról. Gondolat Kiadó.

Mindset

Bartyik Gitta, Polonyi Tünde Éva (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

Jelen tanulmányban áttekintő jelleggel olvashatunk a mindset-elméletről. Az elmélet Carol S. Dweck amerikai pszichológia professzor több évtizednyi kutatásának eredményeként született meg, alaptétele az, hogy az emberek különbözőek abban, hogy milyen hiedelmeik vannak önmagukról, hogyan gondolkodnak képességeikről. Ez alapján két szemléletmódot: a rögzült (fixed), valamint a fejlődés-, növekedésorientált (growth) mindsetet különbözteti meg. Olvashatunk a két típus jellemzőiről, kialakulásuk hátteréről és az empirikus vizsgálatok által talált személyiségjellemzőkkel való együtt járásukról, a mindset-mód mérési nehézségeiről. Cikkükben érintjük az elmélettel szemben felállított kételyeket és vitákat, továbbá a mindset-intervenció eredményeit.

Angol nyelvű olvashatósági formulák magyar nyelvi adaptálásának lehetséges irányai

Bogdán Patrik (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

Az olvashatóság olyan szövegjellemző, amely előrejelzi a szöveg olvasásának nehézségi fokát, megmutatva, milyen nehezen lehet annak információit kinyerni. Az olvashatóság kutatása ezért az oktatás során használt szövegek esetében nélkülözhetetlen. Az olvashatósági formulák célja ezen jellemző matematikai úton történő meghatározása (DuBay 2004). Magyar nyelvű szövegeken alkalmazható formula még nem készült. Ezért jelen tanulmány célja az olvashatóság alapvető elméleti kereteinek áttekintése, a formulák rendszerezése változóik alapján. Ezért a szakirodalmi elemzés során először az olvashatóság és az olvasható szöveg meghatározásait járjuk körbe, majd a leggyakrabban használt amerikai formulák közül ötöt bemutatva szemléltetjük azok működési elveit, magyar nyelvű adaptációjuk lehetséges irányait, végül pedig a formulákat érő leggyakoribb kritikákat ismertetjük. Legfontosabb megállapításaink összefoglalása: Bármely szöveg három jellemző kölcsönhatása révén válik olvashatóvá – a szöveg tartalma és szerkezete; az olvasó olvasásértési képessége, motiváltsága és tudása; a vizsgálat célja és jellege –, amelyek közül az olvashatósági formulák az elsőre fókuszálnak, különböző számítási módszerek segítségével (Dale és Chall 1949). A formulák közelebbi vizsgálata során ezen módszereket a mért változók mentén három csoportba rendszereztük, melyek a (1) szófamiliaritáson alapuló, a szóhosszúságot (2) szótagszámban és (3) betűszámban mérő formulák. A magyar nyelvi adaptálhatóság szempontjából a harmadik csoport bizonyul legcélszerűbb kiindulópontnak. Az összefoglalt elméleti keret és a formulák rendszerezése a formulák magyar nyelvi adaptációját, az olvashatóság hazai diskurzusának kibontakoztatását hivatott elősegíteni.

A német nyelvtanulás és a popzene összefüggései

Bellók Bernadett (Szerző) — Mon, 15 Jan 2024 00:00:00 +0100

Az internet és a média folyamatos térnyeréséne k köszönhetően a nyelvtanulók egyre több idegen nyelvű tartalomhoz férnek hozzá. Ezen tartalmak a tanulni kívánt célnyelven készültek, és kapcsolódhatnak a szabadidős tevékenységeikhez is. Ilyen tevékenységek közé tartozik az olvasás, a filmnézés, a videójátékozás, a közösségi oldalak használata vagy éppen a zenehallgatás. Az említett tevékenységek együttese a tanórán elsajátítottakkal együtt pozitív hatással lehet az idegennyelv-tanulási folyamatra. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a német popzene nyelvtanulásban betöltött potenciális pozitív szerepét. A tanulmány egy német popzenei albumon keresztül (Mark Foster Tape című albuma) mutatja be, hogy az milyen nyelvi szinteken lehet alkalmas német mint idegen nyelv tanítására, valamint tanulására. Az albumon megtalálható zeneszámokban előforduló szavak szókincséhez hozzárendelhetők különböző nyelvi szintek, amelyeket kategorizáltam, és a szövegekben található többször előforduló nyelvtani szerkezetek váltak elsődleges elemzési szemponttá. Az adatelemzés alapján megállapítható, hogy az albumon lévő dalok megértéséhez, valamint a nyelvtudás fejlődéshez B1 nyelvi szintnek megfelelő tudás szükséges. Az albumon lévő zenék további készségeket is fejleszthetnek, így többek között a szókincsbővítésben, valamint a kiejtés fejlesztésében is fontos szerepet tölthetnek be.