Iskolakultúra

A javítóintézetben oktató tanárok pedagógiai munkájának kihívásai

Márta Miklósi — 2026-02-02

A javítóintézetekben tanító pedagógusok rendkívül összetett, multidimenzionális nehézségekkel szembesülnek. A fiatalkorú tanulók gyakran alacsonyabb kognitív képességekkel rendelkeznek, iskolai pályafutásukat negatív élmények, mentális problémák és érzelemszabályozási zavarok kísérik. Az oktatás hatékonyságát tovább csökkenti az intézményi környezet: a biztonsági prioritások háttérbe szorítják a pedagógiai célokat, a technológiai infrastruktúra elavult, az oktatási anyagok hiányosak. A tanárok szellemi izolációját fokozza az intézetek fizikai elszigeteltsége, valamint a homogén tanulócsoportok hiánya. A pedagógusok gyakran minimális felkészítéssel kezdik munkájukat, ezért elengedhetetlen lenne speciális képzési modul beépítése a tanárképzésbe. A mentorálás, az intézményen belüli csapatépítés, valamint a köznevelésben dolgozó kollégákkal való szakmai kapcsolattartás elősegíthetné a tapasztalatcserét és a szakmai fejlődést. A folyamatos továbbképzések kulcsszerepet játszanak a tanári kompetenciák fenntartásában és fejlesztésében.

Andrási Béla igazgató és a jászberényi tanítóképzősök megpróbáltatásai 1956–1957-ben

Péter Donáth — 2026-02-02

Andrási Béla 1949-től, közel harminc éven át igazgatta a jászberényi tanítóképzőt. Sikeres karrierje 1957 áprilisában komoly veszélybe került, amikor tanártársaival együtt menteni próbálta a városi Forradalmi Ifjúsági Szövetségbe belépett, azt támogató, s a városban - és egy budapesti látogatás során - az Agrártudományi Egyetem Kollégiumában fegyveres őrségben állt, de fegyverüket sohasem elsütő, harcoktól távolmaradt diákjai pályáját. A városi párt- és tanácsi szervek ezért őt „ellenforradalmárok mentegetésével” vádolták, s a tanév végével leváltását és más városba helyezését javasolták. E dokumentatív elbeszélés a korabeli források megszólaltatásával hozza közel olvasóihoz az akkor történteket, a korabeli légkört és politikai mechanizmusokat. Emléket állítva a diákjaik, intézetük érdekében kockázatot vállaló jászberényi pedagógusoknak.

Kevesebb, de okosabb?

István Polónyi — 2026-02-02

A tanulmány célja, hogy a szülői iskolázottság, termékenység, és a tanulói teljesítmény közötti kapcsolatokat vizsgálja, többek között azzal acéllal, hogy ezt kapcsolatrendszert a nemzetközi adatok mellett a hazai tényekre is elemezze. Az írás először széles irodalomelemzést mutat be a családméret és a gyermek tanulási teljesítményének viszonyáról, majd a termékenység és az iskolázottság összefüggéseiről, és a szülők iskolázottsága valamint a PISA eredmények kapcsolatáról. Ezt követően néhány makroelemzéssel – széles nemzetközi adatbázison - vizsgálja ezeknek a tényezőknek a korrelációját. Végül hazai adatokon elemzi az összefüggéseket, megállapítva, hogy a hazai trendek több vonatkozásban eltérnek a globális tendenciáktól, amelynek a sikeres- sikertelen kormányzati politika az oka.

