@article{Burján_2021, title={Rilke és Dosztojevszkij}, volume={31}, url={https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34626}, DOI={10.14232//ISKKULT.2021.04.12}, abstractNote={<p>Rilke fiatalon, rögtön első oroszországi útját követve olvasta <em>A Karamazov testvérek</em>et, és fordította le a <em>Szegény emberek</em> egy részletét. Évtizedeken keresztül, életműve összes korszakában csodálattal említette fel az orosz író nevét. A világháború idején és művészi válságpontjain is a nagy orosz író regényeihez fordult. Bár Dosztojevszkij hatása evidenciaként szerepel Rilke kritikai recepciójában, a Dosztojevszkij-élmény esztétikai vonatkozásait tárgyaló elemzések jóformán nem születtek, szemben a költő Oroszországhoz fűződő viszonyát taglaló számos tanulmánnyal. Holott különösen izgalmas kérdésiránya lehetne ez a Rilke-kutatásnak, hiszen a költő orosz kultúrához való viszonya köztudottan textuálisan meghatározott. Oroszország-képe elsősorban korai Tolsztoj és Dosztojevszkij olvasatain alapszik, az orosz világhoz fűződő viszonya pedig nagy szerepet töltött be saját irodalomesztétikájának formálódásában. Meglátásom szerint Rilke Oroszország-képe egyúttal a költő Dosztojevszkij-képét is magában rejti, hiszen a Dosztojevszkij-élmény Rilke Oroszországtól való megszólítottságának „hermeneutikai szituációjaként” (Gadamer) szolgált. Ezért dolgozatom egyfelől arra a kérdésre fókuszál, mennyiben árnyalja  az osztrák költő művészetkoncepciójáról alkotott eddigi képünket, ha azt Dosztojevszkij alakjának meghatározó szerepe felől olvassuk. Dosztojevszkij művészetének mely aspektusai állnak a regényeit olvasó Rilke érdeklődésének középpontjában? Igen valószínű, hogy a <em>Dinggedicht</em>-koncepció megszületéséhez, melynek voltaképpeni kidolgozása majd csak Párizsban, a rodin-i és cézanne-i hatásra történik meg, az orosz vidék térélményén túl az ortodox ikonok és Dosztojevszkij verbális ikonjai is hozzájárultak, így dolgozatom a <em>Szegény emberek</em> és <em>A Karamazov testvérek</em> lehetséges rilkei olvasatával is számot vet.</p>}, number={4}, journal={Iskolakultúra}, author={Burján, Ágnes}, year={2021}, month={ápr.}, pages={12–23} }