Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából

Main Article Content

N. Kollár Katalin

Absztrakt

A koronavírus járvány miatti 2020 tavaszán bevezetett kényszerű távolléti oktatással kapcsolatban kérdőíves felmérést végeztünk pedagógusok körében. A vizsgálat célja alapvetően a kialakult helyzet felmérése volt. A kérdőívben egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok milyen segítséget kaptak és igényeltek volna, másrészt a közérzetüket és az oktatás változásait vizsgáltuk, mind az alkalmazott módszerek, mind az általuk megítélt eredményesség tekintetében. Végül kérdeztük őket a diákokkal való kapcsolatukról és a diákok közérzetéről is. Eredményeink szerint a pedagógusok bár jelentős segítséget kaptak, de sokszor nem azoktól, akiktől szerettek volna. Alapvetően informatikában jártas kollégák segítségét hiányolták, és sokallták az intézmény vezetőjétől, a munkaközösségtől, a barátoktól és egyes kollégáktól kapott segítséget. Az általuk befektetett munka jelentősen nőtt az online oktatás idején, kevésbé tudták megítélni a diákok tudását és kevésbé szigorúan osztályoztak. Annak ellenére, hogy a diákokkal való személyes törődés nőtt, a diákok közérzetének, tanuláshoz való viszonyának és napirendjének romlásáról számoltak be, miközben jelentősen nőtt az önállóan megoldandó feladataik száma és csökkent a diákok együttműködését igénylő (páros és csoportfeladatok) aránya. Tetten érhető, hogy a különböző helyzetben levő pedagógusok közt mind módszerválasztásban, mind eredményességben jelentős különbségek vannak. A nehézségek okait összefüggésbe hoztuk az alkalmazott módszerekkel és javaslatokat fogalmaztunk meg az adatok tükrében a lehetséges változtatások irányára.

Article Details

Hogyan kell idézni
N. Kollár, K. (2021). Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából. Iskolakultúra, 31(2), 23–53. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.02.23
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó
Barth, A. (1992): Burnout bei Lehrern: Theoretische Aspekte und Ergebnisse einer Untersuchung. Hogrefe
Bashian, A. (1989): Expanding the role of the school psychologist through peer tutoring programs. Kézirat.
Benkovics-Parádi Krisztina (2017): A kiégés jelensége a pedagóguspályán. In: N. Kollár K. Szabó É. (szerk.): Pedagógus pszichológiai kézikönyve 3. kötet 35. fejezet Budapest, Osiris.112-134.
Csapó Benő (2015) A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra 25/7–8. DOI: 10.17543/ISKKUL. T.2015.7–8.4
Falus Iván szerk. (2007): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó
Forrás-Biró Aletta (2019): Tanulásmódszertan és tanulástámogatás a közoktatásban. PhD. disszertáció ELTE
Hamre, B. K., & Pianta, R. C. (2006): Student-Teacher Relationships. In G. G. Bear & K. M. Minke (Eds.), Children's needs III: Development, prevention, and intervention (p. 59–71). National Association of School Psychologists.
Holecz Anita (2006): Pedagógusjelöltek és pedagógusok személyiség- és megküzdési jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 8 (4), 22–40.
Jakab, G. (2020). ISKOLA - járvány idején (1. rész). Iskolakultúra, 30(9), 64-76. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.9.64
Imre Anna (1999): Cigány tanulók a szakmunkásképző iskolában. Educatio Cigányok 8/2. 286-296.
Kagan, S. (2001): Koopertív tanulás. Budapest, Önkonet Kft
Loke AJ, Chow FL (2005): Learning partnership--the experience of peer tutoring among nursing students: a qualitative study. Int J Nurs Stud. 2007 Feb;44(2):237-44. doi: 10.1016/j.ijnurstu. 11.028. Epub 2006 Jan 18. PMID: 16412444.
McKinsey jelentés2007 https://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf letöltve 2021.02.11.
N. Kollár K. (2017): Feladatvégzés csoportban, versengés és együttműködés. In: N. Kollár K. Szabó É. (szerk.): Pedagógus pszichológiai kézikönyve 3. kötet 22. fejezet Budapest, Osiris, 213-263
N. Kollár K., Martonné Tamás M., Porkolábné Balogh K., Gyenei M.(1999): Iskolás gyerekek terhelési szintje, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolatai. Magyar Pszichológiai Szemle, LIV.3. 405-428.
N. Kollár, K., Felvinczi, K. (2001) Az „egészséges élet” kísérleti tantárgy vizsgálata óramegfigyelésekkel. Alkalmazott Pszichológia III. évf. 4. 73-88.
Paksi Borbála, Schmidt Andrea (2006): Pedagógusok mentálhigiénés állapota. Új Pedagógiai Szemle, 56 (6), 48–64.
Slavin R. E. (1986): Cooperative learning: engineering social psychology in the classroom, In: Feldman, R. S.(eds): The Social Psychology of Education: Current Research and Theory, Cambridge University Press, 153-169.
Slavin R. E. (2014): Educational Psychology. Theory and Practice. Pearson
Szabó, L., Rausch, A., & Zsolnai, A. (2019). A pedagógus-diák közötti kötődés jellemzése egy hazai vizsgálat tükrében. Iskolakultúra, 29(2-3), 22-38. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.2-3.22
Van der Doef, M., Maes, S. (1999): The job demand–control(–support) model and psychological well-being: a review of 20 years of empirical research. Work & Stress, 13 (2), 87–114.

Honlapok az online oktatással kapcsolatban:
https://www.apa.org/topics/covid-19
https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.6.67
https://en.unesco.org/covid19/educationresponse/solutions
http://iskolapszichologiai-modszertani-bazis.elte.hu/index.php/online-munkavegzes-a-jarvany-idejen/
https://thepsychologist.bps.org.uk/volume-33/april-2020/coronavirus-psychological-perspectives