Iskolakultúra

Az emlékezés könyve: a nevelés tereiben őrzött magyar és magyar zsidó történelem

Kata Hodász — 2026-06-01

Nádas, P. (2024). Magyar és magyar zsidó történelem Lajta Béla és lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében. Múlt és Jövő Alapítvány.

Kárpát-medencei perspektívák a neveléstudományban

Heléna Kolip — 2026-06-01

Dezső, R. A. & Ábrahám, G. (2024, szerk.). Kezdő kárpát-medencei neveléstudományi kutatók antológiája. In memoriam Szivák Judit. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága.

A történelmi empátia vizsgálata magyarországi középiskolások körében

László Kojanitz — 2026-06-01

2024-ben kutatócsoportunk nagymintás empirikus kutatást folytatott magyar középiskolások történelmi empátiájának fejlettsége területén. Megvizsgáltuk a lehetséges összefüggéseket a diákok történelmi empátiás képessége, episztemológiai gondolkodása és a történelemtanuláshoz fűződő attitűdje között is. Foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy a tanári munka minősége milyen hatással van a diákok történelmi gondolkodásának ezen összetevőire. A vizsgálatban 10., 11. és 12. évfolyamos középiskolások vettek részt (N = 1104). A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvözött. Sikerült magyar nyelvre adaptálni egy német kutatók által fejlesztett (Hartmann és Hasselhorn, 2008) és Hollandiában is alkalmazott (Huijgen és mtsai, 2014; Huijgen és mtsai, 2017) mérőeszközt. Ezenkívül egy magyar történelmi témát feldolgozó változat is kipróbálásra került. Megtörtént a tanulók által alkalmazott megoldási stratégiák vizsgálata is a hangos gondolkodás módszerével (Van Someren és mtsai, 1994). Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok képesek alkalmazni a történelmi empátiás képességeiket egy számukra újszerű feladathelyzetben is. Az is megállapítható, hogy a történelmi empátia az életkorral fejlődik, egyre árnyaltabbá válik. A diákok történelmi empátiás képessége, episztemológiai gondolkodása és a történelemtanuláshoz fűződő attitűdje között pozitív összefüggések mutathatók ki.A kutatás szignifikáns különbségeket mutatott ki az egyes tanulócsoportok teljesítménye között a történelmi empátiás képesség és az episztemológiai gondolkodás terén is. Ez pedig a tanári munka szerepének fontosságára utal a diákok történelmi gondolkodásának fejlesztésében.

A kettős párhuzamos értékelés az angoltanári szakdolgozatok értékelésében

Gergely András Dávid — 2026-06-01

A kutatás a kettős párhuzamos értékelés megvalósítását vizsgálja az angoltanári szakdolgozatok esetében az ELTE Angol-Amerikai Intézetében, 2011–2019 között. Az eszközök a klasszikus, nyerspontokra épülő megbízhatósági, korrelációs elemzés és pontátlagok összevetése volt, kiegészítve a többváltozós, probabilisztikus Rasch-módszerrel. A pontozás konzisztenciája, megbízhatósága megfelelt az elvárásoknak, megteremtve így a feltételeket az érvényesség vizsgálatához, azonban az értékelők egyetértési mutatója alacsony volt. A magas belső konzisztencia mellett jelentkező szignifikáns különbségekre a témavezetői és bírálói összpontszám-átlagok és korrelációk mutatnak rá, amely különbség nem is lenne meglepő, ha a témavezetők és bírálók teljesen külön csoport lennének. Az eltérések mégis érdekesek, mert túlnyomórészt ugyanazok a kollégák pontoznak, vagy témavezetőként, vagy bírálóként, és fordítva, jellemzően ugyanabban a félévben, amint azt a kutatás itt leírt szerkezete mutatja. Az egyetértés alacsony értéke és a témavezetői-bírálói körök jelentős átfedése közötti ellentmondás – mintha az értékelők önmagukkal nem értenének egyet – az értékelői szerepek magyarázatával oldható fel: A témavezető és bíráló eltérő konstruktumaik szerint, nem azonos szemlélettel értékeli a dolgozatokat. Szellemi folyamataik és a szakdolgozóhoz való viszonyuk különbségei magyarázzák a pontkülönbségeket a vizsgáztatásban tipikusnak mondható szigorúság (severity) vagy elnézőség (leniency) különbségei mellett. E tanulmány bemutatja, hogy az értékelői hatás komplex, hierarchikus elrendezésű, összetevői nem csupán a szigor vagy elnézőség tényezője, dimenziója lehet, hanem abban az eltérő értékelői feladatkörökből származó értékelői szerep tényező is közrejátszhat.