A szakmai közösségek szerepe magyarországi tudományegyetemek tanárképzésében

Dániel Bodnár — 2026-02-02

Napjaink tanárhiánnyal foglalkozó kutatásai egyaránt foglalkoznak az okok, illetve a megoldási stratégiák feltárásával. A téma egyrészt a felsőoktatási expanzió, másrészt pedig a hazai tanárképzés szerkezeti változásainak kontextusába ágyazódik be. A vizsgálatok részét képezi a tanári utánpótlás kérdése is, melyet több tényező árnyal (például a rekrutáció, valamint a képzésben megvalósuló társas és szakmai szocializáció). A korábbi tanulmányok az intra- és intergenerációs kapcsolatépítés, illetve a professzionális szocializáció terén felmerülő kihívásokra hívják fel a figyelmet a hallgatók szemszögéből. Mindezek fényében vesszük szemügyre a szakmai tanulóközösségek alkalmazhatóságát a formális tanárképzésben. Ezen innovatív csoportok ugyanis ötvözik a tagok közösségérzet iránti igényének kielégítését, a trialogikus tanulást és a professzionális, célirányú fejlődés lehetőségét. A kutatás során négy magyarországi tudományegyetemen (Polónyi, 2019) vagy azokhoz kapcsolódóan működő szakmai közösséget vizsgáltunk. Fókuszcsoportos és egyéni interjúinkban 16 hallgató vett részt. Kutatási kérdéseink a formális képzés tapasztalataira, a közösségek működésére, illetve az interjúalanyok karrierterveire irányultak. Társadalmi és tanulmányi hátterüket háttérkérdőívvel mértük fel. Az interjúk elemzését kombinált logikai eljárással (Atlas.ti 7) hajtottuk végre. A hallgatók a szakirodalomban taglaltakhoz hasonló kihívásokkal szembesültek a formális képzésben, például a szoros interperszonális kapcsolatok hiányával vagy a pedagógiai tartalom alacsony mennyiségével. PLC-jellegű közösségeik az aktív és reflektív tanulás, illetve a társas kapcsolatok révén azonban megoldást jelenthetnek. Frissdiplomásként mindannyian az oktatás világában terveznek elhelyezkedni, amit a professzionális identitás közösség általi erősítésének jeleként értelmezünk.

A belső átalakulás lehetősége

Kinga Cseri — 2026-02-02

A jelen tanulmány célja, hogy a művészetpedagógiai nevelési módszerek hatékonyságát hangsúlyozza, és ezen belül bemutassa Kokas Klára komplex művészetpedagógiai módszerét, személyiségfejlesztő hatásának lényegiségét. A művészetek ontológiai jelentőségéből kiindulva tanulmányunkban a művészetterápiai és a művészetpedagógiai módszerek különbségére reflektálva rátérünk Kokas Klára életművének bemutatására, amely nemcsak Magyarországon, de világszinten is kulturális kincsnek tekinthető, hiszen munkássága, illetve munkásságának dokumentumai hazai és nemzetközi szinten méltán érdemelnek megőrzést, részletes feldolgozást, s ebben az intencióban a tovább értelmezés lehetősége is benne rejlik. Empirikus országos kérdőíves kutatásunkat a Magyarországon tanúsítvánnyal rendelkező Kokas-foglalkozás-vezetők körében végeztük, amelynek fókuszában a vizsgálati személyek Kokas-pedagógiáról szerzett első benyomásai, illetve a kezdő és haladó tanfolyam elvégzése közben megélt katarzisélménye áll. Mindezek mellett a Zenéből fényeket látni és láttatni című haladó kurzust elvégző foglalkozásvezetők körében annak inter- és intraperszonális vonatkozásban megtapasztalt személyiségfejlesztő és szemléletformáló erejét vizsgáltuk. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Kokas-foglalkozással kapcsolatos első találkozás máig maradandó pozitív élményt jelentett az akkor még résztvevőként jelen levő, ma már végzett foglalkozásvezetők körében. A vizsgálati személyek többsége a kezdő és a haladó tanfolyamon is több alkalommal mély benső átváltozáson ment keresztül.

Világértelmezés és tudomány a szocializmusban: a magyar neveléstudomány 1945 után

Réka Margit Varga — 2026-02-02

Szabó, Z. A., Somogyvári, L., Garai, I. & Németh, A. (2025, szerk.). Evolving perpectives: The development of Hungarian educational science after 1945. Peter Lang. DOI: 10.3726/b22599