A történelmi empátia vizsgálata magyarországi középiskolások körében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
2024-ben kutatócsoportunk nagymintás empirikus kutatást folytatott magyar középiskolások történelmi empátiájának fejlettsége területén. Megvizsgáltuk a lehetséges összefüggéseket a diákok történelmi empátiás képessége, episztemológiai gondolkodása és a történelemtanuláshoz fűződő attitűdje között is. Foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy a tanári munka minősége milyen hatással van a diákok történelmi gondolkodásának ezen összetevőire. A vizsgálatban 10., 11. és 12. évfolyamos középiskolások vettek részt (N = 1104). A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvözött. Sikerült magyar nyelvre adaptálni egy német kutatók által fejlesztett (Hartmann és Hasselhorn, 2008) és Hollandiában is alkalmazott (Huijgen és mtsai, 2014; Huijgen és mtsai, 2017) mérőeszközt. Ezenkívül egy magyar történelmi témát feldolgozó változat is kipróbálásra került. Megtörtént a tanulók által alkalmazott megoldási stratégiák vizsgálata is a hangos gondolkodás módszerével (Van Someren és mtsai, 1994). Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok képesek alkalmazni a történelmi empátiás képességeiket egy számukra újszerű feladathelyzetben is. Az is megállapítható, hogy a történelmi empátia az életkorral fejlődik, egyre árnyaltabbá válik. A diákok történelmi empátiás képessége, episztemológiai gondolkodása és a történelemtanuláshoz fűződő attitűdje között pozitív összefüggések mutathatók ki.A kutatás szignifikáns különbségeket mutatott ki az egyes tanulócsoportok teljesítménye között a történelmi empátiás képesség és az episztemológiai gondolkodás terén is. Ez pedig a tanári munka szerepének fontosságára utal a diákok történelmi gondolkodásának fejlesztésében.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ashby, R. & Lee, P. (1987). Discussing the evidence. Teaching history, (48), 13–17.
Barton, K. C. & Levstik, L. S. (1996). “Back when God was around and everything”: Elementary children’s understanding of historical time. American Educational Research Journal, 33(2), 419–454. DOI: https://doi.org/10.3102/00028312033002419
Barton, K. C. & Levstik, L. S. (2004). Teaching history for the common good. Lawrence Erlbaum Associates Publishers. DOI: https://doi.org/10.4324/9781410610508
Berti, A. E., Baldin, I. & Toneatti, L. (2009). Empathy in history. Understanding a pastinstitution (ordeal) in children and young adults when description and rationale are provided. Contemporary Educational Psychology, 34(4), 278–288. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2009.06.002
Bevir, M. & Rhodes, R. A. (2002). Interpretive theory. In Marsh, D. & Stoker, G. (szerk.), Theory and Methods in Political Science. Palgrave Macmillan. 131–152.
Brauer, J. & Lücke, M. (2013, szerk.). Emotionen, Geschichte und historisches Lernen: Geschichtsdidaktische und geschichtskulturelle Perspektiven. V&R unipress.
Brauer, J. (2016). Empathy as an emotional practice in historical pedagogy. Miscellanea Anthropologica et Sociologica, 17(4), 27–44.
Endacott, J. L. & Brooks, S. (2013). An updated theoretical and practical model for promoting historical empathy. Social Studies Research & Practice, 8(1), 41–58. DOI: https://doi.org/10.1108/SSRP-01-2013-B0003
Fodor, R., Tóth, J. & Máté, A. (2023). Iránytű a történelemtanításhoz és állampolgári neveléshez: Európai és ázsiai tartalomszabályozás összehasonlító elemzése. Mester és Tanítvány, 1(2), 119–130. DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.2.7
Gaddis, J. L. (2002). The landscape of history: How historians map the past. Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780195066524.001.0001
Habig, J. (2025). Historisch denken – Emotionen „verstehen“. Geschichtsbewusste Empathie als eine Komponente historischer Orientierung im Kontext des Antisemitismus der Gegenwart. EMPATHIA³ Working Paper Series. No.4. DOI: https://doi.org/10.46586/E3.394
Hartmann, U. & Hasselhorn, M. (2008). Historical perspective taking. A standardized measure for an aspect of students’ historical thinking. Learning and Individual Differences, 18, 264–270. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lindif.2007.10.002
Hofer, B. K. & Bendixen, L. D. (2012). Personal epistemology: Theory, research, and future directions. In Harris, K. R., Graham, S., Urdan, T., McCormick, C. B., Sinatra, G. M. & Sweller, J. (szerk.), APA educational psychology handbook, Vol. 1. Theories, constructs, and criticalissues. American Psychological Association. 227–256. DOI: https://doi.org/10.1037/13273-009
Huijgen, T., van Boxtel, C., van de Grift, W. & Holthuis, P. (2014). Testing elementary and secondary school students’ ability to perform historical perspective taking: the constructing of valid and reliable measure instruments. European Journal of Psychology of Education, 29(4), 653–672. DOI: https://doi.org/10.1007/s10212-014-0219-4
Huijgen, T., van Boxtel, C., van de Grift, W. & Holthuis, P. (2017). Toward historical perspective taking: Students’ reasoning when contextualizing the actions of people in the past. Theory and Research in Social Education, 45(1), 110–144. DOI: https://doi.org/10.1080/00933104.2016.1208597
Kaposi, J., Fodor, R. & Tóth, J. (2024). Changes in the Content Regulation of History Education in Hungary in Recent Years in the Light of International Developments. International Journal of History Education and Culture, 45, 173–198. https://jhec.wochenschau-verlag.de/wp-content/uploads/sites/23/2025/05/issue_2024.pdf#page=174
Kojanitz, L. (2015). A diákok gondolkodásának fejlődése a történelemtanulás eredményeként. Iskolakultúra, 25(11), 44–52. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.44
Kojanitz, L. (2024a). A történelmi empátia fejlesztése. Történelemtanítás, 15(1–2). https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2024/06/kojanitz-laszlo-a-tortenelmi-empatia-fejlesztese-15-01-03/
Kojanitz, L. (2024b). Viszontválasz Vajda Barnabás A történelmi empátia kérdéséhez című írására. Történelemtanítás, 15(3). https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2024/11/kojanitz-laszlo-viszontvalasz-vajda-barnabas-atortenelmi-empatia-kerdesehez-cimu-irasara-15-03-05/
Kósa, M. & Kojanitz, L. (2021). Történelem szakos hallgatók és középiskolai tanulók episztemológiai nézetei. Történelemtanítás, 16(1–2).