Szülő-gyermek kapcsolatot támogató Mesecsomag program kipróbálása szegregált intézményben tanuló gyermekek és elsődleges gondozóik körében

Orsolya Haga — 2026-06-01

Tanulmányunk egy olyan mesecsomag validálását mutatja be, ami otthon, családi környezetben a szülő és a gyermek közötti interakcióban zajlik, és elsősorban a szülő pozitív élményeinek megélését célozza. Az empirikus tanulmány elméleti háttere feltárja a mese és a közös mesélés szerepét a családok életében, majd ezt követően a mesélés közben átélt élményekkel foglalkozik. Ezt követően ismerteti az empirikus kutatás célját és előzményeit. Az óvodai nevelés szerves részét képezi a gyermekirodalom, valamint az anyanyelvi foglalkozások. Az anyanyelv fejlesztésének lehetősége minden műveltségtartalmi területen megjelenik, valamint a gyermekcsoport foglalkozásának tervezését is befolyásolja oly módon, hogy a korosztály kommunikációs kompetenciáit és gondolkodási műveleteit a pedagógus köteles figyelembe venni. A 2020-ban kialakult pandémia és az azzal együtt járó karantén ugyanakkor jelentősen befolyásolta a családok addig jól megszokott életét (Gunnig és mtsai, 2004; Nahar, Hossain, Hamadani, Ahmed, Grantham-McGregor és Persson, 2012), hiszen a tanulás színtere és a szerepek is megváltoztak a családon belül, ami kihívásokat jelentett a szülők számára. A kutatásunk előzménye egy háromnapos mesejáték-foglalkozás kipróbálása tipikus és atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében a szülők bevonásával. A szülők esetében a program során átélt élményt, bevonódást, azaz a flow élményét (Csíkszentmihályi, 1997) vizsgáltuk, továbbá, hogy mennyire motiváltak ők a gyermekükkel közösen töltött idő kapcsán. Az elsőként próbált mérőeszköz (Haga, 2023) validálását egészítettük ki azzal, hogy a „mesecsomag” mellé a szülőktől videófelvételeket is kértünk (Szilágyi, 2024), hogy szemtanúi lehessünk a kialakult interakciónak és feltételezett aktív részvételnek mindkét fél oldaláról. A mérőeszközt vizsgáltuk továbbá a szülők által kitöltött flow-szinkronizációs kérdőív használatával, amely kimutatta az együtt töltött idő motivációs hatását. Kutatásunk átfogó, azaz az elméleti alapok és a gyakorlati részek összekapcsolása segíti a kutatás összefüggő és eredményes értelmezését, melyből nagy vonalakban megállapítható az, hogy a szülőnek van igénye időt tölteni gyermekével, azonban a motivációja nem megfelelő mértékű mindehhez (Szilágyi, 2024). Eredményeink megállapításához a koordinációt végző pedagógusok tapasztalatait, valamint szülői kérdőívek által feldolgozott számszerűsített adatokat vettük alapul. Célunk tehát egy olyan meseprogram megalkotása, melyben a szülők a gyermekükkel töltött közös tevékenységet örömteli, motivációval egybekötött aktív cselekvésként élik meg, és mindezzel hozzájárulnak a gyermekük fejlődéséhez is.