Lee, P. & Ashby, R. (2001). Empathy, perspectivetaking, and rational understanding. In Davis, O. L., Yeager, E. A. & Foster, S. J. (szerk.), Historical empathy and perspective taking in the social studies. Rowman & Littlefield. 21–50.
Lee, P. & Shemilt, D. (2004). ‚I just wish we could go back in the past and find out what really happened’: progression in understanding about historical accounts. Teaching History, (117), 25.
Lévesque, S. (2008). Thinking Historically: Educating Students for the Twenty-first Century. University of Toronto Press.
Maier, J. & Richter, T. (2013). Text-belief consistency effects in the comprehension of multiple texts with conflicting information. Cognition and Instruction, 31, 151–175. DOI: https://doi.org/10.1080/07370008.2013.769997
Majkić, M. (2022). Történelemre vonatkozó episztemológiai nézetek kontextussal összefüggő jellemzőinek vizsgálata 11. és 12. évfolyamon. PhD-értekezés. SZTE Doktori Repozitórium.
Majkić és mtársai (megjelenés alatt). Instrument validation for measuring historical empathy among Hungarian secondary school students. Historical Encounters.
Observatory on History Education in Europe (2023) OHTE General Report on the State of History Teaching in Europe Volume 1. Comparative Analysis. https://rm.coe.int/ohte-general-report-fullweb/1680ad80c2
Rédli, M (2021). Az empátia fejlesztése történelem tanórán a holokauszt témakörében videóinterjúk segítségével. Kultúra és Közösség, 12(4), 77–86. DOI: https://doi.org/10.35402/kek.2021.4.6
Richter, T. & Maier, J. (2017). Comprehension of Multiple Documents With Conflicting Information: A Two-Step Model of Validation. Educational Psychologist, 52(3), 148–166. DOI: https://doi.org/10.1080/00461520.2017.1322968
Riley, K. L. (1998). Historical empathy and the Holocaust: Theory into practice. International Journal of Social Education, 13(1), 32–42.
Schommer-Aikins, M. (2004). Explaining the Epistemological Belief System: Introducing the Embedded Systemic Model and Coordinated Research Approach. Educational Psychologist, 39(1), 19–29. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326985ep3901_3
Schommer-Aikins, M., Duell, O. K. & Barker, S. (2003). Epistemological beliefs across domains using Biglan’s classification of academic disciplines. Research in Higher Education, 44(3), 347–366. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1023081800014
Sewell, W. H. (2005). Logics of history: Socialtheory and social transformation. University of Chicago Press. DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226749198.001.0001
Stoel, G. L., van Drie, J. P. & Van Boxtel, C. A. (2017a). The effects of explicit teaching of strategies, second-order concepts, and epistemological underpinnings on students’ ability to reason causally in history. Journal of EducationalPsychology, 109(3), 321. DOI: https://doi.org/10.1037/edu0000143
Stoel, G., Logtenberg, A., Wanksink, B, Huijgen, T., van Boxtel, C. & van Drie, J. (2017). Measuring epistemological beliefs in history education: An exploration of naïve and nuanced beliefs. International Journal of Educational Research, 83, 120–134. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijer.2017.03.003
Vajda, B. (2024). A történelmi empátia kérdéséhez. Történelemtanítás, 15(3). https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2024/11/vajda-barnabas-a-tortenelmi-empatia-kerdesehez-15-03-04/
Van Someren, M., Barnard, Y. F. & Sandberg, J. (1994). The think aloud method: a practical approach to modelling cognitive. Academic Press.
Wineburg, S. (1998). Reading Abraham Lincoln: An expert/expertstudy in theinterpretation of historical texts. Cognitive Science, 22(3), 319–346. DOI: https://doi.org/10.1207/s15516709cog2203_3
Yilmaz, K. (2007). Historical empathy and its implications for classroom practices in schools. The History Teacher, 40(3), 331–337.