Angol szakos egyetemisták szociális és érzelmi készségeinek fejlesztése megosztó témákon keresztül

Rita Divéki — 2026-06-01

A szociális és érzelmi tanulás (SEL) során elsajátított kompetenciák (így az önismerethez, önmenedzseléshez, társas viselkedéshez, szociális tudatossághoz és felelős döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek) kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egyén életében. A SEL készségek a mindennapi élet számos területére hatást gyakorolnak: hozzájárulnak az egyén fizikai és mentális egészségéhez, a társas kapcsolatai minőségéhez és a szakmai teljesítményéhez. Bár ezen készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok hatékonyan megküzdjenek a modern kor kihívásaival, a magyar felsőoktatási kontextust tekintve kevés, a szociális és érzelmi tanulást elősegítő kezdeményezés született. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk, milyen módon járulhat hozzá egy nyelvi szeminárium az angol szakos egyetemisták SEL készségeinek fejlesztéséhez, illetve, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a tanórai feladatokról és az órán fejlesztett készségekről. Esettanulmányunkban két csoport anglisztika alapszakos és tanár szakos hallgató vett részt, akik minden órájukon egy-egy saját maguk által választott megosztó témát jártak körbe, illetve beadandóként párban egy podcastot készítettek el. Az adatgyűjtés félév eleji és végi kérdőívek és óra végi visszajelzőlapok segítségével történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók nemcsak a nyelvi, hanem a szociális és érzelmi tanulással kapcsolatos készségeiket is fejlesztették az órákon. Kutatásunk egyik legfőbb tanulsága, hogy a megosztó témáknak helyük van a tanár szakos hallgatók kurzusaiban, és fontos lenne ezeket szisztematikusan beépíteni a kurzusok tananyagába. A megosztó témákkal való foglalkozás ugyanis lehetővé teszi a majdani tanárok számára, hogy szembenézzenek saját előítéleteikkel és érzelmi reakcióikkal, emellett olyan technikákat sajátítsanak el, melyek segítségével majd sikeresen kezelhetik a komplex témákat saját óráikon is.

Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban

Zoltán Seres — 2026-06-01

Az oktatási célú szabadulószobákkal kapcsolatos nemzetközi kutatások száma egyre magasabb az utóbbi néhány évben, s bár Magyarországon is egyre több publikáció születik a témában, ezek száma még mindig alacsony. A kutatások leginkább a STEM-területekre fókuszálnak, a társadalomtudományok területén még mindig hiányoznak a digitális szabadulószobákkal kapcsolatos tanulmányok. A történelem tantárgy esetében egyelőre még kevéssé elterjedt az oktatási célú szabadulószobák alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban, annak ellenére, hogy ezek jó lehetőséget biztosítanak a tanulók motiválására, segítségükkel aktív tanulásra ösztönözhetők a tanulók. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az oktatási célú szabadulószobák alkalmasak lehetnek mind a kognitív, mind a szociális kompetenciák fejlesztésére. A tanulmányban röviden ismertetésre kerülnek az oktatási célú szabadulószoba, azon belül a digitális szabadulószoba fogalmai, azok legfontosabb jellemzői. A digitális szabadulószobák kapcsán is kulcsfontosságúak a pedagógusok, ugyanakkor egy-egy szabadulószoba elkészítése kihívást jelenthet számukra. Éppen ezért a tanulmány két olyan, a gyakorlatban is kipróbált digitális szabadulószobát mutat be, amelyek jól használhatók a középiskolai történelemtanítás során. Az egyik szabadulószoba összefoglalási céllal készült, témája az egyetemes kora újkor, a másik pedig új ismeretek szerzése céljából, és a Párizs környéki békéket (1919–20) dolgozza fel. A tanulmány lehetséges jövőbeli kutatási javaslatokat is megfogalmaz a témában.